Mit tesznek azért, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjai hozzájuthassanak megtakarításaikhoz? Mikor fejezi be a kormány a pazarló urizálást? A migránshullámmal érkező, kísérő nélküli kiskorúakról! A Fidesz pénzre váltja a hazát? Kellő megbecsülést kap-e a rendőrség a migráció okozta válsághelyzetben?
Mit tesznek azért, hogy a Honvéd Egészségpénztár tagjai hozzájuthassanak megtakarításaikhoz?
DEMETER MÁRTA (MSZP): – Államtitkár Úr! Közismert, hogy a Honvéd Egészségpénztárnak 1,8 milliárd forintnyi megtakarítása ragadt meg a Buda-Cash Brókerház tulajdonosai által birtokolt DRB Banknál. Világosan látszik, hogy az egészségpénztár pénzét eltüntette a Buda-Cash csődje. Az egészségpénztár tagjai legfeljebb a távoli jövőben, a felszámolási eljárás végén juthatnak a pénzükhöz, feltéve, ha lesz miből kifizetni egyáltalán. Ez több mint 27 ezer katona, rendvédelmi és nemzetbiztonsági dolgozó egészségpénztári befizetését érinti. Ennek következtében akár műtétek is elmaradhatnak, holott a Honvéd Egészségpénztár ügyfelei nem tőzsdéztek, hanem a kormány által is támogatott megtakarítási formát választották, és kifejezetten egészségük megőrzése érdekében tették félre pénzüket.
– Nem nézhető tétlenül, hogy eltűnik a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium több ezer munkavállalójának egészségmegőrzési céllal félretett megtakarítása, azoké az embereké, akik nap mint nap a magyar polgárok életének és vagyonának a védelmét szolgálják. E szolgálat megbecsülésének minimuma, hogy ilyen helyzetben a magyar állam segítséget nyújtson részükre. Éppen ezért a Honvédelmi és rendészeti bizottság olyan módosító javaslatot nyújtott be a költségvetéshez, aminek elfogadásával a Honvéd Egészségpénztár ügyfelei hozzájuthattak volna a megtakarításaikhoz. Ezt a módosító javaslatot azonban a kormány nem támogatta, a Költségvetési bizottság ülésén leszavazta a fideszes többség. Kérdezem tehát:
– A kormány tesz-e kezdeményezést annak érdekében, hogy a Quaestor-károsultakhoz hasonlóan a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek és a titkosszolgálatok dolgozói is hozzájuthassanak végre az egészségügyi célokra félretett megtakarításaikhoz?
***
VARGHA TAMÁS, honvédelmi minisztériumi államtitkár: – Képviselő Asszony! A Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztárnak ‑ bár a honvéd nevet viseli, és ahogy képviselő asszony is elmondta, tagjai között tudhat számos magyar honvédet – jogilag és szervezetileg semmilyen formális köze, kapcsolata nincs a Honvédelmi Minisztériummal. Így a honvédelmi tárcának sem törvényi felhatalmazása, sem pénzügyi lehetősége nincs arra, hogy a piaci viszonyok közepette az adófizetők pénzén, azaz az állam költségvetéséből egy piaci szereplőt kiválasztva protekcionista magatartást tanúsítson. Ugyanakkor a Honvédelmi Minisztérium a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ által folyamatosan biztosítja valamennyi alkalmazottjának és a Magyar Honvédség teljes állományának az egészségügyi ellátását, amely teljes mértékben független a pénztár működőképességétől. Tehát a pénztár vezetése okozta vagyonvesztés ellenére sem maradt, nem is maradhatott el sem orvosi kezelés, sem pedig műtét. A Honvédelmi Minisztérium ez év február végén, észlelve, hogy a Honvéd Egészségpénztár számlakezelője felszámolás alá kerülhet, visszatartotta az állománynak járó egészségpénztári hozzájárulást annak érdekében, hogy azt a tagok ne a veszni tűnő pénzintézethez utalják át. A visszatartott összeget azonban abban a pillanatban kiutalta, amint a Honvéd Egészségpénztár új, stabil banknál nyitott folyószámlát. Ezzel a honvédelmi tárca aktívan hozzájárult a honvédek megtakarításának részleges megóvásához.
– Mint ismert, a Honvéd Önkéntes Kölcsönös Kiegészítő Egészségbiztosító Pénztár igazgatósága a pénztári vagyon háromnegyed részét a törvényes keretek között ugyan, ám olyan pénzintézetre bízta, amely csábító kamatot ígért, de tényleges kockázatot jelentett a pénztári tagokra nézve. A népi bölcsesség azt mondja, hogy ne tároljuk egyetlen kosárban az összes hímes tojást: a pénztár vezetése nem így tett, így a pénztár vezetésének döntései eredményezték az 1,8 milliárd forint megtakarítás elvesztését. Az okozott kárért egyedül és kizárólag tehát a küldöttek által pozíciójukban megerősített egészségpénztári vezetőket terheli a felelősség!
***
DEMETER MÁRTA: – Államtitkár Úr! A Honvédségi dolgozók, katonák, nemzetbiztonsági dolgozók, rendvédelmi dolgozók egyetlen kérdése: mikor kapják meg a pénzüket? A megbecsülés itt kezdődik! Ez a terelés, hogy nincsen sem felhatalmazás, sem lehetőség a helyzet megoldására, ez nem igaz. Ha a kormánynak és a többségének van politikai akarata, hogy valamit megoldjon megteszi. Láthattuk például a Quaestor-ügynél: azért, hogy elkerüljék a Szijjártó Péter haverja, Tarsoly Csaba mutyija gerjesztette nagyobb botrányt, érdekes módon be tudtak terjeszteni törvényt, ami el is lett fogadva, és megkezdődött a kártalanítás. Ott százmilliárdos nagyságrendről van szó, itt 1,8 milliárd forintról. Tehát itt az idő, hogy megmutassák, nem csak szavakban tudják megbecsülni mind a rendvédelmi dolgozók, mind a honvédség állományának, mind a titkosszolgálati dolgozóknak a mindennapos munkáját.
A képviselő asszony nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 107 igen, 26 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.
Mikor fejezi be a kormány a pazarló urizálást?
VOLNER JÁNOS (Jobbik): – Államtitkár Úr! 2010-ben a Fidesz azzal kampányolt, hogy majd olcsóbbá és takarékosabbá fogja tenni az állam működését. Ehhez képest azt láttuk, hogy a kormányra kerülés harmadik hónapjában már több volt az államtitkárok és államtitkár-helyettesek száma – lényegesen – annál, mint ami a szocialista kormányok idején. Az állam működési költségei folyamatosan nőttek, egészében véve pedig drágábban üzemelt a Fidesz által vezetett kormány, mint az előző kormány.
– 2010-ben Matolcsy György miniszter úr azt mondta, hogy 2800 milliárd forintra becsüli a magyarországi bürokrácia működési költségét, ennek 30 százalékát, 840 milliárd forintot ígért megspórolni, és ehhez képest az elmúlt években annak lehettünk tanúi, hogy folyamatosan nőttek az állam működési kiadása, az egészségügy és az oktatás pedig ehhez képest GDP-arányosan is jelentősen kevesebb pénzt kapott. A munkaerő újratermelését szolgáló nagy állami rendszerekre kevesebbet fordított a kormány, miközben a saját fenntartására, saját működtetésére lényegesen több pénzt szánt. Az egészségügyre 2004-hez képest, jelenleg 350 milliárd forinttal van kevesebb betervezve a jövő évi költségvetésbe. Ennek az az eredménye, amit láthatunk, hogy a betegek viszik be már a gyógyszereket és a kötszereket is a kórházakba, mert ennyire nincs pénz.
– Ugyanez az oktatás esetén is érvényes, ami egyébként a tudásalapú társadalom záloga lehetne, a fejlettebb gazdasági tevékenység alapját képezhetné. Az alapfokú és felsőoktatásra GDP-arányosan 680 milliárd forinttal költünk jelenleg kevesebbet, mint 2004-ben, még a szocialista kormányok idején. Érdemes megnézni még egy mutatószámot, csak hogy értsük, hogy mennyire nincs pénz jelenleg ebben az országban: 2004-ben még 44 ezer új lakás épült, jelenleg olyan 7 ezer körül van ugyanez a szám. Tehát mi azt látjuk államtitkár úr, hogy miközben önök arról beszélnek, hogy takarékosabb lesz az állami gazdálkodás, ehhez képest sokkal több ember sokkal többe kerül, az oktatásra, az egészségügyre, a nagy állami rendszerekre viszont egyre kevesebb pénz jut, és ezért Magyarország versenyképessége csökkent. Jogos a kérdés tehát:
– Mikor fejezi be a kormány a pazarló urizálást?
***
TÁLLAI ANDRÁS, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Bevallom őszintén, kicsit sajnálom önt, mert azt látom, hogy minden ülésen föl kell szólalnia, minden ülésen valami rosszat el kell mondania a kormányról, és ön általában gazdasági vagy költségvetési kérdésekhez szeret hozzászólni, és addig kell bogarászni, míg nem talál valami témát.
Javaslom, hogy azért ettől valóságosabb témát találjon, mert úgy látom, hogy nem jól olvassa a költségvetést, ntévesen értelmezi a számokat, és abból még tévesebb következtetéseket von le és mondja el itt az Országgyűlésben. Ennek bizonyítékaként el tudom mondani: a költségvetésben a pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások soron kimutatott számokat ön tévesen értelmezi, úgy értelmezi, hogy az az államapparátusra fordított kiadás. Valójában az államapparátus kiadásainak csak egy része jelenik ott meg, és egy másik része pedig teljesen más soron, mégpedig a törvényhozói és végrehajtói szervek sorában jelenik meg. Ön tévesen nem adta ezt össze és nem hasonlította össze. A valóság az ön állításával szemben éppen ellentétes, hiszen a kormány nagy figyelmet fordít arra, hogy a működési kiadásait csökkentse. A pénzügyi-költségvetési tevékenységek és szolgáltatások növekménye mögött nem az igazgatási kiadások növekménye áll. Ön például nem veszi számításba azt, hogy ezen a soron vannak beruházási kiadások, többek között például a Paks II. beruházás, vagyoni kiadások, mint például a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlásai vagy önkormányzati beruházások, vagy 2004-gyel hasonlítja össze rejtélyes módon, amikor még nem voltak uniós befizetések, ami szintén jelentős része a költségvetésnek.
– Képviselő Úr! Legszembetűnőbb szakmai hibája a felvetéseinek az, hogy 2004-ben az államadósság mindössze 12 296 ezer volt, a GDP 58,8 százaléka volt, a Fidesz-kormány ezt 52 százalékon adta át a szocialistáknak, most pedig ez 76,9 százalék. Az adósságszolgálatra törlesztett összeg lényegesen nagyobb a szocialista kormányok áldásos adósságnövelő tevékenysége folytán, 2004-ben például csak 3280 milliárd forint volt, 2014-ben pedig sajnos megközelíti a 8000 milliárdot. Vagy azt sem veszi figyelembe, hogy a kamatkiadások hogyan alakultak: míg 2004-ben az államadósság kamatkiadása mindössze 875 milliárd volt, most 530 milliárddal több,1345 milliárd. Nyilvánvalóan, ha ezek az összegek ott lehetnének az egészségügyben, az oktatásban vagy más szolgáltatói szférában, akkor az ország sokkal jobban állna.
– Képviselő Úr! Éppen hogy a Fidesz-kormány 2010-ben hozta ki az országot a nagy bajból, és állította talpra az országot. Azóta csökken az államadósság, azóta kerültünk ki a túlzottdeficit-eljárásból. Abba a versenybe pedig én nem mennék bele, hogy melyik ágazatból mennyi összeg hiányzik, hiszen ez egy ellenzéki kategória. Az ellenzék mindig tud egy nagyobb számot mondani; azért, mert az ellenzéknek sem döntési felelőssége nincsen, sem gazdálkodási felelőssége nincsen, hanem a rossz számokból rossz következtetést kell levonnia, aminek az a következménye, hogy bírálja a kormányt.
***
VOLNER JÁNOS: – Államtitkár Úr! A Központi Statisztikai Hivatal számaiból dolgoztam. Megnéztük, hogy 2004-ben Magyarország a GDP-jének hány százalékát fordította egészségügyi kiadásokra, megnéztük, hogy Magyarország 2004-ben hány százalékát fordította a GDP-jének oktatási kiadásokra, ezt összevetettük a jövő évi tervezett költségvetési adatokkal, és azt láttuk, hogy mind a két nagy állami ellátórendszerben kevesebb lett az az összeg, amiből gazdálkodhatnak a következő évben az intézmények. Tehát egyenes folyománya ennek a kormánypolitikának az, hogy Magyarország versenyképessége csökken, az egészségügyi ellátórendszer a továbbiakban leépül, miközben egyébként a gazdasági szaksajtóban teljesen egyértelműen konszenzus van abban, hogy az állam működési kiadásai nőttek, még akkor is, ha ön ezt letagadja.
Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 27 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
A migránshullámmal érkező, kísérő nélküli kiskorúakról!
VEJKEY IMRE (KDNP): – Az idei évben tapasztalható migrációs hullám Magyarország számos intézményétől és az ott dolgozóktól kívánt jelentős erőfeszítéseket, a rendvédelemtől az egészségügyi ellátásig, a közlekedésben érintettektől a köztisztasági dolgozókig, továbbá számottevő honfitársunktól, akik civilként vagy magánemberként segítették és mind a mai napig segítik az ideérkező menekülteket. Ezekben a válságos hetekben, hónapokban több alkalommal lehetett értesülni arról, hogy Magyarország területére kísérő nélküli külföldi kiskorúak érkeznek, akiknek a megsegítése nem lehet kérdés, hiszen sorsukat nem ők irányítják, és az őket körülvevő törvénysértésekre még a legcsekélyebb befolyásuk sincs. Tisztelettel kérdezem ezért államtitkár urat:
– Milyen erőfeszítéseket tesz a magyar kormány a kísérő nélküli kiskorúak leghumánusabb befogadása érdekében?
– Jelenleg hazánkban hány fő kiskorú megsegítésére van lehetőség, és meddig növelhető ez a kapacitás?
***
RÉTVÁRI BENCE, Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: – Képviselő Úr! Magyarországnak a modern kori népvándorlás megindulása óta következetesen vallott, de korábban is vallott álláspontja az, hogy nem lehet gyermek és gyermek között különbséget tenni. Aki a zöldhatáron vagy bárhogyan érkezik Magyarországra, és nincsen felnőtt korú képviselője, gondozója, azok ugyanolyan ellátásra jogosultak, mint a magyar gyerekek, így tehát a népvándorlás folyamán érkező, elvileg vagy jogilag illegális bevándorlónak minősülő kiskorúak esetében ugyanaz a gyermekvédelmi ellátás jár, mint ami a magyar gyermekeknek.
Éppen ezért kialakításra került két intézmény: egyrészről a Károlyi István Gyermekközpont Kísérő Nélküli Kiskorúak Otthona Fóton, másrészről pedig a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak a hódmezővásárhelyi gyermekotthona is specializáltan az ő fogadásukra áll rendelkezésre.
– Képviselő úr egyik kérdése az is, hogy meddig növelheti ezt a kormányzat. Addig fogjuk növelni nyilvánvalóan, ameddig erre igény van. Több mint százfős bővítésre került sor az elmúlt hónapokban; már a modern kori bevándorlási hullám megindítása után indítottuk ezt a fejlesztést. Ezen túlmenően az üressé váló gyermekotthonok esetében további több száz férőhelyet tudunk adott esetben felszabadítani. Erre a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság már el is készítette a terveket -, és ha arra is szükség van, akkor az egykori balatonőszödi kormányüdülőben is be tudjuk rendezni azokat az otthonokat, ahova a kísérő nélküli kiskorúak érkeznének. A mai napon ez a szám azonban még nem akkora, hogy ilyesfajta problémával fenyegetne. Bár jó pár ezer fiatal fordult meg ezekben az intézményekben – legalább 3192 –, ezek többsége pár nap után továbbállt. Jelen pillanatban pár tucatnyi azoknak a gyerekeknek a száma, akik ilyen intézményben vannak. Igyekszünk őket teljes mértékben ellátni, otthont adunk nekik. Napi ötszöri étkezést kapnak, ruházattal látjuk el őket, egészségügyi ellátáshoz juttatjuk őket, amennyiben ez szükséges, és az oktatáshoz való hozzáférést is biztosítjuk. Ezeknek a gyermekeknek 90 százaléka afganisztáni, 4 százalékuk szír, 3 százalékuk koszovói, 1 százalékuk pedig szomáliai, pakisztáni és további országokból érkezett, ezért tolmácsokat és pszichológusokat is beállítottunk, hogy ők is segítsék ezeknek a gyermekeknek az oktatását és a magyarországi beilleszkedését. Azt viszont el kell mondani: ezekben az intézményekben elsősorban nem 6-8 vagy akár 11-12 éves gyermekeket kell elképzelni. 95 százalékban olyan fiatalokról van szó, akik önmagukat 14-18 éveseknek mondják. Hogy valóban ennyi-e vagy pedig idősebb, azt nyilván nem áll módunkban ilyen rövid úton megállapítani. Aki azt mondja magáról, hogy 18 év alatti, az természetesen bekerülhet ebbe a preferált ellátási körbe. Ugyanakkor, ahogy mondtam, a többségük már messze nincs ezekben az intézményekben, de aki ott van, annak Magyarország minden szolgáltatást biztosít.
***
VEJKEY IMRE: – Megnyugtató, hogy a közeljövőben több helyszínen akár több ezer férőhely is rendelkezésre állhat a külföldről kísérő nélkül érkező kiskorúak elhelyezésére, ahol szakemberek is részt vesznek a gyermekek ellátásában. Köszönöm, hogy a kormány minden kísérő, illetve szülő nélkül érkező gyermekre nem bevándorlóként, hanem mindenekelőtt gyermekként tekint, és gondoskodik a biztonságos elhelyezésükről. Államtitkár úr válaszát elfogadom.
A Fidesz pénzre váltja a hazát?
SALLAI R. BENEDEK (LMP): – A közelmúltban egy nyugat-magyarországi fórumon jártam egy örömteli meghívásra, ahol a kistelepülési polgármesterek vitatták meg a gondjaikat-bajaikat. Ezek a finanszírozási problémáktól egészen a hiányos közszolgáltatásokig és a lassú elnéptelenedésig terjedtek, kiemelten a rájuk erőszakolt, buta közigazgatási struktúrával és természetesen a munkanélküliséggel. Ezeknek a településeknek évszázadokon át a termőföld és a mezőgazdasági termelés volt a létalapja, ma azonban sokuk már nem is rendelkezik saját termőfölddel, amelyen saját gazdálkodásba kezdhetnének.
– Lehetne egyszerű megoldás az önkormányzati földhiány orvoslására, ha az állam bölcsen kezelné igen jelentős földvagyonát. Lenne miből gondoskodni a vidéki települések legalapvetőbb erőforrásáról, a termőföldről. A Nemzeti Földalapkezelő közreműködésével nagy számban kialakításra kerülhetnének a települések határában fekvő, művelésre alkalmas állapotú földterületek, amelyek a helyi közösségek által szervezett gazdálkodó egységekhez juthatnának az önkormányzatok koordinálásában. Lehetne a bérleti jogot foglalkoztatáshoz kötni, és így a termőfölddel a kormány közvetlenül tudna segítséget nyújtani. Ehelyett azonban a pályázati nyertesek meg szeretnének szabadulni a kötelezettségeiktől., és inkább tulajdonosként szeretnének eljárni, mert ez így nyilván kellemesebb számukra.
– Nyilvánvalóan a kormánynak is kellemes, ha pár száz milliárd forint még beesik a kasszába, ezért nem nagyon látszódik az, hogy a kormánynak bárhol is sértené az érdekeit. Nem így a magyarságnak, akinek igenis sérti az érdekeit, hiszen a legfontosabb természetierőforrás-tartalékát tékozolja el ez a kormányzat, és elköveti azt a hazaárulást, amikor azt a földet adja el, amely a vidéki népességnek hosszabb távon, bármilyen kormány esetén megoldást jelenthetne, hogy megfelelő törekvésekkel, jó birtokpolitikával, vidékfejlesztéssel a helyben maradást elősegítse. Konkrétak a kérdéseim, ezekre várnék választ államtitkár úr!
– Nem kívánja-e meggondolni magát a kormány és a haza pénzre váltása helyett társadalmi célokat szolgálni az állami földdel?
– Nem akarja-e az önkormányzatoknak adni azokat a területeket, növelve a vidéki foglalkoztatást?
– Nem gondolja-e, hogy az állami földek húsz évre való tartós bérbeadásával teljesen kielégíti egy-egy gazdálkodó igényeit, és ilyen módon a föld a külföldiek elől is biztonságban van?
– Nem gondolja-e a kormány és a szaktárcájuk, hogy a privatizáció nevű közvagyonrablásból elég volt már, és végre meg kellene őriznünk és gyarapítanunk kellene azt, amink van, és a kormányoknak nem felélni kellene az örökséget, hanem hozzátenni ahhoz?
– Nem érzik-e azt, hogy ezzel a vidék helyzetét, ezen belül pedig a legkisebb települések helyzetét még inkább ellehetetlenítik, és végleg letesznek arról, hogy birtokpolitikai eszközökkel érdemi vidékfejlesztési célokat tudjanak szolgálni?
– Meg lehet változtatni ezt a döntést?
– Van bármi, amivel el lehet tántorítani önöket, hogy ezt az ostobaságot megcsinálják?
***
NAGY ISTVÁN, földművelésügyi minisztériumi államtitkár: – Képviselőtársam! Ön egyebek mellett a közvagyon elrablásáról, a vidéki kistelepülések ellehetetlenítéséről és az önkormányzatokon keresztül történő földosztásról mint a vidék problémájának megoldásáról beszél. Megtévesztő módon valótlanul azt állította, hogy a Nemzeti Földalapról szóló törvény nem is ad felhatalmazást az állami földek értékesítésére. 2010-ben az LMP teljes frakciója megszavazta ezt a törvényt, amelyben feketén-fehéren ez szerepel. Idézem: „Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladással, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással vagy cserével hasznosítja." Tisztelettel kérdezem képviselő urat, hogy ugye utánajárt már ennek az állításnak?
– A tényeket alapul véve vizsgáljuk meg tételesen az elhangzott vádakat! Az önkormányzatok közfoglalkoztatási célra folyamatosan pályázhatnak és pályáznak ma is az állami földek ingyenes, 15 évnyi időtartamra történő vagyonkezelésére. A haszonbérleti pályázatok elbírálása során értékelési szempont az, hogy mennyi munkahelyet teremt a bérlő. Miből gondolja, hogy az állami földhasználati rendszer átalakítása csökkentette a munkahelyek számát? Ez megint egy újabb tévedés, képviselő úr. A „földet a gazdáknak" program legfőbb célja a helyben lakó családi gazdálkodók támogatása volt. Pontosan a vidék lakossága és munkaerő-megtartó képességének növelése ezzel a cél, és ez a célja az értékesítési programnak is. Állítása szerint a gazdák részéről nincs valós igény a földtulajdon-szerzésre, csak a Magosz és az FM hangoztatja ezt. Ezzel szemben tény az, hogy az ön szerint nem is létező földműves gazdák minden hónapban több száz földvásárlási kérelmet nyújtanak be az NFA-hoz, és az NFA jelenleg is folyamatosan értékesíti a három hektár alatti méretű területeket.
– Képviselő Úr! Miért csak most tiltakoznak ellene? Az eddigi értékesítések rendben voltak, most viszont már hirtelen nem? Emlékem szerint ön is nyújtott be az NFA-hoz földvásárlási kérelmet, igaz, az védett természeti területre vonatkozott, amit még önnek sem adhat el az NFA. A saját földvásárlási kérelme ellen miért nem tiltakozott nyilvánosan? Megdöbbenve látom viszont, hogy a haszonbérleti rendszert, amit eddig olyan nagy lelkesedéssel támadott, mégis jó intézménynek tekinti, amit meg kell tartani. Biztosíthatom képviselő urat, hogy az állami földek ‑ és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, az állami földek ‑ alig egyötödének, azaz maximálisan mintegy 380 ezer hektár értékesítését tervezi a kormány, így ez a rendszer fennmarad..A kormány döntését illetően megfogalmazott kritikáit a potenciálisan földtulajdonhoz jutó több tízezer magyar földműves és az NFA-hoz eddig vételi kérelmet eljuttató több ezer földműves nevében határozottan visszautasítom, és javaslom, hogy a jövőben óvatosabban minősítsen ostobaságnak egy, az LMP által mindig is hangzatosan védett kisbirtokok valódi megerősítését szolgáló kormányzati döntést.
***
SALLAI R. BENEDEK: – A felvetett kérdésekre nem kaptam választ, ellenben megkaptam újfent azt a kormányzati propagandát, ami népszerűsíti ezt a közvagyonrablást. Ezt már hallottam többször, ebben nem volt új adat. Legutóbb az NFA-törvény ből idéztem, most is megteszem az ön kedvéért. A 18. § (1) bekezdése: a b), c), d) pontok szerint nem arról van szó, hogy egyáltalán nem adhat el, hanem arról van szó, hogy vagyonkezelésbe adással, nyilvános pályázaton haszonbérbe adással is kell hasznosítania az államnak. Ön azt mondja, hogy mindössze az egyötödről van szó. Nem igaz, a szántók túlnyomó többségéről van szó. Azt, hogy nem akarják eladni a közutakat meg a folyómedreket, tiszteletben tartom, de ennek ellenére az értékes mezőgazdasági művelési területek jelentős részét kijelölték most. Ez egy komoly csúsztatás, és nyilvánvalóan a bérleti rendszer létét nem vitattuk. Egy jó, tisztességes bérleti rendszer kívánatos. Azt a bérleti rendszert és azt a pályázati rendszert kritizáltuk az elmúlt időszakban, amit a Fidesz-kormány valósított meg, teljesen tisztességtelen és sok esetben korrupt rendszerekkel. Emiatt nem lehet elfogadni.
Képviselő úr nem, az Országgyűlés viszont az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 21 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Kellő megbecsülést kap-e a rendőrség a migráció okozta válsághelyzetben?
TUZSON BENCE (Fidesz): – Magyarország és az Európai Unió számára is rendkívüli kihívást jelent a mostani tömeges bevándorlás, és ennek megfelelően óriási migrációs nyomás nehezedik az országra, amely időnként enyhül, időnként meg nehezedik. Ennek az egyik legnagyobb elszenvedője a magyar rendőrség, amely kiemelkedő szerepet játszik ebben a helyzetben, és óriási a jelentősége tevékenységének. Tudomásom szerint a rendőrség az utóbbi időszakban, az elmúlt években emberi jogi képzésben is részesült, és ennek megfelelően alapvető szemléletmódváltás következett be a rendőrségnél. Bizonyos szempontból a megítélése is megváltozott a rendőrségnek, a társadalmi elfogadottsága fokozatosan növekedett, és az elmúlt időszakban az összes hatóság közül talán a rendőrség társadalmi elfogadottsága a legmagasabb. Megítélésem szerint a legutóbbi időszakban is kellő türelemmel, együttműködve és a fokozatosság elvét is figyelembe véve hajtották végre az intézkedéseiket, ami a jelenlegi helyzetben különösen fontos és méltánylást érdemel.
– Nem győzöm hangsúlyozni: a rendvédelmi állomány hetek óta megfeszített munkával küzd és erőn felül teljesít a déli határainkon, mind pedig a befogadó állomásainkon, azok környékén. Nagyfokú szakmaisággal jár el, annak ellenére, hogy egyre erőszakosabb fellépésekkel kell találkoznia. A felvételek is azt bizonyítják, hogy a rendőrség a közrendet és a közbiztonságot az egész ország területén képes fenntartani, feladatai végrehajtása során az élet- és vagyonbiztonságra kifejezetten odafigyel. Ennek megfelelően kérdezem államtitkár urat::
– Mit tesznek a migránsokkal kapcsolatos helyzetben, tudják-e biztosítani a szükséges ellátást a határ mentén szolgáló rendőrök számára?
***
KONTRÁT KÁROLY, belügyminisztériumi államtitkár: – Képviselő Úr! Magyarország, a magyar emberek számíthatnak a rendőrségre, a rendőrökre mind a déli határszakaszon, mind pedig az ország egész területén. A rendőrség Magyarország valamennyi településén határozottan fellép minden jogsértő ellen, az emberek élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság érdekében. A rendőrségnek Magyarország történetének legnagyobb migrációs nyomásának következményeképpen soha nem látott méretű feladatot kell ellátni. Az elmúlt 72 órában tiltott határátlépés miatt összesen 20 176 főt fogtak el, ebből horvát viszonylatban 19 436 főt, szerb viszonylatban pedig 722 főt. A magyar rendőrök minden esetben szakszerűen és törvényesen járnak el, fegyelmezett, emberséges és határozott a fellépésük.
Tették ezt akkor is példátlan higgadtsággal és az arányosság elvének maximális betartásával, amikor szerb oldalról a magukat menekültnek mondó migránsok megtámadták országunk határát, és betondarabokkal, kővel, égő gumiabronccsal és mindennel, ami még a kezük ügyébe akadt, dobálni kezdték az országhatárt a testükkel védő rendőröket. A bevándorlók együttműködésének hiánya és egyre erősödő agresszivitása jelentősen megnehezíti a hatóságok munkáját.
– Képviselő Úr! A Belügyminisztérium kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a déli határszakaszra vezényelt rendőrök ellátása megfelelő legyen. Ennek keretében az ott szolgálatot teljesítők naponta háromszori ellátást kapnak, ami tartalmaz napi egy meleg és két hideg étkezést. Ez az ellátás naponta mintegy 5000 kalóriát tartalmaz. A hideg ételcsomagok tartalmaznak például felvágottat, zöldséget, gyümölcsöt, kiflit vagy zsemlét, míg a meleg ellátmány levesből, főételből, gyümölcsből és desszertből áll. Ezen felül legalább napi 3 liter ásványvíz is biztosított számukra. A rendőri állomány szálláshelyének mindegyike kulturált színvonalú, fűthető, így hosszú távon, a téli időjárás idején is megfelel az állomány pihentetésére.
– A kormány az év első 8 hónapjában már több mint 30 milliárd forintot költött a bevándorlási hullám kezelésére, és várhatóan aköltségvetési törvény módosításával további 60 milliárd forinttal bővíteni szándékozik a tartalékkeretet. Ezen túl a kormány szeptember 15-ei ülésén döntött további 34 milliárd forint elosztásáról a rendőrség, a BÁH, a bíróság és az ügyészség között.
***
TUZSON BENCE: – Valóban nagyon nagy nyomás nehezedik a rendőri állományra, a rendőrségre, és erőn felül teljesítenek. Valóban, nekünk, az Országgyűlésnek, a kormánynak meg kell becsülni őket és az a minimális feltétel, hogy az ellátásukról megfelelően gondoskodjon a magyar állam, hogy megfelelően tudják végezni a munkájukat. Köszönöm államtitkár úr válaszát, elfogadom.
kdnp.hu – Bartha Szabó József
