Subject: Tíz év múltán: Az AB korlátot szab az ügyészségnek
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Két hónap híján tíz éve annak, hogy a Magyarok Világszövetsége az Alkotmánybírósághoz fordult, sérelmezve, hogy az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és az ügyészségről szóló 1972. évi V. törvény időben korlátlan beavatkozást tesz lehetővé a magyarországi egyesületek (társadalmi szervezetek avagy civil szervezetek) életébe. Az AB 2011. március 8-án hozott 525/B/2001. számú határozatával megállapította, hogy az Országgyűlés alkotmányos mulasztást követett el, és felszólította, hogy 2011. december 31-ig alkossa meg „azokat a különös törvényi rendelkezéseket”, amelyek korlátot szabnak az ügyészségnek az egyesületek felügyeletében. Az AB mostani döntése több tízezer egyesület életét teszi kiszámíthatóbbá, védve azok önkormányzatát az esetleges ügyészi eljárásokba álcázott külső beavatkozási kísérletektől.
A pártállam idején született 1989. évi II. törvény magán hordozza a két évtizeddel ezelőtti magyar állam félelmeit és gyanakvását, amelyekkel a társadalomban felső irányítás nélkül születő kezdeményezéseket illette. Jóllehet, a törvény szerint az egyesületek minden egyes tagja bíróság előtt támadhatja meg a szervezet bármely határozatát, a reformkommunista törvényhozás mégis szükségesnek tartotta, hogy az ügyészségnek polgári ügyekben (!) különleges beavatkozási lehetőséget biztosítson. Ennek eredményeként az az elfogadhatatlan helyzet alakult ki, hogy amíg súlyos bűncselekmények esetében is van elévülési idő, az egyesületek életébe az ügyészség időkorlátok nélkül beavatkozhatott.
Patrubány Miklós, aki mint a Magyarok Világszövetségének elnöke a tíz évvel ezelőtti beadványt előterjesztette, az elmúlt egy évtizedben több ízben sürgette az Alkotmánybíróság határozathozatalát, mindeddig eredménytelenül. Időközben az AB-nek két elnöke is volt, Dr. Holló András és Dr. Bihari Mihály személyében, akik teljes, négyéves mandátumukat anélkül töltötték le, hogy erre a magyar társadalom egésze számára rendkívül fontos ügyre időt szenteltek volna. Az MVSZ az ügy mostani lezárását az AB jelenlegi elnöke, Dr. Paczolay Péter érdemének tudja be, aki megválasztása után az MVSZ elnökének egyik sürgető levelére válaszolva vállalta, hogy a 2001. óta az AB asztalán heverő ügynek a végére jár.
Az Alkotmánybíróság mostani határozata, amely összevontan tárgyalta az MVSZ 2001-beli beadványát további olyan keresetekkel, amelyek az időközben eltelt 10 év alatt születtek, egy nagyon fontos megállapítást tesz. Az AB határozat indoklásának VII. fejezet 2. pontja második bekezdésének utolsó mondata így szól: „Az alkotmánybírósági értelmezés szerint az ügyésznek ugyanezen feltételekkel, azaz a tudomásra jutástól számított 30 napon belül van lehetősége a törvénysértő egyesületi határozat megtámadására.”
A Magyarok Világszövetsége az elmúlt évtizedben többször súlyosan bírálta az Alkotmánybíróság törvénytelen működését, és olykor elvtelen határozatait, odáig elmenően, hogy az AB működéséhez az 1989. évi XXXII. törvény által előírt ügyrendi törvény hiánya miatt – de iure – semmisnek nevezte az AB valamennyi határozatát. Bírálatát fenntartva, a Magyarok Világszövetsége, mint eddig is tette, tudomásul veszi az AB jelen határozatát is.
A Magyarok Világszövetsége az Alkotmánybíróság tíz év múltán született 525/B/2001. számú, az ügyészségnek az egyesületek életébe való beavatkozását korlátozó határozatát egész tevékenysége egyik legjelentősebb eredményének tekinti: a magyar közéletnek a jogállamiság, a népfelség és a közösségi önkormányzás irányába történő alakításáért folytatott közjogi harca legjelentősebb eredményének.
MVSZ Sajtószolgálat
7174/110322
