Tárgy: Alkotmányos és alkotmányozási kérdések!
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Alkotmányos és alkotmányozási kérdések
vitaanyag
Először is szeretném leszögezni, hogy az alkotmányozás elsősorban nem jogi kérdés, hanem társadalompolitikai. Ebből fakadóan lehet pártpolitikai kérdésként kezelni, majd ezt követően válik jogi kérdéssé.
Az írásom elején mindezt azért tartom fontosnak tisztázni, hogy nehogy azt higgye valaki, hogy jogászkodni szeretnék, vagy az elvont elméleti fejtegetések útvesztőjébe kívánnám terelni a Magyarország jövőjét meghatározó alkotmányozási folyamatot. Ellenkezőleg: közemberek, kisgazdák józan paraszti észjárása szerint kívánom körbejárni az alkotmányozás kérdését.
Sokan és sokszor leírtuk, hogy Magyarország alkotmányos alapjaival bajok vannak, hogy a „rendszerváltással” létrejött Magyar Köztársaság alkotmányos legitimitása nem hogy kérdéses, hanem egyenesen illegitim. Ezzel az alkotmányos anomáliával a Fidesz és az MPSZ is tisztában volt és van, csak mindeddig hallgattak. Amint megszerezték a parlamenti kétharmadot, egyből alkotmányozni akartak, amivel nem is lenne baj, ha ezt előre jelezték volna, és nem a választások után jelentették volna ki, hogy mostantól alkotmányozó nemzetgyűlésként működik a parlament. Mindez azért problémás, mert minden bizonnyal egy alkotmányozó nemzetgyűlési választáson a választó polgárok más szempontok szerint választanának, mint egy szokványos pártok közötti választáson; igényelnék a társadalom más jellegű szervezetei közötti választás lehetőségét is, és azok képviseleti lehetőségét.
Megítélésem szerint egy alkotmányozó nemzetgyűlés nem lehet kizárólag a pártok döntéshozó fóruma! Itt a döntési jogosultságon van hangsúly, és nem azon, hogy milyen tanácsadói testületet vagy testületeket rendelnek mellé.
A pártok alkotmányozását az alkotmány lényegéből fakadóan eleve alkotmányellenesnek tartom, abból az alkotmányos evidenciából kiindulva, hogy „az alkotmány egy nép államalkotó akaratát fejezi ki”. Márpedig a jelenlegi pártrendszer nem fejezi ki a nép akaratát, annál is inkább, mert a jelenlegi pártos demokráciánkkal a következő a problémák vannak:
- Pártjaink társadalmi beágyazottsága alig éri el a 2%-ot. A párttagok száma kétszázezerre tehető. Ne tévesszen meg senkit az a pártdemagógia, hogy a szavatok száma egyenlő volna a társadalmi beágyazottság mértékével. Ebből a szempontból a választási rendszerünk „ha ló nincs, akkor a szamár is megteszi” elvén működik: alapvetően valakik ellen szavaznak a polgárok.
