Különös pillanatok kísérik a Tisztelt Házban a „mezítlábas kérdések" műfaját. A képviselők zöme a büfében, a folyosón, vagy egyéb szükséges dolgukat végzik. Mégis fontos szereplésnek számít, midőn a teremben maradtak kérdéseket címeznek a kormány jeleseihez. Szólásaik majd mindig költőiek már a címűkben hordozzák az állásfoglalást. A válaszok sem piskóták: félreérthetetlenül visszautasítják a vádaskodást, sötét múltra emlékeztetnek, szebb jelenről, s még szebb jövő reményével bíztatnak. Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk a legutóbbi ülésen elhangzott szónoklataikat.
Bekerül-e a törvénybe a készfizető kezesség?
Dr. SZAKÁCS LÁSZLÓ, (MSZP): - A Quaestor-ügyben 220 milliárd forint kézen-közön eltűnt, és rengeteg, 32 ezernél is több károsult van. Az a kormányzati érvelés, hogy a Quaestor-törvény esetén az alkotmánybírósági eljárásnak halasztó hatálya van nyilvánvalóan megbukott; önök is nagyon jól tudják, hogy ilyen szabály nincs. A politikai cselekvés és az akarat hiányzik. A szakértők is egyetértenek abban, hogy ennek a törvénynek a végrehajtásához az kellene, hogy a kormány, illetve a magyar állam kezessége helyére a készfizető kezesség szöveg lépjen. Azonnali helytállásra kötelezné az államot, ha ez a jogszabályhely így változna.
- Érdemes elejét venni azoknak az összeesküvés-elméleteknek, melyek szerint önök akaratlagosan hagyták ki a készfizető kezességet, és ezért került csak kezesség ebbe a törvénybe, hogy ne kelljen helytállni, és hogy direkt lehetetlenítsék el ennek a jogszabálynak a végrehajtását. Én úgy gondolom, hogy ez a jogszabály-módosítás a politikai akaratnak és a cselekvési akaratnak egy kiváló fokmérője lesz, lehet, és úgy gondolom, hogy ezt megérdemlik azok a károsultak, akiknek kézen-közön eltűnt a pénze. Ezért is kérdezem:
- Támogatják-e, hogy bekerüljön a készfizető kezesség a Quaestor-törvénybe, és mikor kerül ez az Országgyűlés elé?
***
Dr. VÍZKELETY MARIANN, (igazságügyi minisztériumi államtitkár): - Tisztelt Ház! Szabó Szabolcs független és dr. Lukács László György jobbikos képviselő urak által 2015 augusztusában két nap különbséggel benyújtott, tartalmilag teljesen megegyező törvénymódosítás kezdeményezése után immár az MSZP is előállt a megoldási javaslattal, és a készfizető kezesség előírását szorgalmazza a Quaestor-törvény módosításán keresztül. A felvetések kapcsán azonban szeretném hangsúlyozni: a készfizető kezesség puszta előírása nem elegendő a Quaestor-törvény módosításán keresztül, hiszen ennek fedezetét a költségvetési törvényben is meg kellene teremteni. Úgyhogy azt javaslom a tisztelt képviselő uraknak, hogy egyben jelöljék meg a forrását is, vagyis hogy honnan javasolnak pénzt elvonni a költségvetésből?
- Ezzel párhuzamosan ki kell emelni azt a körülményt is, hogy a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvénnyel kapcsolatosan öt alkotmányjogi panasz benyújtására is sor került, melyben az indítványozók a törvény egészének vagy egy részének megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól. Az alkotmányjogi panaszok benyújtása olyan helyzetet teremtett, amelynek következtében az alap finanszírozásának feltételei nem adottak; a Quaestor Alap jelenleg azért nem tudja teljesíteni a kifizetéseket, mert a jelenlegi bizonytalan körülmények miatt nem talált hitelezőt a forrásai biztosítására.
- A károsultaknak való kifizetés jogcíme az Alkotmánybíróság eljárásának tárgyát képezi, azaz az esetleges felesleges törvénymódosítás elkerülése érdekében célszerű az Alkotmánybíróság döntését megvárni, amelynek ismeretében, amennyiben szükséges, a kormány kezdeményezni fogja a szükséges módosításokat.
Meghallják-e a légkondicionált kormányzati Audikban ülők a közösségi közlekedési ágazatban dolgozók jogos panaszát?
ANDER BALÁZS, (Jobbik): - Múlt hétfőn a Dél-dunántúli Közlekedési Központ Zrt.-nél a Szolidaritás Autóbusz-közlekedési Szakszervezet felhívására Somogyban, Tolnában és Baranyában, valamint még négy másik megyében fekete pólós figyelemfelhívó akciót tartottak a sofőrök. A demonstrálók három év alatti 50 százalékos béremelést és a munkakörülmények javítását követelték. A megalázóan alacsony fizetéseket ideje lenne rendezni, hiszen a felelősségteljes munkát végző dolgozók zöme alig visz haza havi nettó százezer forintnál többet, ezért rengetegen hagyják el az országot, és inkább valahol Nyugaton folytatják a sofőrködést. A szakszervezeti vezetők szerint ezért akár járatok is veszélybe kerülhetnek, a járatritkítási fenyegetés a levegőben lóg, hiszen az áldatlan állapotok miatt már szakemberhiányról beszélhetünk. Ez viszont a korábban a vasúti szárnyvonalaitól már megfosztott, viszont a mellékvonali koncepciót továbbra is nélkülöző vidék további sorvadását jelentené.
- A kistelepülések, a vidék szempontjából az utolsó utáni pillanatban vagyunk. Bűn ezt a területet elhanyagolni, hiszen rengetegen járnak busszal munkába, iskolába, és tartják így a kapcsolatot családjukkal, barátaikkal. Miközben a lakosság egyharmada a szegénységi küszöb alatt él, az állami vállalatok vezetői viszont busás bérezésre számíthatnak.
- Gondol-e a kormány a keményen dolgozó kisemberekre is?
- Számíthatnak-e béremelésre a nap mint nap emberéletek sokaságáért felelősséget viselő buszsofőrök?
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! A kormány teljes mértékben tisztában van azzal és tudatában van annak, hogy a helyközi közlekedés túlnyomó többségét lebonyolító autóbuszsofőrök, és tegyük hozzá, hogy a mögöttük álló többi Volán-dolgozó is nagyon komoly felelősséggel és áldozatvállalóan végzi munkáját. Az említett érdekképviseletekkel mind a tárcának, mind a vállalatoknak folyamatos a kapcsolattartása, ennek keretében az Autóbusz-közlekedési Szakszervezeti Szövetséggel is folyamatosan tárgyalunk. Egyébként ez év januárjában az általuk aláírt - mármint a közlekedési központ és a reprezentatív szakszervezetek által aláírt - kollektív szerződés garantálja, hogy a munkavállalók megkapják a juttatásaikat. Megtörtént a foglalkoztatási szabályok azon egységesítése is, hogy a Volán-vállalatok integrációjánál ne lefelé kelljen szabályozni, hanem fölfelé. Ennek megfelelően egytized híján közel 4 százalékkal növekedett a reáljövedelmük.
- A munkaerőhiány valamennyi közlekedési vállalatnál strukturáltan jelenik meg. Az ezzel kapcsolatos intézkedéseket a munkavállalói oldallal közösen folyamatosan vizsgáljuk, és folyamatosan javítjuk az ott dolgozók kondícióját.
Mikor kezdődnek meg végre az egyeztetések a korkedvezmény új rendszeréről? SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - A kormány már másodszor szegte meg a munkavállalóknak tett ígéretét. Amikor 2012. január 1-jével megszüntette a korkedvezményes nyugdíjrendszert, azt ígérte, hogy valamilyen formában a jövőben is fennmarad az egészségre káros munkakörben dolgozók korkedvezménye. Két évet adtak maguknak arra, hogy felülvizsgálják a kedvezményre jogosító munkakörök listáját. A határidő 2014. december 31-én járt le anélkül, hogy az elmúlt két év alatt bármi is történt volna. Nem csoda, hogy a szakszervezetek a tavalyi bértárgyalásokon a korkedvezmény visszaállításához kötötték a minimálbérről szóló megállapodás aláírását. Akkor azt az újabb ígéretet kapták a kormánytól, hogy egyeztetések kezdődnek a különösen nagy mértékű fizikai, pszichikai terhelésnek kitett dolgozók helyzetének javításáról. A megállapodás szerint ennek eredményét még a tavaszi ülésszakban kellett volna az Országgyűlés elé terjeszteni, de ez is elmaradt. Még csak érdemi egyeztetésekre sem került sor.
- Az LMP szerint a korkedvezmény eltörlése helyett annak mielőbbi felülvizsgálatára lenne szükség. Való igaz, hogy a 40 éves, több mint 800 munkakört tartalmazó jegyzék mára elavult, de ez nem jelenti azt, hogy ne maradtak volna olyan munkakörök például a közlekedés vagy a vegyipar területén, ahol igenis szükséges egy méltányos rendszer fenntartása. Az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók többsége az ötvenes évei közepére, végére munkaképtelenné válik és elveszíti a munkáját, jó esetben mehet közmunkára. Az Alkotmánybíróság elkaszálta a nyugdíjas-népszavazási kérdést, ettől függetlenül önök nem dőlhetnek hátra, teljesíteniük kell a dolgozóknak tett ígéretüket. Arra szeretnék választ kapni:
- Mikor kezdődnek meg végre az egyeztetések?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - A versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának - rövidítve VKF - tagjai 2014. december 29-én megállapodást kötöttek a 2015. évi minimálbérről, a garantált bérminimumról, valamint a keresetnövelési ajánlásról. A megállapodás keretében az aláírók vállalták továbbá, hogy 2015 februárjában tárgyalásokat kezdenek három kiemelt témában, a munka törvénykönyvéről, a sztrájktörvényről, valamint a különösen nagy mértékű fizikai és/vagy pszichés megterhelést okozó munkakörülmények között dolgozó munkavállalók helyzetének javításáról, figyelembe véve a korkedvezményes nyugdíjrendszer megszüntetését is.
- Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a képviselő asszony állításával szemben a szakszervezetek képviselői nem kötötték a minimálbér-megállapodás aláírását a kedvezmény visszaállításához. Az aláírók közös szándéka valóban az volt, hogy megállapodásuk esetén az Országgyűlés tavaszi ülésszaka elé kerülhessenek a módosítások. A VKF keretein belül alakult háromoldalú munkabizottságban a szakmai javaslatok elkészültek, a kormányzat, valamint a munkaadók és munkavállalók képviselői tehát megkezdték a konstruktív munkát.
- A képviselőasszonyt félretájékoztatták az érdemi egyeztetések elmaradásáról, hiszen már a fokozott egészségkárosodási kockázatok kezelését vizsgáló munkabizottság szakmai munkája eredményeként egy összefoglaló jelentés is elkészült. A kormány természetesen nyitott a felvetésekre, fontosnak tartjuk azonban, hogy a felülvizsgálat keretében csak olyan javaslatok valósuljanak meg, amelyeket a munkavállalók és a munkáltatók képviselői egyaránt támogatni tudnak. Bízunk benne, hogy ilyen megállapodás születni fog.
Mennyiben segíti elő a gazdaságfejlesztési és innovációs program a kis- és középvállalkozások fejlődését?
GELENCSÉR ATTILA, (Fidesz): - Képviselőtársaim! A tavalyi év kiváló teljesítményét követően idén és jövőre is folytatódhat a magyar gazdaság növekedése. 2013 óta a gazdaság fejlődik, szerkezete egyre kiegyensúlyozottabb, tavaly pedig 3,6 százalékos növekedéssel Magyarország az Európai Unió leggyorsabban növekvő országai közé zárkózott fel. Ezt az eredményt meg kell őriznünk. A hazai autóipari kapacitások kiépítése és a kapcsolódó beszállítói hálózat növekedése miatt az ipari termelés és az export további bővülésével számolunk. A magyar kivitelt az elkövetkezendő években is támogattuk a kkv-szektor finanszírozási programjaival. Ezek a programok hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások egyre nagyobb arányban tudjanak a külföldi piacokon megjelenni.
- A tavalyi év rekordszintű teljesítménye után idén a beruházások további bővülése várható. Ehhez az EU-s források fokozott lehívása mellett a kkv-szektort támogató hitelprogramok és a kedvező hozamkörnyezet is hozzájárulnak. A vállalkozások a kormánynak az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött megállapodása értelmében 2016-tól sokkal több forráshoz juthatnak. 2017 júliusáig az uniós költségvetési ciklus minden magyar pályázatát kiírják. A teljes keretösszeg rendelkezésre áll majd a versenyképesség javítása érdekében. A gazdaságfejlesztési és innovációs program keretében eddig 22 felhívás jelent meg, amelyek elérhető forráskerete 541 milliárd forint, a tervek szerint pedig 2015 végéig 34 pályázat jelenik meg 376 milliárd forint értékben. A kérdésem:
- Mennyiben fog hozzájárulni a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program aGDP bővüléséhez, a kkv-k versenyképességének javulásához?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Ahogy képviselő úr is elmondta felszólalásában, kérdésében, az európai uniós források 2014 és 2020 közötti felhasználásának alapvető célja a gazdaság erősítése, a gazdaság fejlesztése, új piacok megtalálása, munkahelyek megőrzése, megvédése, új munkahelyek teremtése. Ezért a források 60 százaléka a gazdaság igényeit, elképzeléseit, céljait kell hogy szolgálja, így erősítve a versenyképességet.
- Valóban, a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programnak lesz a legnagyobb szerepe e célkitűzés megvalósításában, hiszen itt 2700 milliárd forint forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül kutatás-fejlesztésre és pénzügyi eszközökre is. Nagyon fontos, hogy új elemként jelenik meg ezen operatív program részeként a kkv-k részére egy új támogatási forma. Ezen operatív program szeretne pénzügyi eszközöket adni a kis- és középvállalkozói szektornak, hogy elképzeléseiket, fejlesztéseiket meg tudják valósítani. Négy felhívás megjelentetését tervezzük ebben a témában még ebben az évben. Egyébként pedig a program valóban elindult, összesen eddig 242 milliárd forint igény érkezett be több mint 4 ezer pályázattal. A programot egyébként a különféle prioritások kapcsán tovább folytatjuk, bízva abban, hogy a kis- és középvállalkozói szektor élni tud ezzel a lehetőséggel, és erősödni fog ez a szektor.
Mi indokolja az állami média újabb 47,2 milliárdos támogatását?
SZABÓ SZABOLCS, (független): - Az állami média - mert valljuk meg őszintén, közmédiának nehéz lenne nevezni ezt a médiaszolgáltatást - jelentős költségvetési támogatással működik. Csak ebben az évben és jövőre is egyébként éves szinten nagyjából 70 milliárd forintos állami támogatásból működik. Meglepve tapasztaltuk azonban, hogy még ez a 70 milliárd forint sem elég az állami média vezetőinek.
- Mi magunk egyébként már többször próbáltunk választ kapni az MTVA-tól arra, hogy milyen nézettségi adatokra alapozták az új műsorstruktúrájukat, milyen piackutatást végeztek ezzel kapcsolatban, de folyamatosan csak azt kommunikálták velünk, hogy ők értéket közvetítenek, nekik ilyenre nincsen szükségük. Az MTVA sajtóosztálya képes volt még azt is leírni, hogy ezeknek a piaci elemzéseknek egyébként az ő esetükben nincs is semmiféle hasznavehetősége.
- Ilyen előzmények után derült ki mindenki számára, hogy az MTVA mégsem képes fenntartani az új műsorstruktúráját, ezért a kormány azt javasolja, hogy nagyjából 47 milliárd forintos adósságát konszolidálja az állam, merthogy súlyos anyagi helyzetbe került. A probléma csak az, hogy saját magát sodorta ilyen helyzetbe, mert képtelen fenntartani a működését, még ennyi állami támogatás mellett is. Emellett ráadásul nézhetetlen, részrehajló műsorokat gyártanak, voltaképpen egy fideszes propagandamédia az egész közmédia. Ezért mi követeljük, hogy ezt az adósságkonszolidációt állítsák le, és egyben kérdezném államtitkár urat:
- Egészen pontosan mi indokolja, hogy ezt az 50 milliárd forintos adósságállományt mi átvállaljuk, és ennyivel támogassuk ezt a pazarló közmédiát?
***
TÁLLAI ANDRÁS, (nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Téves gondolkodás egy közmédia tevékenységét összehasonlítani egy kereskedelmi televízióéval gazdaságossági szempontból. A másik pedig: lehet, hogy önnek nem tetszik az, hogy a köztelevízió bemutatja azt, ami az országban történik, ami az országban épül, aminek az emberek tudnak örülni, azonban higgye el, hogy ez is az ország része, az ország eredménye, és ezt is be kell mutatni.
- Ami pedig a konkrét kérdést illeti: 47,2 milliárd forint hitelátvállalás. Ennek a hitelnek a felvételét az indokolta, hogy 2012-ben az előnytelen bérleti konstrukcióban megkötött, ma már a magyar állam tulajdonában lévő a televízió által bérelt épületet egy hitelkonstrukcióval kiváltották és kivásárolták, illetve forgóeszközhitel felvétele volt szükséges a televízió műsorainak, rendszerének az átalakításához. Ezt vállalja most át a kormányzat. Ez semmiféle többlethitelt az állam számára nem jelent. Tehát a lényeg az, hogy egy régi rossz bérleti konstrukciót és az addig felhalmozott adósságot váltja ki a jelenlegi hitel, amely nem okoz több adósságot az államháztartás számára.
Jövőre s megújul a helikopterállomány?
DEMETER MÁRTA, (MSZP): - Lázár János augusztus közepén ismét jó hírt közölt: jövőre megújulhat a rendőrség, a mentőszolgálat és a Magyar Honvédség helikopterflottája. Az új járművek beszerzésének hírével a kormány már sokszor örvendeztette meg a közvéleményt. Hasonlóképpen örülhettünk 2013 tavaszán, amikor Hende Csaba jelentette be ugyanezt a jó hírt. Akkori nyilatkozata szerint a helikopterbeszerzésre a pályázatot úgy írják ki, hogy a választások után hivatalba lépő új kormány 2014 közepe táján egy gombnyomással dönteni tudjon arról, melyik ajánlatot fogadja el. Azonban 2014 nyarán a várva várt gombnyomás elmaradt. Az újabb jó hírre 2014 végéig kellett várni, ekkor adott Hende Csaba adott újra tájékoztatást a tender előkészítésének befejezéséről, ami állítása szerint csupán a kormány jóváhagyására vár. A várva várt kormánydöntés bejelentése helyett Lázár János azonban ismét csak egy jó hírrel tudott szolgálni. Félő, hogy ezzel a tempóval 2016 nyarán is csak a jövőre megújuló helikopterflotta hírének örülhet majd a magyar közvélemény. Magyarország polgárai csak abban bízhatnak, hogy működő helikopterek híján talán a jó hírek szárnyán is el tudják látni feladataikat a rendőrség, a mentők és a honvédség pilótái.
- A kormány ötéves tétlenségét semmi nem indokolja a témában, hiszen még ellenzékben voltak, amikor már nyilvános adat volt, hogy mikor jár le a helikopterek üzemideje. Egyértelmű, hogy átlátható és valódi versenyt biztosító tenderre van szükség. Azt azért szeretném kiemelni: a Fidesz részéről már láttunk nagy értékű haditechnikai beszerzést, amikor Orbán Viktor egyetlen mozdulattal söpörte félre az évekig tartó szakmai előkészítő munkát. Rendkívül fontos kérdésről beszélünk, s nemcsak katonai szempontból, nemcsak katonai képességről beszélünk, hanem a magyar emberek biztonságáról is, hiszen láttuk, hogy egy hókáosz vagy egy katasztrófa idején mennyire fontos feladatot látnak el a helikopterek.
Mindezek fényében kérdezem:
- Mikor hajtják végre a 2014 közepére ígért gombnyomást?
- Kiírják-e végre a helikopterbeszerzésről szóló nyilvános pályázatot?
***
VARGHA TAMÁS, (honvédelmi minisztériumi államtitkár): - A kormány az elvi döntését meghozta a nemzeti helikopterképesség megteremtéséről, és ez jól mutatja, hogy mind a kormányzat, mind a honvédelmi tárca elkötelezett a helikopterállomány megújítása és a nemzeti helikopterképesség kialakításának megteremtése iránt. Jóllehet, a beszerzés feltételrendszerének megteremtése időt vesz igénybe, különös tekintettel a kialakult válsághelyzetre. A beszerzés megkezdésére azonban csak a szállítási és fedezetbiztosítási ütemterv kormányzati szintű összehangolását követően, illetve annak jóváhagyása után kerülhet sor. Ennek véglegesítése a Miniszterelnökség irányítása alatt, az érintett tárcák együttműködésében jelenleg is folyamatban van. Lezárulta után születhet meg a végleges kormányzati döntés és kezdődhet meg a beszerzés.
Ki fizeti meg a menzareform árát, - duett lesz vagy szólóban?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Lassan egy hónapja van hatályban a közétkeztetési rendelet, de még mindig nagyon sok a kérdőjel körülötte. Nem tisztázott továbbra sem, hogy ki fizeti meg az árát a menzareformnak, mire futja a napi 200-300 forintból, képes-e fedezni a normatíva az egészséges, korszerű táplálkozás követelményének megfelelő étkezés költségeit? Ha nem, akkor honnan teremtsék elő az önkormányzatok az ingyenes étkeztetéssel járó többletköltséget? Ráadásul az, hogy valódi változást hoznak-e az új szabályok, nagyban függ attól, hogy mennyire lesznek képesek az önkormányzati konyhák egészségesebben főzni.
Ennek komoly technikai feltételei is vannak: például fel kell szerelni a főzőkonyhákat speciális légkeveréses sütő-gőzpárolókkal. Ahhoz, hogy valóban egészségesebb legyen a menzakoszt, az ételek elkészítésének módján is kell változtatni. Egy ilyen berendezés azonban több mint egymillió forintba kerül. A kormány ehhez képest mindössze egymilliárd forint keretösszegű pályázatot írt ki a nyáron az önkormányzatoknak technikai korszerűsítésre, konyhabővítésre, felújításra.
- A pályázati pénzekre óriási igény volt, minden harmadik önkormányzat pályázott, összesen 28 milliárd forint igény érkezett be. A kormány ahelyett, hogy a nagyszámú igényekre tekintettel megemelte volna a pályázati keretet, 55 önkormányzat között osztotta szét az egymilliárdos összeget. 900 önkormányzat esett el attól a lehetőségtől, hogy például az óvodai melegítőkonyhát főzőkonyhává alakítsa, korszerű berendezéseket vásároljon, vagy energetikai korszerűsítéssel csökkentse az óvoda működésének költségeit. A kérdésünk tehát:
- Mi lesz ezekkel az önkormányzatokkal?
- Milyen támogatásra számíthatnak?
- Hogyan tudnak majd megfelelni a feltételeknek, amelyeket a közétkeztetési rendelet előír?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Közös érdekünk, hogy a gyerekek minél egészségesebb ételt kapjanak az iskolákban, a betegek a kórházakban, az idősek a szociális otthonokban. Aki nem ért ezzel egyet, hogy egészségesebb legyen a gyerekeknek az iskolában kapott menzaétel, az, kérem, jelentkezzen. Ugyanígy a gyermekek egészségét szolgálja az is, hogy a mindennapos testmozgással, testneveléssel igyekszünk a fizikai állapotukon is javítani.
- Itt egy elég hosszú folyamatról van szó, képviselő úr, ön is tudja, hiszen az önkormányzatoknak és mindenki másnak a felkészülésre hosszabb idő állt rendelkezésre. De nem az ön által emlegetett 200-300 forint, amit erre fordítani lehet, vagy fordítani kell, hanem 550 forint. Nyilván jó lenne, ha még több lenne, de ez messze nem az az összeg, amiről ön beszélt. Az az egymilliárd forintos tétel, amely szerepel az idei évi költségvetésben, bár önök nem támogatták a jövő évi költségvetésben folytatódik. még jobban segíti, hogy azokat a berendezéseket megvegyék az önkormányzatok és szolgáltatók, amelyeket a korábbi években nem szereztek be, pontosan azért, hogy egészségesebb ételt tudjanak a gyermekek asztalára rakni.
- Képviselő Úr! Ha megnézi ön is a költségvetés számait, 2010 és '16 között vagy akár '15 között, akkor azt látja, hogy míg 2010-ben a gyermekétkeztetés fedezetére 29 milliárd forint szerepelt, idén 58 milliárd forint szerepel, jövőre pedig 71 milliárd forint. Tehát óriási mértékben, a rendszerváltás óta soha nem látott mértékben, több mint duplájára nőtt öt év alatt ez a forrás. Nyilván ezért azt is elvárjuk a szolgáltatóktól, hogy egészségesebb ételt adjanak a gyerekeknek.
Miért nem tartja be a kormányzat a vízműtársaságoknak tett ígéretét?
GÚR NÁNDOR, (MSZP): - A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. vezérigazgatója felmondott az elmúlt hetekben. Felmondott akkor, abban az időszakban, amikor önök négy- meg ötmillió forintos havi jövedelmeket kínálnak a pénzügyi szektorban, a stratégiai ágazati szektorokban. Felmondott, mert mindezekkel együtt vélhetően úgy gondolta, hogy nem kíván kirúgni százas nagyságrendben embereket, 200-250 embert. Felmondott, mert vélhetően olyan gazdasági helyzetet teremtettek körülötte és a vízműtársaság körül, amely akár a közműadókból, egyebekből fakadóan a cég hosszú távú jövőjének a biztonságát nem adja meg.
- A Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek az elmúlt hetekben napvilágot látott publikációi és reorganizációs programjai keretei között - biztos emlékeznek rá - olyan megfogalmazásokra került sor, amelyek tömeges létszámleépítéseket vizionáltak, amik jelentős bércsökkenésekkel párosultak. Gyomlálgatják, gyomlálgatják a szakszervezet nyomására ezeket a történeteket ebből a reorganizációs tervből fakadóan, de ez nem biztosítékot jelent az emberek számára. Egy szó mint száz: azt szeretném igazából nem én látni, láttatni őszinte szavakkal, megalapozottan:
- Miért nem inkább abba az irányba gondolkodnak, hogy hogyan lehet ezeket a szolgáltatásokat és ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonalát emelni, és a garanciáját biztosítani hosszú távra vonatkozóan?
- Miért nem az ott dolgozó emberek érdekeit szem előtt tartva az ő jövedelmi pozícióik erősítését és nem a csökkentését kívánja szolgálni?
***
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Mind a ketten tudatában vagyunk annak, hogy az egészséges ivóvízzel való ellátás minden kormánynak alapvető és egyébként kötelező feladata, így az ezzel foglalkozó intézményrendszert korábban is, most is és a múltban is kiemelten fontosnak tartjuk. Az ön által is említett reorganizációs tervnek kifejezetten az a célja, hogy a hosszú távú, a munkavállalók számára is kiszámítható, hatékony működést megteremtsük és az ehhez szükséges közszolgáltatási finanszírozási rendszert biztosítsuk. A reorganizációs tervet a Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorlás alá tartozó öt, többségi állami tulajdonban álló víziközmű-társasággal együttműködve készíti el. Ennek az állami tulajdonú regionális víziközmű-társaságok hatékonyságát, stabil működését biztosító reorganizációs tervnek a készítése során minden érintettel együttműködésre törekedtünk eddig is és a jövőben is. A terv sarokpontjait a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségével együttműködve kívánjuk meghatározni.
- Képviselő Úr! A magyar állam elkötelezett a többségi állami tulajdonú regionális víziközmű-társaságok közszolgáltatási feladatainak hosszú távú ellátása és finanszírozása mellett. Fontos, hogy ez a terv a szakszervezeti szövetség támogatásával készüljön el és valósuljon meg. A végleges kialakítása a szakszervezet által megküldött javaslatok, összegezések, tapasztalatok figyelembevételével történik. A tervről eddig még nincs döntés, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ez mindenki számára egy megnyugtató és elfogadható intézkedéscsomag legyen.
Van-e kiút az egészségügyi intézmények adósságcsapdájából?
Dr. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, (Jobbik): - Mióta az egészségügyi intézmények fenntartását az állam átvette, azóta a korábban egyébként megfékezhetőnek tűnő adósságállomány egyre csak nő. A folyamat, azaz az adósságállomány növekedése egyáltalán nem meglepő, hiszen évek óta az egészségügyi intézmények finanszírozási díja nem emelkedett, sőt, 2010 óta a GDP-arányos ráfordítás az egészségügyre 5,6 százalékról 4,7 százalékra csökkent. Mindezek fényében jól látható: amíg nincs kormányzati költés, nincs pluszforrás, addig egészségügyi intézményi reformmal sem lehet célba érni.
- 2015-re a kormány a meglévő 80 milliárdos - akkor, már év elején 80 milliárdos - adósságállományt 60 milliárd forinttal kívánta csökkenteni, melynek a rendszerbe pumpálását követően sem lett 20 milliárd forint az egészségügyi intézmények adóssága. Lássunk sajnos nem csodát: július végére 39 milliárd, míg augusztus végére 42 milliárd lett az összállomány, ami azt mutatja, hogy közel 3-4 milliárd forinttal növekszik az adósságállomány az egészségügyi intézményeknél. Voltak olyan intézmények, mint például a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórház, amely a 2 milliárd forintját 200 millió forint adóssággal tudta megfejelni június hónapról július hónapra, de volt olyan, például a Komlói Egészségcentrum - amely most készül bekebelezni egy sikondai szanatóriumot -, amely szintén brutálisan, 79 millió forinttal emelte adósságát egyik hónapról a másikra. Mindezekre tekintettel kérdezem:
- Miként kívánja a kormány megállítani az egészségügyi intézmények adósságának ismételt felhalmozódását?
- Számíthatnak-e az intézmények a jövő évi költségvetés terhére újabb 10 milliárdos kiegyenlítéssel?
- Mikor kívánják már felemelni az intézmények finanszírozási díját? Mert ez is lehetne az egyik megoldás?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Azért az egy nagymértékben túlzó nyitó mondat volt az ön részéről, hogy korábban megfékezhetőnek tűntek a kórházi adósságok. Azok szépen nőttek, növekedtek, és ha nem lépett volna be az állami intézményfenntartás - ön is nagyon jól tudja -, akkor nőtt volna igazán az országon belüli különbség a kórházak ellátási színvonala között. Kelet-Magyarországon vagy kisebb településeken rosszabb minőségű ellátáshoz jutottak volna az emberek, mint egy nagyobb településen vagy Nyugat-Magyarországon. Ezért volt szükség az állami intézményfenntartóra, és ez nyitotta meg annak is a lehetőségét, hogy ne csak települési szinten, hanem megyei szinten is jobban szervezhetővé váljon az egészségügy. Létrejöttek a megyei és a fővárosi egészségügyi gazdasági bizottságok, mind az irányítás, mind pedig a gazdálkodás tekintetében. Tehát végre létrejött az a fórum, amelyik megyei szinten tudja hatékonyabbá tenni az egészségügyi ellátást, ezáltal mindenki számára, aki a megyében él, magasabb színvonalat tud nyújtani.
- Korábban 11-12-13-16 milliárd forintokkal segítették ki általában kasszasöprés keretében az egészségügyi intézményeket az éppen aktuális adósságukból, de a nagy tömeget továbbra is görgették maguk előtt a kórházak. Azzal, hogy az idei év elején sikerült 60 milliárd forintot adni a kórházaknak, több év alatt felhalmozott adósságtömegtől tudtuk megszabadítani őket, és nyilván egy ilyesfajta támogatás után elvárhatjuk tőlük, hogy a saját működésüket is hatékonyabbá tegyük. Ehhez más forrásokat is biztosítottunk. A jövő évben pedig - ön is ismerhetné a számot - az a jó hírünk van, hogy a szociális hozzájárulási adónak nem a 14,5, hanem a 20,5 százaléka illeti meg az egészségügyi alapot, ez jövőre 34 milliárd forint pluszforrást jelent.
Se fegyelem, se ellenőrzés, - vajon következmények lesznek?
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - A hónap elején jelent meg az Állami Számvevőszék jelentése, amelyben az Országos Mentőszolgálat gazdálkodását vizsgálta. A jelentés arra a megállapításra jutott, hogy az OMSZ működése szinte semmilyen tekintetben nem volt rendben 2008 és 2013 között. Gazdasági vezetőjétől megtudhattuk, hogy esélyük sem volt szabályosan gazdálkodni, mert hiába kérték, egyszerűen nem kaptak elegendő forrást arra, hogy legalább annyi új autót be tudjanak szerezni, amennyit le kellett selejtezni. Így történhetett meg, hogy 2013-ra már a működéshez a pénzügyi fedezet sem tudták biztosítani. Az OMSZ új autók beszerzésére csak a mentősök évek óta halogatott fizetésemelésének elhalasztásával tudott forrást találni.
- Tovább növeli a problémákat, hogy az uniós pénzekből finanszírozott fejlesztéseket sem sikerült elfogadható módon megvalósítani. Ha pedig az elszámoltatásnál bármilyen probléma adódna, akkor a pénzt vissza kellene fizetni, ami pedig biztosan az amúgy is súlyos finanszírozási gondokkal küszködő Országos Mentőszolgálat összeomlásához vezetne. Önök szerint persze nincs semmilyen probléma, de sajnos minden szempontból az tapasztalható, hogy a kormányzati kommunikáció nem tudja elfedni a valóságot. Az OMSZ állapota ma már a szolgáltatás ellátását, így a magyar emberek egészségét is veszélyezteti. Joggal kérdezem tehát:
- Hogyan engedhetik meg, hogy öt éven keresztül folyamatosan ilyen problémák legyenek ilyen fontos, életbe vágó feladatot ellátó szervezet gazdálkodásával?
- Önök szerint mi másra fontosabb költeni, mint hogy a bajba jutott emberekhez biztosan és gyorsan megérkezzen az egészségügyi ellátás?
- Mikor vonják felelősségre a szabálytalan gazdálkodást folytató vezetőket, és milyen változásokat terveznek azért, hogy ez ne történhessen meg újra, ugyanígy?
***
Dr. RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Ön sok mindenre utalt felszólalásában, csak egyvalamit nem említett: azt, hogy mi okozta 2010 után a legnagyobb problémát az Országos Mentőszolgálatnál. Ez pedig az volt, hogy a szocialista kormányzás utolsó éveiben lényegében elfelejtettek mentőautókat vásárolni. Az utolsó két-három év alatt volt olyan, hogy egy mentőautót sem szereztek be, és volt olyan, hogy csak párat. Tehát legalább három év hiányzott a mentőautók beszerzéséből 2010-ben. Ezt kellett pótolni. A kormányzati ciklus négy éve alatt 300 új mentőautót sikerült beállítani a mentőszolgálat hadrendjébe. Így tehát a mentés biztonsága nem volt veszélyben az elmúlt időszakban sem. Nyilvánvalóan pluszforrásokat is kellett adnia a kormányzatnak a mentősök bérének biztosítására, hiszen új mentőállomásokat építünk, 22-t, 60-at pedig felújítunk, dinamizálunk.
- Az új mentőállomásokhoz emelt színvonalú ellátáshoz új személyzetre is szükség volt. Éppen ezért már 2012-ben minisztériumi hatáskörben 464 millió forintot csoportosítottunk át, a kormány 1 milliárd forint extra támogatást, az OEP pedig további 200 millió forintot biztosított pontosan azért, hogy meglegyen a fedezete a garantált illetményemelésnek és a garantált bérminimum emelésének. 2013-ban pedig évközi támogatásként is nyújtottunk 1,4 milliárd forint pluszforrást a mentőszolgálat számára. Azt hiszem, jó hír, hogy a jövő évi költségvetésben 2 milliárd forintos többletjuttatás is szerepel a mentőszolgálat számára.
