Subject: Álmom
To: antal@jozsef-kutasi.de
Szemenyei-Kiss Tamás:
Szavazz a Fideszre, ha nemzethalált szeretnél!
Ha a Fidesz nem szerez kétharmados többséget, akkor anarchia lesz?
Mint Horthy Miklós és a nyilasok…
Összeegyeztethető az 56-os szellemiség a napjainkban megtapasztalt gátlás nélküli politizálással? – Fidesz MPSZ vagy a Jobbik Magyarországért Mozgalom lennének azok a pártok, melyek az ötvenhatos össznemzeti célokat megvalósíthatnák? 2010. április 11-én a kétharmados többséget megszerezni szándékozó ellenzéki párt elnöke, az az Orbán Viktor, aki az elmúlt évben még Horthyval és a nyilasokkal példálózott – mondván, hogy ha kormányra kerül, kioszt a Jobbik párthadseregének tekintett Magyar Gárdának két pofont és hazazavarja őket – 2003-ban még úgy vélekedett Vona pártjáról: „hogy lehet, az idő majd őket fogja igazolni”. Egy későbbi nyilatkozatában még azt is hozzátette: „Bátorító szeretettel nézem, amit csinálnak.” Akik ismerik a történelmet (a Fidesz MPSZ elnökével ellentétben), azok tudhatják, hogyan járt el vitéz nagybányai Horthy Miklós a korlátlan hatalomra törő nemzetiszocialistákkal, Szálasi Ferenccel és pártjával…
1944. október 16-án – idézem a kormányzó akkori nyilatkozatát – az alábbiakat tudatta az ország népével: „A magyar történelem súlyos és nehéz órájában ezennel kinyilatkoztatom azt az elhatározásomat, hogy a hadvezetés eredményes folytatása és a nemzet belső egysége és összefogása érdekében kormányzói tisztemről és a kormányzói hatalommal kapcsolatos minden törvényes jogomról lemondok. Egyidejűleg Szálasi Ferencet a nemzeti összefogás kormányának megalakításával megbízom. – Horthy Miklós sk.”
Két pofonról tehát szó sem volt.
A Fidesz MPSZ elnöke ma már – a 2003-as „bátorító szeretetét” követő – a radikális Jobbik Magyarországért Mozgalommal történt 2006-os együttműködéséről is elfeledkezett: mikor is az önkormányzati választásokon több mint két tucat képviselő kapott mandátumot az Orbán-vezette ifjúdemokraták és Vona-párt összefogásának köszönhetően. Wittner Mária Fidesz országgyűlési képviselő, ahogy azt megtapasztalhattuk 2006 óta, aktívan működött együtt a radikális szervezetekkel – a Kossuth téri tüntetőkkel, a néhai Ekrem Kemál György vezette Szabadság téri rohamcsapatokkal, a Jobbik EP-képviselőjével, Balóné dr. Morvai Krisztinával és nem utolsósorban a terrorizmus gyanújával őrízetbe vett Budaházy Györggyel – az utóbbit (képviselői mandátumát hasznosítva) még a börtönben is meglátogatva… A közelmúltban betiltott Magyar Gárdát és Wittner Mária szabadságharcost, a „nemzet lelkiismeretét” különleges kapcsolatok fűzték egymáshoz még a legutóbbi időkben is: az uniformisba öltöztetett párthadsereg zászlaját (mint a Gárda zászlóanyja!) ő emelte a magasba, az országgyűlési mandátumával legalizálta a gárdacsendőrség fenyegető felvonulásait. 2008-ban – mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Árpád-sávos lobogók alatt menetelők nem állnak meg a Kossuth Lajos téren és indulni fognak a legközelebbi országgyűlési választásokon – még úgy nyilatkozott, hogy 2010-ben már nem lesz Fidesz-képviselő, politikai pályafutását befejezi vagy… esetleg egy másik, radikálisabb pártban folytatja harcát. Ezért is, másért is a meglepetés erejével hatott Orbán Viktor bejelentése március első napjaiban, hogy a Corvin-köz és a Köztársaság tér hősét a Fidesz-lista 3. helyén indítják április 11-én… melyből végül a még mindig eléggé rangos 4. számú pártlista-helyezés lett. –
A bejelentéssel egyidejűleg azonban a miniszterelnök-jelölt és a pártvezetés „elfelejtett” válaszolni a legkényesebb kérdésre: tudniillik Wittner Mária lesz-e a szélsőjobboldal demokratája vagy a Fidesz MPSZ legszélsőségesebb, képviselői mandátummal rendelkező utcai harcosa?
E különleges, legendákkal és rejtélyekkel övezett, egykori politikai elítélt – mindamellett, hogy a jövőbeli terveiről sem tudhatunk jóformán semmit – múltjával kapcsolatos válaszokkal is adós kortársainak épp’ úgy, mint a legfiatalabb generációknak: hősnek tekinthető-e valóban, vagy csak az életét mentő egykori olyan figurának, aki belekeveredett az 56-os véres ősz forgatagába? – A kalocsai börtön 52A559 számú rabja jogerős halálraítélt volt-e az 1958/59-es években vagy csupán egy olyan személy a népbíróság előtt, akit a legszigorúbb ítélet kimondásával fenyegettek? Hozáférhető dokumentumok bizonyítják: a Corvin közi fegyveres felkelők ellen indított 1958. Bül. 2123. számú vádírat és büntetőeljárás első rendű vádlottját (!) életben hagyták, míg a másik nyolc vádlott közül Havriláné Sticker Katalint, Kóté Sörös Józsefet és Tóth Józsefet kivégezték – a fiatalkorú Varga János 13 évet, Neumann Tivadar életfogytig tartó börtönbüntetést, Bertalan Pál honv. százados 15 évet, Kludsky Géza 10 évet és Máté Ferenc 8 év börtönbüntetést kapott…
Wittner Mária – „a nemzet élő lelkiismerete”, az ifjúdemokraták „Szent Johannája” – mindeddig nem hozta nyilvánosságra a levert szabadságharc után ellene indított büntetőeljárás dokumentumait, azt a bírósági jegyzőkönyvet sem, melyben a kegyelmi kérvényének szövegét olvashatnánk… Nem ismerhettük meg azt az indoklást sem, hogy bajtársai közül (első rendű vádlott létére!) miért éppen őt hagyták életben, 1959-ben? Nem kaptunk választ a hogyan tölthette a később kivégzett Havrila Béláné Sticker Katalinnal, a II.rendű vádlottal egy zárkában az utolsó éjszakát?… – Ezek a kérdések, mert közszereplőről van szó, és mert nyilvánvalóan sok embert érdekelnének, még a kiszínezett „Hóhér, vigyázz!” című történelmi film meséje, legendateremtő varázsa ellenére is magyarázatra szorulnak.
A nyolc általános iskolát eredményesen elvégzett honfitársunk családjának és barátainak akár hős is lehet… de mint országgyűlési képviselő, múltjával és jelenével elszámolni tartozik nemcsak pártjának, hanem minden olyan honfitársának, akik a népképviselet intézményét tisztelik, és komoly munkának tekintik.
Szemenyei-Kiss Tamás
