Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2015. május 21., csütörtök

20.246 - Rezeli Mária: ​Nagyon-nagyon sokan élvezik még a múltbéli semmittevésük búsás jövedelmét. És Ön Kedves Antal ezektől az emberektől várja el a megértést?


Feladó:
​​
Mria Rossi

Dátum: 2015. május 21. 11:33
Tárgy: Re: 20.245 - Kutasi József Antal írja: Mégis vissza jöttem Magyarországra, mert szeretem hazámat és itt akarok meghalni, ahol születtem.
Címzett: Kutasi József Antal <jozsef@kutasi.eu>



A munkáspárt csúnya bukása a brit választáson mindenkinek meglepetést okozott – mondta el Hossó Andrea közgazdász. Hangsúlyozta: nem lehet markáns különbséget felfedezni a konzervatív és a munkáspárt között. Hossó Andrea szerint nincs már nagy politikai vagy ideológiai különbség a pártok közt. A közgazdász kiemelte: a konzervatív győzelem után a piac megnyugodott, megerősödött a font is, hiszen a konzervatív kormányt piac barátabbnak gondolják. - See more at: http://www.echotv.hu/video/105082/20150518_Vilagpanorama#sthash.T5KIdFFk.dpu

Szóval ez a nagy világ-helyzet is.
Ez van nálunk is.

A fentiek alátámasztására írom le legutolsó tapasztalatom egyikét:

A helyi nyugdíjhivatalban panaszkodnak, hogy igen-igen sok a kormány által rájuk szabadított kisnyugdíjas, akiknek emberi mértékű emelést ígértek, 
és ennyi embernek a keretből nem futja. Azt sem tudják mitévők legyenek, hogyan osszanak, szorozzanak. Kinél mit vegyenek figyelembe.
Ezen nyugdíjasoknak 35.000.- és 70.000.-FT közötti a havi nyugdíja. Én is közéjük tartozom.

Ami matematikailag is azt jelenti, hogy igen-igen sok hazánkban az aránylag igen magas nyugdíjjal rendelkező /volt rendszer párttagjai, pártmunkásai/
ember.
​​
Nagyon-nagyon sokan élvezik még a múltbéli semmittevésük búsás jövedelmét. És Ön Kedves Antal ezektől az emberektől várja el a megértést?
Vagy azon  szomszédaitól, akik a mostani erők támogatottjai? A mostaniaknak és a múltbélieknek is egyazon célja volt: a meggazdagodás.
​ ​
Bármi áron.
És ők az Ön által kihagyott 50 év alatt létfenntartásuk, vagy meggazdagodásuk érdekében jól megtanulták /és szüleik is beléjük verték/, hogy csak 
abba az irányba nézzenek,  ahonnét búsás hasznot remélnek.

Ez egy tömör megfogalmazás. De ez a helyzet. Ezt még az is tetézi, hogy ezen igen kis nyugdíjjal rendelkező egyént még a saját gyermekeik is lenézik.
Alkalmazkodásra képtelennek vélik, merthogy nem tudott oda sorakozni - ahova kellett volna!  Csak a saját igazát hajtogatta. Most aztán sokra megy
vele a Kedves Szüle! Így járt - ő tehet róla. Hiszen a szomszéd Jancsinak az apja annyit adott, hogy azonnal új házat  tudtak építeni...stb..stb. Mi meg
itt hallgassuk a  rinyálást - a nagy semmiért!  És ekkor a szülének igen nagy a lelkiismeret-furdalása és inkább kussban marad, nem pedig  Önt üdvözli
Kedves Antal! Merthogy Ön a történtek ellenére is - ellentétben vele -  nem kenyéren és tejen él csupán.

Kedves Antal!
Ezen fenti példával csak érzékeltetni szeretném Önnel a meg nem értés és az el nem fogadás okait. 
Itt és most én megvalósítottam "Az igazat mondd, ne csak a valót!" téziseit is.

Egyébként is Önt - elmondása alapján - szereti a fia. Él még szerető testvére is, aki becsüli Önt, és van olyan hölgy is, aki meg is érti.
Akkor Önnek boldognak kellene lennie - és nem pedig boldogtalan magányosnak éreznie magát. Valószínűleg nincsenek anyagi gondjai sem. 
Azon a környéken lakik, ahol - talán az új gazdagok is - , ezért őket nem fogja szóra-, vagy köszönésre bírni. Őket semmi nem hatja meg.
A múlt legfőképpen nem. A lényeg az, hogy a jövő számunkra - anyagilag biztosított itthon is. A többi nem számít. 
Akinek más is számít, az hívja Önt a rendezvényeire. Már ez is nagy tett. De többre még nem mer, vagy nem akar vállalkozni. Ennyi 
jelenleg a megengedett mérce.

Szóval ezt még lehetne ragozni és más oldalról is megközelíteni, mert a lemaradásunk bármelyik nyugati országgal szemben - óriási.
És mégis előnyben vagyunk.  Nyelvünk, országunk fekvése és kultúránk, népmeséink, népdalaink, szokásaink, hagyományaink
megőrzése terén, ami lehet egy új jövő záloga is.

Üdvözlettel é szeretettel:

Rezeli Mária