Gondok, bajok, dilemmák
A családok otthonteremtési kedvezményéről! Van legalább lelkiismeret-furdalásuk a tönkretett életek, a vágóhídra küldött értékes tenyészállatok miatt? Minden eddiginél rosszabb kilátások Magyarország energiaellátásában? Éhes oligarcha vb-vel és olimpiával álmodik! Magyarország a politikai menekültekkel mindig is méltányos volt, de a gazdasági bevándorlókat nem áll módjában befogadni!
2015. július 1. 12:44
Kedvelt műfaj a Tisztelt Házban az interpelláció. Az ellenzék bőszen ostorozza a kormányt, a kabinet, s pártjaik jelesei pedig egyfolytában a múlt sötét árnyaira emlékeztetnek, a jelen reménykeltő lépéseivel, és az egyre fényesebb távoli jövővel kecsegtetnek. Madárnyelven szólva szabad megítélés kérdése, hogy ki a varjú és ki a fülemüle. Az viszont biztos: énekes madár mindkettő. Így történik, mindig így történik.Szolidan stilizálva – udvariasan mellőzve a zajokat, közbekiabálásokat – tallóztuk legutóbbi szónoklataikat.
A családok otthonteremtési kedvezményéről!
MÓRING JÓZSEF ATTILA, (KDNP): - Államtitkár Asszony! 2004. december 5-ét megelőzően Gyurcsány Ferenc és kormánya magyarellenes kampányában azzal riogatott az MSZP, hogy ne fogadjuk magunk közé határon túli testvéreinket, mert - idézem - „Ne fizessünk az álmainkkal, mert nehezedik a lakáshelyzet!". Ezzel nyilván arra céloztak, hogy a határon túli területeken élő magyarok majd elveszik a lakásainkat. A kormány 2015 július elejétől jelentősen kibővíti a családok otthonteremtési kedvezményét. Bár 2015 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest az épített lakások száma országosan 7 százalékkal, míg Budapesten 2 százalékkal csökkent, jó hírként tekinthetünk arra az adatra, miszerint az idei év első három hónapjában kiadott újlakás-építési engedélyek száma 44 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakát, Budapestet tekintve háromszor annyi lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban.
- A törvény szerint a már használt lakások vásárlásához is lehet majd támogatást igényelni, ami sok család lakásproblémáját megoldhatja, lakáshoz juthatnak azok is, akik környezetében nincs vagy csak irreálisan magas áron van új építésű ingatlan. Környezettudatos megfontolásból a kormány környezetvédelmi ösztönzőket is el kíván helyezni a támogatási programban. A fiatal kisgyermekes vagy gyermeket vállaló vagy gyermeket tervező családok komoly várakozással tekintenek az új otthonteremtési kedvezményre. Kérdezem:
- Milyen feltételek mellett és kik élhetnek a hamarosan induló új családi otthonteremtési kedvezménnyel?
+
VERESNÉ NOVÁK KATALIN, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Úr! Sajnos számos olyan család van ma Magyarországon, számos olyan fiatal pár, akik számára éppen a megfelelő otthon hiánya, a megfelelő lakáskörülmények hiánya okozza azt, hogy nem vállalnak gyermeket vagy nem vállalnak egy újabb gyermeket. Ezeknek a családoknak szeretnénk segíteni a családok otthonteremtési kedvezményével.
- Volt egy korábbi támogatási rendszer, amit 2009-ben a Bajnai-kormány bizony megszüntetett, majd 2012-ben a Fidesz-kormány visszavezetett. Megvizsgáltuk, hogy tulajdonképpen mi annak az oka, hogy éves szinten körülbelül csak 500 család tud részesülni ebben a támogatási formában, hiszen úgy gondoljuk, hogy ennél lényegesen többen vannak olyanok, akiknek segítségre van szükségük a lakás megvásárlásához vagy egy nagyobb lakásba való költözéshez. Két olyan pontot azonosítottunk, ami a korábbi rendszerben nem volt kellőképpen széles körű. Az egyik az, hogy az új ingatlanok vásárlásához nyújtottunk kizárólag támogatást, és volt régen egy úgynevezett félszocpol - biztos sokan emlékeznek még rá -, ami a használt ingatlanok vásárlását támogatta, fele akkora összeggel, mint az új ingatlanok vásárlását. Mi ezt most úgy változtattuk meg és úgy szélesítettük jelentős mértékben a rendszert, hogy nemcsak új ingatlanokra, hanem használt ingatlanok vásárlására is igénybe lehet venni, a családok otthonteremtési kedvezményét, és ez az összeg a használt ingatlan esetén éppen ugyanakkora, mint egy új ingatlan vásárlása esetén.
- Itt mondanám el azt a lehetőséget is, hogy ha mondjuk, egy vidéki családi házban él egy család, és ott van egy tetőtér, amit beépítenének azért, hogy ott kialakítsanak még egy gyerekszobát, bizony ehhez is igénybe vehetik a családok otthonteremtési kedvezményét. A másik jelentős változást az jelenti, hogy korábban legalább két gyermeket kellett vállalni vagy nevelni a támogatás igénybevételéhez: mi most egy gyermekre vittük le ezt a határt. Tehát már egy gyermek vállalása vagy egy gyermek nevelése esetén is nyújtható támogatás. Így azokat is megcélozzuk, akik még gyermekvállalás előtt állnak, és négy éven belül egy vagy nyolc éven belül két gyermek születését vállalják; illetve azokat is, akik jelenleg is gyermeket nevelnek, és egy új ingatlanba, egy nagyobb ingatlanba való mozduláshoz lenne szükségük erre a támogatásra. Amit nagyon fontosnak tartok: 500 ezer forinttól 3 millió 250 ezer forintig terjedő támogatás, amelynek az összege a gyermekszámtól, az ingatlan nagyságától és valóban, az energetikai minősítéstől is függ, az egy olyan összeg, ami bizonyos önerőt adott esetben feltételez, de semmiképpen nem a magas jövedelmű, az átlagnál jobb anyagi helyzetben lévő családok támogatását szolgálja, hanem éppen az átlagos jövedelmű, az átlagos helyzetben lévő, átlagos lakásvásárlás előtt álló vagy az annál rosszabb anyagi helyzetben lévő családokat tudjuk ezzel támogatni. Éppen ezért építettünk be olyan szűrőket, mint a maximális négyzetméterár, mint a maximális ingatlanérték vagy éppen az ingatlannak a maximális mérete, vagy az, hogy a támogatást igénylő nem rendelkezhet egy ingatlanvagyonnal, akkor neki már nem jár a támogatás.
- Összességében: a családok otthonteremtési kedvezménye egy nagyon jelentős program, amivel szintén azt a célt kívánjuk elérni, hogy Magyarországon minden vágyott, minden tervezett gyermek megszülethessen, és ne lehessen ennek az az akadálya, hogy nincsen hová elhelyezni a kiságyat vagy később a nagykamasz gyereknek nem lehet adott esetben egy saját szobája.
+
MÓRING JÓZSEF ATTILA: - Államtitkár Asszony! A fogadóórámon többen megkerestek azzal a problémával és azzal a kérdéssel, hogy valóban többen juthatnak-e az új rendelkezések nyomán kedvezményekhez. Mindenképpen megnyugtató és biztató az ő számukra is, hogy alacsonyabb jövedelműek is hozzájuthatnak, és a lakásbővítéshez is. Vidéken élőként örömmel hallottam, hogy a használt lakások is bekerülnek ebbe a rendszerbe, hiszen kistelepülések eddig értékesíthetetlen ingatlanai is egy nagyon szép és barátságos otthont jelenthetnek azoknak a családoknak, amelyek gyereket vállalnak. Köszönöm a válaszát, elfogadom.
Van-e legalább lelkiismeret-furdalásuk a tönkretett életek, a vágóhídra küldött értékes tenyészállatok miatt?
GŐGÖS ZOLTÁN, (MSZP): - Államtitkár Úr! 2011-ben Nagyesztergáron az NFA minden lejárt földterületet pályázatra bocsátott. A korábbi bérlő, egy állattartó kisvállalat, joggal hihette, hogy folytathatja a munkát, hiszen a használt 500 hektár területből 350 hektárt akart tovább művelni, annak ellenére, hogy a pályázatkor 430 hektár bérléséhez szükséges állatlétszámmal rendelkezett. Ekkor ennek a vállalkozásnak 16 fő állandó dolgozója volt, ebből 10 konkrétan a kft. tulajdonosa, akik közül a többség 40 év munkaviszonnyal rendelkezett. A pályázatukban további 4 fő felvételét ígérték. Sajnos tévedtek, a helyi nagyember, illetve a minisztériumi pártfogoltak az összes területet elnyerték előlük, ott maradtak legelő és takarmánytermelő terület nélkül. Abban az időben többször jeleztem, hogy ez a több évtizedes kiváló genetikai állomány végét jelenti. Erre mindig az volt a válasz, hogy rémeket látok. Sajnos, igazam lett, azóta a dolgozók jelentős része nyugdíjba ment, a telepen mára 50 tehén, 20, vágásra váró, gyönyörű üsző és 25 borjú van. A jobb sorsra érdemes legelőn, amin a nyertes három birkáját kerestem, méteres gaz és tüske van.
- Államtitkár Úr!A kisvállalat bírósági döntés alapján kikérte a pályázatok bírálati anyagait, ezeket közösen áttekintettük, és megállapítottuk, hogy hasonlóan más esetekhez, a valós állománnyal rendelkező korábbi állattartó gazdálkodási tervét minden vesztes földrészletnél lepontozták, de lássunk csodát, a három kisebb, később elnyert területnél a többivel szó szerint megegyező gazdálkodási terv közel maximális pontot kapott. A nyertesek, egy magoszos vezető családja, illetve a jó kapcsolatokkal rendelkező fiatal gazdálkodó minden pályázata maximális pontot kapott. Vállaltak is bőven: állatok százait, biogazdálkodást, élelmiszer-feldolgozókat, dolgozók felvételét. Ebből természetesen semmi nem lett, de hála a jó fideszes kapcsolataiknak, immár évek óta élvezik a támogatásokat, sőt most kivágták a földeket határoló erdősávokat is, a helyiek szerint a hatóságok jóváhagyásával, tízmilliós nagyságrendű bevételhez jutva.
- Államtitkár Úr!Csalás és hazugság: ez jellemzi az országban mindenhol az állami földek hasznosítását, a Bakonytól a Hortobágyig! Egzisztenciákat tettek tönkre, idős gazdálkodókat kergettek halálba, nem néznek se Istent, se embert, csak a milliós hasznot, pedig tudhatnák, nincs a koporsónak utánfutója! Kérdések sokasága van. Néhányat válaszoljon meg, államtitkár úr!
- A megyei NFA-vezetők maguktól követték el ezt a nyilvánvaló csalást a bírálatkor vagy felsőbb utasításra?
- Mikor veszik már vissza a csalással odaítélt földeket?
- Van-e legalább lelkiismeret-furdalásuk a tönkretett életek, a vágóhídra küldött értékes tenyészállatok miatt?
- Az ismert, Zirc környéki erdősáv kivágása engedéllyel történt-e?
- Az államnak mint tulajdonosnak ebből mennyi bevétele származott?
*
Dr. BITAY MÁRTON ÖRS, (földművelésügyi minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Először is szeretném megkérni arra, hogy fogalmazzon, legyen szíves, pontosan, amikor azt mondja, hogy valamilyen csalás történt. Mert én nem láttam semmilyen olyan bírósági döntést, de még eljárást sem, ami arra vonatkozott volna, hogy akár ezeken a területeken, akár máshol ilyen csalás történt volna. Szeretném megkérni önt, hogy ha ilyenről tud ezeknek a területeknek a vonatkozásában, akkor tegye meg a szükséges lépéseket.
- Képviselő Úr! Korábban egy nagy kft. használta ezt a területet, most, ha jól számoltam, akkor tíz nyertese van ennek a területnek. Az pedig, hogy fiatal gazda nyertese van ennek a területnek, annak az az egyszerű magyarázata, hogy a „fiatal gazda" pályázat pluszpontot jelent: önmagában az a tény, hogy valaki fiatal gazdaként pályázik, az tíz többletpontot jelent a pályázatíró számára. Szeretném hangsúlyozni: közel 40 ezer hektár területet nyertek el a „Földet a gazdáknak" programban a fiatal gazdák, úgyhogy én ezzel az állításával nem szeretnék vitatkozni. Szerintem ez önmagáért beszél, hogy egy kft. helyett tízen használják a földet, köztük fiatal gazdák.
- Képviselő Úr! Azt mondja, hogy a földeket határoló erdősávokat a helyiek szerint a hatóságok jóváhagyásával vágták ki. Valóban így van, a hír igaz, a helyiek jól tudják: a hatóságok adtak rá engedélyt. És azért adtak rá engedélyt, mert az eredeti művelési ág szerint szántó, rét, illetőleg legelő művelési ágú volt, csak hát a gondozatlan állami vagyonnak ez a hátulütője. 2010 előtt nem volt erre kellő energia, így aztán erdősült ebből egy rész, amit most valóban az eredeti művelési ágnak megfelelően visszaállítottak. Kértek, engedélyt kaptak rá, és visszaállították az eredeti művelési ágat. Azt, hogy ön fájlalja azt, hogy itt nem nyert egy kft., megértem, de szeretném felhívni a figyelmét, hogy csak itt most szintén ki volt írva egy földterület pályázatra, ahová nem pályázott sem ez a kft., sem más. Új pályázatot kell hogy kiírjunk. Tehát lett volna lehetőség arra, hogy ha ez a kft. szeretett volna, vagy úgy gondolta, hogy szeretne még nyerni, akkor ezt megtehette volna, és természetesen jó eséllyel indulhatott volna.
- Képviselő Úr! Amit kért, hogy legyen egy soron kívüli ellenőrzés az ügy kapcsán, azt természetesen elrendeltük: még egyszer utánajárunk annak, hogy ki és hogyan műveli ezt a területet, megfelel-e a szerződésében, illetve a pályázati kiírásban foglaltaknak, és mint ahogy más esetben is, itt is, ha nem felelne meg, akkor annak nyilvánvaló következményei lesznek. Egyébként, hogy kinek milyen lelkiismeret-furdalása van az üggyel vagy általában a „Földet a gazdáknak" pályázattal kapcsolatosan, szeretném önnek a figyelmébe ajánlani a 2010 előtti gyakorlatot, amikor is 600-an használták az összes állami földet. Én is megkérdezem öntől: nem érez-e lelkiismeret-furdalást amiatt, hogy akkoriban 600 nagygazdának kedveztek az állami föld bérleténél, most meg több mint 7500-an nyertek? Mit mondana azoknak a gazdáknak, akik nyilvánvalóan 2010 előtt is szerettek volna állami földbérlethez jutni? Csakhogy nem tudtak, mert a pályázati kiírás , ha volt is, sem őket, hanem a nagyüzemeket preferálta. Az 500 hektárnál nagyobb területet használók száma ezért is volt olyan alacsony, most viszont csak ezeken a területeken több mint 1500 gazda nyert a „Földet a gazdáknak" pályázaton.
- Képviselő Úr! Tehát a lelkiismeret-furdalás, azt gondolom, nem kell hogy gyötörje a kormányt: a családi gazdaságok támogatására hirdette a „Földet a gazdáknak" programot a családi gazdák nyernek, a fiatal gazdák nyernek ezen a programon.
+
GŐGÖS ZOLTÁN: - Államtitkár Úr! A megmagyarázó egyetemen tanszékvezető lehetne. Azzal a három nyertes családdal , tizenhatot tönkretettek, ugyanis ezen a telepen megszűnt az állattartás. Ha nem értette volna: jelenleg 50 vágásra váró tehén van, 25 darab nagyon komoly értékű üsző, ami szintén vágóhídra megy, és 25 darab borjú, és 6 család megélhetése megszűnt. A faluban meg a környéken a 100 forintos az olcsó tej azért, mert önök ezt a haveroknak adták.
- Államtitkár Úr! Tízmilliós nagyságrendű állami fát loptak el arról a területről. Az nem volt része a pályázatnak, hogy a védősávokat kivágják, ahova delelésre hajtják az állatot. Ha nem tudná, ez egy hagyomány, hogy délben az állatoknak pihenni kell a fák alatt. Menjen már oda egyszer, menjen oda, aztán nézzék meg, mit műveltek! Szörnyű, amit műveltek, ennek komoly következménye lesz. Természetesen a feljelentést megtesszük, de majd akkor, ha más lesz a legfőbb ügyész Magyarországon!
+
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 36 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.
Minden eddiginél rosszabb kilátások Magyarország energiaellátásában?
KEPLI LAJOS, (Jobbik): - Miniszter Úr! Ön az európai uniós külügyminiszterek múlt hétfői luxemburgi tanácskozásán kijelentette, hogy minden eddiginél rosszabbak a kilátások Közép-Európa energiabiztonságát illetően. Elmondta, hogy jelenleg Magyarország nem tud gázt importálni délről, mert sem Románia, sem Horvátország nem felel meg uniós kötelezettségeinek, és nem hajtotta végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán onnan Magyarország gázt tudna importálni. Ön szerint 2019-től könnyen előállhat az a helyzet, hogy Magyarország Keletről sem fog tudni gázt importálni, tekintettel azokra az orosz nyilatkozatokra, amelyek szerint meg fogják szüntetni az Ukrajnán keresztül történő gázszállítást. Ezen kijelentéseivel maximálisan egyet tudunk érteni. A helyzetet különösen aggályossá teszi az a megállapodás, amelyet a Gazprom, a Shell, az E.ON és az OMV képviselői írtak alá másfél héttel ezelőtt a szentpétervári gazdasági fórum alkalmából. Ez a nyilatkozat az északi szállítási útvonal megerősítésének, további bővítésének szándékát foglalja magában. Az OMV elnöke a megállapodás alkalmából úgy nyilatkozott, hogy ezzel az osztrák-magyar határ közelében fekvő baumgarteni gázelosztó központ régiós központtá léphet elő.
- Miniszter Úr! Mindez magyar olvasatban, hazánk gázellátásának biztonságát szem előtt tartva számos kérdést felvet. Az északi szállítási útvonal kapacitásának megduplázása és az ukrajnai tranzit közeljövőben történő leállítása azt is jelenti, hogy Magyarország a jövőben az orosz gázt is kizárólag Nyugatról, az Európai Unión keresztül fogja tudni beszerezni. Miféle kettős mércét alkalmaz az Európai Unió? Miközben Oroszország-ellenes szankciókról dönt, szavakban az orosz gáztól történő függetlenedésről beszél, valójában soha nem látott mértékű függőséget idéz elő. Feltesszük a kérdést: ha Németországtól vesszük, akkor nincs semmi probléma az orosz gázzal? Miért akadályoz meg Brüsszel hosszú évek óta minden olyan gázvezetéktervet, amely déli irányból biztosítaná Közép- és Délkelet-Európa gázellátását? Talán az energiaunió álcája mögött akarja a térség keleti energiafüggőségét nyugatira cserélni? Nyilván üzletileg és politikailag is nagy húzás volna ez Németország részéről. Van-e realitása ezek után a Török Áramlat-gázvezetékhez való csatlakozásunknak, avagy ez is csak puszta szemfényvesztés, amivel hitegetnek bennünket? Ezért nem fontos az Európai Uniónak a déli, keleti szomszédjaink interkonnektorainak kétirányúsítása? Ha az új északi gázvezeték megvalósul, akkor a dél felől érkező útvonal megvalósulásában az Európai Unió - ki kell mondani - kifejezetten ellenérdekeltté válik.
- Miniszter Úr! Maroš Šefčovič energiaunióért felelős biztos két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatásán nem tudott, avagy nem akart választ adni ezen kérdéseimre, amivel csak megerősített abban, hogy Magyarország energiafüggetlensége nem célja az Uniónak, maximum a függőség irányát szeretnék megváltoztatni, ebből pedig mi nem kérünk. Kérdezem:
- Mit tesz a magyar energiadiplomácia, a magyar kormány ebben a helyzetben?
- Van-e elég érdekérvényesítő képességünk, hogy hazánknak valódi ellátásbiztonságot harcoljunk ki, hogy végre a magyar emberek valóban biztonságos, fenntartható és megfizethető módon jussanak hozzá a földgázhoz?
+
SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Képviselő Úr! Köszönöm, hogy felvetette ezt a témát itt az Országgyűlésben, tekintettel arra, hogy az energiaellátás biztonsága Közép-Európában talán a legforróbb téma, hiszen ebben a térségben az országok rendkívüli módon kiszolgáltatottak, például Magyarország esetében a gázszükségletünk 85 százalékát Oroszországból szerezzük be, és még nem ez a legmagasabb arányszám. Nem túlzás azt állítani, hogy délről blokád alatt vagyunk. Tekintettel arra, hogy bár 2010-ben átadtuk a Magyarországot Horvátországgal, illetve Magyarországot Romániával összekötő gáz-interkonnektorokat, sem Horvátország, sem Románia - velünk ellentétben egyébként - nem hajtotta végre azokat a beruházásokat, amelyek nyomán ők is tudnának gázt szállítani Magyarország irányába. Ezzel nemcsak a kétoldalú megállapodásokat szegik meg egyébként, hanem megszegik az európai uniós kötelezettségeiket is, hiszen 2013. december 31. óta minden egyes interkonnektoron biztosítani kellene a kétirányú gázáramlást. Mi semmiképpen nem fogjuk elfogadni, sőt nevetségesnek tartjuk azokat az érveket, amelyeket sajnos néha még az európai uniós intézmények is felvetnek, hogy nem kell végrehajtani ezeket a beruházásokat, mert úgysem lehet onnan gázt vásárolni. Ha ez lenne a kiindulópont, akkor nem kellett volna ezt az európai uniós szabályozást elfogadni, másrészt pedig mind Horvátország, mind Románia esetében bizony szükségesek lennének olyan beruházások is, amelyek alapján valódi gázszállítások indulhatnának meg Magyarország irányába, gondolunk így egyébként akár a fekete-tengeri kitermelésekre, akár az LNG-terminál megépítésére Horvátországban.
- Képviselő Úr! Könnyen előállhat az a helyzet, hogy 2019-től nemcsak dél felől, hanem kelet felől is blokád alatt leszünk, tekintettel arra, hogy az orosz nyilatkozatok világosan fogalmaznak: 2019 után meg kívánják szüntetni az Ukrajnán keresztüli tranzitot. Ezt most lehet komolyan venni meg nem komolyan venni is, de szerintem trendfordító volt az az alkalom, hogy a Gazprom, az OMV, a Shell és az E.ON aláírtak egy egyetértési megállapodást Szentpéterváron arról, hogy az Északi Áramlat kapacitását erősíteni fogják. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy lesz egy megerősített Északi Áramlat, lesz egy déli gázfolyosó, közte meg ott lesz Közép-Európa egy leállított ukrán tranzittal, meg nem valósított dél-észak irányú befektetésekkel, és akkor előjön az a kérdés, hogy vajon Közép-Európa felelőssége-e kizárólag a közép-európai energiabiztonság vagy Európa felelőssége. Én azt gondolom, Közép-Európa energiabiztonsága európai, sőt továbbmegyek, európai uniós felelősség, tekintettel arra, hogy az Európai Uniónak igenis kötelezettsége minden térségében biztosítani az energiabiztonságot.
- Képviselő Úr! Magyarország esetében fontos azt kihangsúlyozni, hogy nem értünk egyet azzal a sok esetben nem a térségünkben lévő nagyhatalmi szereplők álláspontjával, amely szerint csak az interkonnektorokat kellene megépíteni és erősítgetni, hanem igenis szükség van egy nagy stratégiai beruházásra ebben a térségben. Magyarul: Törökországot össze kell kötni Közép-Európával, tekintettel arra, hogy Törökországba nemcsak Azerbajdzsánból meg Türkmenisztánból fog gáz érkezni, hanem valószínűleg Oroszországból, hosszabb távon pedig akár Iránból és Észak-Irakból is. Ezért hívtam meg a török Európa-ügyi minisztert, a macedón, a görög és a szerb külügyminisztert április elején, amikor is deklaráltunk egy világos politikai álláspontot, egy világos politikai elköteleződést arra, hogy egy ilyen beruházást végre kell hajtani. Az elmúlt héten csütörtökön már a szakmai egyeztetés is megkezdődött itt Budapesten. A rendszerirányítók, illetve az energiaügyi tárcák képviselői összeültek, lefektették a menetrendet, amelynek értelmében nyár végére meg kell állapodniuk a rendszer-üzemeltetőknek e beruházás fő paramétereiről, annak érdekében, hogy az Európai Unió prioritásokat tartalmazó listájára ez a beruházás fel tudjon kerülni. Egy stratégiai gázvezetékre ugyanis szükség van a térségben, anélkül nem lesz energiabiztonság Közép-Európában.
+
KEPLI LAJOS: - Miniszter Úr! Újabb ékes bizonyítéka az Európai Unió kétarcúságának, hogy tudniillik szavakban Oroszország elleni szankciókat fogalmaz meg, azonban ha a nyugat-európai országok profitálnak belőle, akkor mégsem olyan nagy baj, ha Oroszországgal gazdasági, energetikai kapcsolatokat építenek. A másik pedig az, hogy Kelet-Európát, Kelet-Közép-Európát soha nem tekintették egyenrangú partnernek ezekben a vitákban.
- Miniszter Úr! Folyamatosan arról hallunk, hogy az Északi Áramlat újabb vezetéke hogyan fog megvalósulni, míg a többi csak ködös álomkép, ködös fejtegetés, semmi konkrétum nélkül. Így könnyen úgy járhatunk, hogy néhány év múlva földgáz nélkül marad Magyarország, vagy csak nagyon drágán, Nyugat-Európából, Németország beiktatásával fogjuk tudni megvásárolni. Így nem fogadom el a válaszát.
+
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont a miniszteri választ 107 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Éhes oligarcha vb-vel és olimpiával álmodik!
IKOTITY ISTVÁN, (LMP): - Államtitkár Úr! Szeretném mindjárt az elején leszögezni: a Lehet Más a Politika egyetért azzal a célkitűzéssel, hogy Budapest rendezze meg a 2017-es úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokságot, csakhogy a beruházást lehetővé tevő rapid törvénymódosítások mindenféle megvalósíthatósági tanulmányok nélkül kerültek beterjesztésre és elfogadásra. A módosítások semmibe veszik a természetvédelmi, tájképvédelmi és műemlékvédelmi, valamint még az árvízvédelmi szempontokat is. Nem számít a természetvédelem, hiszen bármekkora zöldfelületet tönkretehetnek. Nem számít a tájvédelem, kikerülik az építési szabályzást, bármekkora komplexumot felhúzhatnak. Nem számít a műemlékvédelem, szabadon lerombolhatják a műemlék jellegű Dagály fürdőt, amit egyébként pont most vettek állami tulajdonba a fővárostól. És nem számítanak az árvízvédelmi szempontok sem, hiszen elbonthatják az árvízi védekezésben részt vevő építményeket is.
- Államtitkár Úr! De ami szintén nagyon nagy baj: az esemény megrendezését lehetővé tevő törvénymódosításokkal megágyaznak a korrupciónak is. A beruházás kivételektől hemzsegő szabályrendszere komoly teret enged az állami pénzek lenyúlásának. A vizes vb a korrupciós kockázatok csapdájába került. Úgy tűnik: a beruházás körül már gyülekeznek is a Simicska utáni korszak türelmetlen oligarchái. Olyannyira türelmetlenek, hogy már rég megkötötték a beruházásról szóló szerződést, és letették a komplexum alapkövét, amire megjelent a szerződéskötést lehetővé tevő kormányhatározat. S micsoda véletlen, a gigaberuházást pont a Market Zrt. nyerte el, amely a miniszterelnök úr kötélbarátjának cégbirodalmához tartozik. Garancsi István saját maga jellemezte így kapcsolatát a miniszterelnök úrral. Úgy látszik, ez egy igen jól jövedelmező barátság, ami nagy kincs a mai világban, hiszen láthatjuk, milyen nehéz sorsra jutnak azok az oligarchák, akik elvesztik a miniszterelnök úr barátságát.
- Államtitkár Úr! A nagy kapkodásban duplájára nőtt a beruházás költsége. Kezdetben még csak 25 milliárd forintról volt szó, a kötélbaráttal kötött szerződés ugyanakkor már 49 milliárd forintra rúg. De más oligarchák is sorban állnak az állami pénzcsapoknál. A céges érintettségük okán a sportkomplexum körül gyülekeznek még minisztériumi főosztályvezetők, különböző bizalmi emberek is. Illetve úgy tudjuk, a miniszterelnök úr másik jó barátja, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester sem marad ki ebből a buliból, ugyanis a cégbirodalmában lévő vállalkozásoknak is jut bőven feladat. Joggal kérdezem tehát:
- A miniszterelnök teljes baráti körét támogatják majd a beruházással?
- Éhes oligarcha sportberuházással álmodik?
- És ez még csak egy 50 milliárdos vizes vb. Mi lenne, ha egy ezermilliárdos olimpiát rendeznénk?
+
Dr. FÓNAGY JÁNOS, (nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár): - Képviselő Úr! Jó szándéktól és bizalomtól csöpögő támogató szavait köszönöm. A 2017-es úszó-, vízilabda-, műugró-, műúszó- és nyíltvízi világbajnokság nem várt lehetőség hazánk számára. Az idő rendkívüli rövidsége miatt azonban egy nagyon fegyelmezett munkavégzést igényel, így természetes, hogy a beruházás szabályait egy speciális törvényben határozza meg az Országgyűlés. A tervezés és a kivitelezés a mintegy 97 százalékos parlamenti többséggel elfogadott Dagály-törvény, és a vonatkozó kormány- és miniszteri rendeletek alapján történik. A beruházás megvalósítása során műemléki épületet vagy építményt nem bontunk el, csupán Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. irodaépülete, valamint két medence bontása szükséges, amelyek nem állnak műemléki védettség alatt. AAz árvízvédelemre különös hangsúlyt fektetünk. Eddig a Dagály védtelen volt, mivel az árvízi védvonalat a Népfürdő utca jelentette. Mostantól azonban a fürdő és az úszóaréna területén kívül korszerű, esztétikus védővonalat, kerékpárutat és sétányt alakítunk ki, így a Dagály fürdőt 2017 után árvíz idején már nem kell homokzsákkal védeni.
- Képviselő Úr! A szerződéskötés folyamata törvényes és jogszerű volt. A márciusban meghozott kormányhatározat rögzítette a kormány jóváhagyását, valamint azt, hogy a beruházást 2017. március 31-ig meg kell valósítani. A kivitelező kiválasztása a törvény rendelkezéseinek megfelelően történt. Az ajánlatkérő köteles volt legalább három, rendkívül szigorú előírásnak megfelelő ajánlattevőt ajánlattételre felhívni. Az ajánlatok értékelési szempontja kizárólag a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás lehetett. A közbeszerzési törvény rendelkezése alapján kiválasztott fővállalkozóval 2015. május 12-én aláírt szerződés a hatályba léptetésre vonatkozóan speciális szabályokat tartalmazott, ennek megfelelően a fővállalkozói szerződés csak a rendelkezésre álló, azaz a 2015-ös költségvetési törvényben szereplő költségvetési előirányzat, illetve a 2014. évi költségvetési maradvány erejéig léphetett hatályba.
- Képviselő Úr! Ön említette a költségeket. Az úszóaréna kevesebb mint 25 milliárdba kerül, ennek az első pillanatokban bejelentett adatokhoz képest a költségei nem növekedtek. A Magyar Közlönyben megjelent 49 milliárd tartalmazza az úszóaréna 21,4 milliárd forintos nettó, áfa nélküli költségét, az egyéb tervezési és városfejlesztési kiadásokat és mindennek az áfáját. Az áfa azonnali költségvetési bevétel, egészen pontosan 10,3 milliárd forint. Valamennyi épület, szakági munka, műtárgyak, út, közlekedésfejlesztés, árvízvédelmi töltés és közmű együttes nettó tervezési költsége 1,5 milliárd forint. Az ideiglenes lelátó, a közel 1 kilométeres árvízvédelmi töltés, a csatornavédelem költsége, valamint az épület visszaalakításának és bontásának végrehajtási költsége nettó 14 milliárd forint, a tartalék 1,8. Ez összesen 49 milliárd forint. Ennek több mint egyötöde nem kiadás. Ennek megfelelően az eredeti összegeket tartjuk, és minden egyes fillérnek megvan a számon kérhető, pontos helye.
+
IKOTITY ISTVÁN: - Államtitkár Úr! Ahogy államtitkár úr befejezte, én úgy kezdeném: minden egyes fillérnek megvan a helye. Pontosan ezen aggódtunk, pontosan emiatt szavaztunk nemmel akkor, amikor ez a törvény elénk került, és az aggályok beváltak. Március 11-én egy olyan kormányhatározatot hoztak, amely lehetővé teszi a közbeszerzést. Május elején megkötötték a szerződést, és csak május 26-án jött létre az a kormányhatározat, amely ezt lehetővé teszi, de közben már az alapkőletétel is megtörtént. Hogy lehetséges ez, államtitkár úr? Erre nem kaptam választ. Nagyon aggályosnak tartjuk ezt a beruházást. Végül pedig azt mondta, hogy nem növekedett a költség. Dehogynem: 25 milliárdról 49 milliárdra, a duplájára, ez teljesen abszurd. Ha 25 milliárdról valami 49 milliárdra növekszik, az közel a duplája. Nem fogadom el a választ.
+
A képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 19 tartózkodás kíséretében elfogadta.
Magyarország a politikai menekültekkel mindig is méltányos volt, de a gazdasági bevándorlókat nem áll módjában befogadni!
BÁNKI ERIK, (Fidesz): - Képviselőtársaim! Azt gondolom, a bevándorlásról nem lehet eleget beszélni. Olyan mértékben nőtt ugyanis az elmúlt időben az illegális határátlépők száma, hogy az már nem bevándorlás, hanem, ez már sajnos népvándorlás. A magyar határt illegálisan átlépők száma meghaladta a 60 ezret, 99 százalékuk a szerb-magyar határon jutott be Magyarországra. Év végére a várakozások alapján 120 ezerre nőhet azoknak a száma, akik törvénytelenül kívánják átlépni a magyar határt. Európában sajnos ugyanez a tendencia. Egy ilyen mértékű népvándorlást nem lehet a hagyományos eszközökkel kezelni, erre Európának új receptet kell találnia. Ha nincs közös megoldás, akkor nincs más választás, mint hogy minden országnak önállóan kell cselekednie. A legfontosabb kötelezettségünk, amelyet egyébként az uniós és a schengeni csatlakozáskor is vállaltunk, az, hogy megvédjük Magyarország és Európa határait a polgárainak. Ezért helyes döntés az, amit a kormány hozott, miszerint a magyar-szerb határon biztonsági határzárat alakítanak ki, ezzel ugyanis nemcsak Magyarországot, a magyar polgárokat védjük, hanem egész Európát, Európa polgárait igyekezünk megvédeni. Azzal is szembe kell néznünk, hogy több mint 15 ezer bevándorlót készül Németország és Ausztria visszaküldeni Magyarországra, ami szintén nem lesz egy kis feladat számunkra.
- Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni: annak a beismerése, hogy a gazdasági bevándorlókat nem áll módunkban befogadni, nem jelenti azt, hogy idegengyűlölők lennénk. A mi politikai családunk mindig is elutasította a rasszizmus és az idegengyűlölet bármely megnyilvánulási formáját. Nem szabad azonban összemosnunk az idegengyűlöletet és a magyar érdekek képviseletét. Azok a liberálisok és baloldaliak, akik rosszul értelmezett humanizmusból vagy politikai haszonhúzásból megpróbálják ezt a két dolgot összekeverni, kifejezetten ártanak Magyarországnak, kifejezetten ártanak a magyar polgároknak. Fontos rögzítenünk azt is, hogy a politikai menekülteket Magyarország a történelme során mindig is befogadta, számukra mindig is menedéket adott. Amikor a Nyugat-Balkánon 1991 és 1997 között dúlt a háború, akkor is példát mutattunk Európának. Én magam mohácsiként büszke vagyok arra, hogy egy 20 ezres kisváros 6 ezer délvidéki menekültet fogadott be úgy, hogy mindenki, minden egyes polgára önként és segítőkészen állt a probléma megoldásához, amiért az Európa Tanácstól kitüntető díjat is kapott a város. A gazdasági bevándorlók ugyanakkor más kategóriába tartoznak. Esetünkben azt a megoldást kell választani, amit Magyarország már régóta szorgalmaz, miszerint Európán kívül kell ezt a problémát kezelni és megoldani. Ezért is tartom nagyon fontosnak azt, hogy őszintén beszéljünk erről a problémáról.
- Miniszter Úr! Tudomásom van arról, hogy a minisztérium egy konferenciát kíván szervezni annak érdekében, hogy őszintén, nyíltan lehessen beszélni erről a súlyos problémáról. Kérdezem ezért:
- Elegendőnek tartja-e ezt a megoldást, és módjában áll-e Magyarországnak a jelen helyzetben befogadni bevándorlókat?
+
SZIJJÁRTÓ PÉTER, (külgazdasági és külügyminiszter): - Képviselőtársam! A helyzet valóban rendkívül súlyos, hiszen a tegnapi napig január 1-jétől számítva az idei esztendőben 66 474 illegális bevándorló érkezett Magyarországra, közülük 65 934-en Szerbia irányából. Itt szeretném az „illegális" szót aláhúzni, tekintettel arra, hogy ezek az emberek jogszabályt sértenek, amikor Magyarország területére lépnek, tekintettel arra, hogy nem szabályosan, a kijelölt határátkelőhelyeken lépik át Magyarország határát, hanem a zöldhatáron. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy Ausztria és tíz másik európai uniós tagország azt jelezte az elmúlt héten, hogy mintegy 15 ezer illegális bevándorlót kívánnak visszaküldeni Magyarországra. A magyar kormány vitatja ezt a szándékot, tekintettel arra, hogy a dublini kötelezettségek alapján az illegális bevándorlókat abba az európai uniós országba kell visszaküldeni, ahol először beléptek az Európai Unió területére. Márpedig azok az emberek, akik a Balkánon keresztül érkeznek, kizárásos alapon legalább egy európai uniós tagország területén át kellett hogy jöjjenek, mielőtt Magyarországra értek. Kétségtelen tény, hogy ezeket az embereket nem hozzánk, hanem alapvetően Görögországba vagy Bulgáriába kell visszaküldeni.
- Képviselő Úr! Az Európai Tanács legutóbbi ülésén kritikus fontosságú döntéseket hoztak. Először is világosan kimondták a politikai menekültek és a gazdasági bevándorlók közötti különbségtétel fontosságát. Itt külön figyelembe kell vennünk azt, hogy mindazon száz ember közül, aki menedékkérelmet ad be vagy menekültstátusért folyamodik, utólag az derül ki, hogy körülbelül 8-9 esetében volt csak indokolt a menekültstátus iránti kérelem. Másrészt fontos szempont az is, hogy a különbségtételt már az Európai Unió területén kívül végre kell hajtani, de legkésőbb Olaszországban, illetve Görögországban, ahol azt a döntést meg lehet hozni, hogy az adott személy gazdasági bevándorló vagy valóban politikai menekültről van szó. Tehát a mi álláspontunk szerint a megoldás az Európai Unió területén kívül van, ez reflektálódik ezekben a döntésekben.
- Képviselő Úr! Az is nagyon fontos, hogy az Európai Uniónak végre földrajzilag kiegyensúlyozottan kellene viszonyulnia ehhez a kérdéshez, ugyanis a Balkánon most már legalább annyian jönnek a térségbe, az Európai Unióba, mint a Földközi-tengeren keresztül. Ezért is vetettük fel, hogy a Valletta-konferenciához hasonlóan egy Budapest-konferenciát is rendezni kell, ahol nem az Európai Unió és az Afrikai Unió vezetői, hanem az Európai Unió, a balkáni országok, a kelet-mediterrán térség országai, illetőleg a Közel-Kelet országainak vezetői vitatnák meg a bevándorlás kérdését. Különös tekintettel arra, hogy az Európai Unió eurómilliárdokat költ az európai adófizetők pénzéből arra, hogy ezeket az országokat fejlesszük. Úgy kellene felhasználni ezeket az európai forrásokat, hogy az látszódjon az ország gazdasági színvonalán, illetve megakadályozzák, megszüntessék azokat az okokat, amelyek miatt ma embereknek az országokat el kell hagyniuk.
+
BÁNKI ERIK: - Miniszter Úr! Az adatai megerősítették azt a feltételezést, miszerint több mint 90 százalékban nem indokolt a menekültstátus iránti kérelem a bevándorlók részéről. Azt is fontosnak tartom, hogy keressük azt a megoldást, ami az Unión kívül tudja még kezelni ezt a problémát. Ne akkor próbáljuk kezelni, amikor már illegális határátlépőként bejutottak az Unió és sajnos elsősorban Magyarország területére.
- Nagyon jó felvetésnek és ötletnek tartom a Budapest-konferenciát, ahol az összes érintettel közösen lehetne erről a fontos kérdésről tárgyalni. Nyilvánvalóan várjuk az Európai Unió támogatását és segítségét ahhoz, hogy azokat az illegális - hangsúlyozom, illegális - bevándorlókat, akik a zöldhatáron keresztül, mindenféle törvénysértést elkövetve jutnak be Magyarország és az Unió területére, meg tudjuk állítani. Úgyhogy nagy reményeket fűzünk a konferencia sikeréhez. Sok sikert kívánok önnek, miniszter úr, személyesen is. A válaszát természetesen elfogadom.
Bartha Szabó József
Bartha Szabó József: Gondok, bajok, dilemmák > gondola.hu - online újság > Kiadja a Netrióta Kft. Informatika: Kiskéri Lajos
