ÁDER JÁNOS A CIVILIZÁCIÓT VESZÉLYEZTETŐ HATÁSOK MEGELŐZÉSÉRE SZÓLÍTOTT FEL
„Van egy visszatérő álmom" – kezdte beszédét a köztársasági elnök. Ebben az álomban a még meg nem született unokája kéri számon az államfőn 25 év múlva azt, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímaváltozás azon negatív hatásait, amelyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik az emberi civilizációt. „Vajon 25 évvel ezelőtt ti megakadályozhattátok volna mindazt, ami mára bekövetkezett? Miért nem hallgattatok a tudósokra? Miért hagytátok figyelmen kívül a kutatási eredményeket? Hiszen tudtátok, hogy az üvegházhatású gázok mennyisége már 2015-ben olyan magas volt, mint az azt megelőző 800 ezer évben sohasem. Tudtátok azt is, hogy 3 millió évvel ezelőtt a Föld történetében volt már hasonló mennyiségű szén-dioxid a légkörben, és azt is tudtátok, hogy mi volt mindennek a következménye. Mindössze 3 fokkal magasabb földfelszíni hőmérséklet, de 9 méterrel magasabb tengervízszint" – sorolta a köztársasági elnök.
Áder János szerint ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint „az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk".
A köztársasági elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy az ezredforduló óta a tudományos érveken túl már a saját bőrünkön érezhetjük a természet jelzéseit.
Majdani unokája nevében tette fel a kérdést, hogy az emberiség miért nem vonta le időben a megfelelő következtetéseket, amelyek azt bizonyították, hogy a klímaváltozásnak súlyos gazdasági következményei is lesznek, és miért nem honosította meg a klímabarát technológiákat, miért nem támogatta nagyobb mértékben az erre irányuló kutatásokat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti felelősségre figyelmeztettek.
Ségoléne Royal francia környezetvédelmi és energiaügyi miniszter és Áder János köztársasági elnök a párizsi klímacsúcson Fotó: MTI/AP pool/Loic Venance)
Áder János beszéde végén reményét fejezte ki, a következő napokban eldől, hogy mit tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, és 25 év múlva az unokáinknak nem kell feltenniük ezeket a kérdéseket.
A klímakonferencia nyitónapján majdnem 150 ország állam- vagy kormányfője szólal fel, köztük Barack Obama amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint Angela Merkel német kancellár.
A december 11-ig tartó találkozó célja, hogy a világ országai most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá annak érdekében, hogy a Föld légkörének felmelegedését két Celsius-fokban maximálják az iparosodás előtti mértékhez képest. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre, és a 2020-ban lejáró kiotói egyezményt váltja fel.
HOLLANDE: A FÖLD JÖVŐJE DŐL EL A PÁRIZSI KLÍMACSÚCSON
A francia köztársasági elnök történelminek nevezte a konferenciát, és arra szólított fel, hogy a készülő globális klímavédelmi egyezmény „egyetemes és kötelező érvényű legyen".
Az Egyesült Államok részéről John Kerry külügyminiszter a konferencia előtt már előzetesen jelezte, hogy hazája nem szeretne jogilag kötelező érvényű megállapodást aláírni.
OBAMA FELELŐSSÉGTELJES DÖNTÉST, MERKEL KÖTELEZŐ ÉRVÉNYŰ MEGÁLLAPODÁST SZORGALMAZOTT
A világ első számú gazdaságaként és az üvegházhatású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Államok elismeri, hogy szerepe volt a globális felmelegedésben, és kész cselekedni ellene – jelentette kiObama.
Angela Merkel úgy fogalmazott, hogy kötelező érvényű keretmegállapodásra kell jutni a tanácskozáson. Hszi Csin-ping kínai elnök arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy teljesíteniük kell a fejlődő országok pénzügyi támogatására vállalt ígéretüket.
KLÍMACSÚCS: SZÉLSŐSÉGESEBB ÉS FORRÓBB LETT A FÖLD ÉGHAJLATA A KIOTÓI KLÍMAEGYEZMÉNY ÓTA
Szélsőségesebb és forróbb lett a Föld éghajlata az 1997-ben megkötött kiotói klímaegyezmény óta, amelyet a világ vezetői most Párizsban, az ENSZ 21. klímakonferenciáján igyekeznek megmenteni.
A megállapodás megkötése óta eltelt 18 évben drámai változások mentek végbe a Föld éghajlatában. Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem kutatója műholdfelvételeken alapuló kutatásai szerint Grönland és a Nyugat-Antarktisz jégtakarójából 5,5 trillió tonna olvadt el, míg a svájci Gleccserfigyelő Világszolgálat munkatársa, Samuel Nussbaumer szerint a gleccserek vastagsága világszerte átlagosan 12 métert csökkent 1997 óta.
A felszíni hőmérséklet ötéves, globális, január és október közötti átlaga az 1993-tól és 1997-ig mért értékhez képest 2011 és 2015 között csaknem 0,36 Celsius-fokkal nőtt az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) adatai szerint.
A Föld hőmérséklete 1997-ben új rekordot állított fel, amely azonban nem tartott sokáig, 1998-ban, 2005-ben, 2010-ben és 2014-ben is a korábbinál forróbb évek következtek. A NOAA szerint minden bizonnyal új rekord várható idén is.
Miközben a Föld népessége újabb 1,2 milliárd emberrel gyarapodott, a fosszilis energiahordozók égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátás majdnem 50 százalékkal nőtt 1997 és 2013 között az amerikai energiaügyi minisztérium szerint. A világ jelenleg több mint 100 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki naponta.
