Dátum:
Tárgy: Az ügyvédi tevékenységről
Címzett:
- Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre.
***
A KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka a fölöttébb hangos, a több órán át tartó vitában, mellőzve a hangzatos szidalmakat, kimondottan szakmai alapon fejtette ki pártja álláspontját. Csodálkoztak is rajta, kormánypárti és ellenzéki oldalon egyaránt, s bólogattak nem kevesen a mondandója hallatán.
- Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat meghatározza az ügyvédi tevékenységek körét, továbbá az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében kiegészítő jelleggel folytatható tevékenységeket az ügyvédi tevékenység gyakorlója e minőségben, de a javaslatban előírt jogszabályok mellett, az adott tevékenységre irányadó jogszabályokban meghatározottak szerint folytathatja.
- A javaslat szól az ügyvédi tevékenység korlátairól, az azzal összeférhetetlen tevékenységek ellátásáról, illetve tisztségek betöltéséről. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatban kiemelendő, hogy az összeférhetetlenség szabályozása a javaslatban többszintű. Egyrészt egyes tevékenységek eleve tiltottak az ügyvédi tevékenységet gyakorló számára. E tilalom alól a hatályos ügyvédi törvény és a javaslat is számos kivételt tesz, elsősorban azért, mert az ügyvédek jogi szakértelmére jelentős igény van olyan munkák vonatkozásában is, amelyek nem minősülnek szűken vett ügyvédi tevékenységnek. Ilyen a jogi oktatás, a szakértés, a választottbíráskodás, de sorolhatnám még.
- A javaslat azonban e kivételkör meghatározása mellett is garantálja a függetlenséget, ugyanis az összeférhetetlenség szabályozásának második szintjeként új, érdekkonfliktusra vonatkozó szabályokat vezet be. Ennek körében az új szabályok meghatározzák azt is, hogy az ügyvéd mikor nem vállalhat el konkrét ügyet, de tilalom biztosítja, hogy az ügyvéd az ügyvédi tevékenységében, az ügyvédi megbízások ellátásában független, érdektől mentes maradhasson. Az érdekkonfliktusok kizárásának ezen új szabályai a hatályos törvényben nem szerepelnek. A tervezet szerint az új szabályozás általános jellemzője tehát, hogy a konkrét ügyek elvállalásával szembeni korlátokra helyezi a hangsúlyt. Eredményét tekintve tehát szigorodnak a szabályok.
- A javaslat koncepcionális szinten nem változtat azon, hogy az ügyvéd egyrészt a megbízó megbízása alapján jár el, másrészt eljárhat a bíróság, illetve a hatóság kirendelése vagy a jogi segítségnyújtó szolgálattal külön jogszabály szerinti jogi segítői tevékenység ellátására kötött szolgáltatási szerződés alapján is.
- A javaslat rendelkezései között továbbra is fő szabályként maradt fenn, hogy az ügyfél és az ügyvéd szabadon állapodik meg a megbízás díjában. E szabadságot a javaslat mind az ügyfelek, mind az ügyvédek érdekében csak a szükséges mértékig és az arányosság követelményeinek megfelelően kívánja korlátozni. Ennek megfelelően az ügyvéd díjazása körében a javaslat a sikerdíj bíróság előtti érvényesíthetősége tekintetében szigorúbb feltételeket állapít meg.
- Az egyes ügyvédi tevékenységek körében a javaslat módosítja a letétre vonatkozó szabályokat. Ennek keretében többek között kimondja, hogy a letét ellenőrzése hatósági ügy. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása kapcsán előírt felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegének fokozatos emelése is indokolttá vált, valamint az addigi homogén szabályozás helyett az ügyvédi tevékenység gyakorlója anyagi felelősségének lehetséges korlátait az egyes ügyvédi tevékenységekhez igazodó módon, differenciáltan szabályozza.
- Az ügyvédek kirendelésére vonatkozó rendelkezések átalakítására dogmatikai pontosítás miatt került sor.
- Az ügyvédi törvényben a kirendelt ügyvéd összefoglaló fogalmába beletartozott a jogi segítőként eljáró ügyvéd is, ugyanakkor az ő kirendelésére nem az ügyvédi törvény, hanem a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kellett alkalmazni, ezért a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a jogi segítőként eljáró ügyvédekre a továbbiakban nem terjednek ki a kirendelt ügyvédekre vonatkozó rendelkezések.
- Tekintettel arra, hogy az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat alapján a büntetőügyekben eljáró szervek kirendelésére már nem jelöli meg konkrétan az eljáró kirendelt védőt, az ennek kijelölésére vonatkozó szabályokra is szükség van. Ezt a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslatban meghatározott esetekben maguk a büntetőeljárást lefolytató szervek teszik meg, az ott meghatározott szabályoknak megfelelően, ugyanakkor fő szabály szerint az eljáró kirendelt védő kijelölése a területi ügyvédi kamara feladata lesz.
- A korábbi egyfokozatú kirendelést felváltó kirendeléskijelölés duális rendszerben, az ügyvédi kamara többletfeladataira tekintettel módosul, és a kijelölés tekintetében kiegészülnek a kirendelésre vonatkozó rendelkezések is, amelyek közül a kirendelt védő kijelölésére vonatkozó rendelkezések az új büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat hatálybalépéséhez igazodóan lépnek majd hatályba. A javaslat az ügyvédi együttműködés keretein belül törvényi szinten szabályozza az ügyvédi társulást, valamint létrehozza a bejegyzett irodaközösséget, továbbá meghatározza működésük alapvető szabályait.
- A javaslat újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akinek feladata az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek munkájának segítése. A javaslat az ügyvédasszisztens vonatkozásában meghatározza továbbá az ügyvédasszisztens képviseleti jogosultságát és tevékenysége folytatásának feltételeit.
- A javaslat az ügyvédi irodára vonatkozó szabályokat is módosítja. A fegyelmi eljárás szabályai több vonatkozásban is jelentősen módosulnak. Egyrészt bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, differenciált szankcionálást téve ezáltal lehetővé a fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel.
- Változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok is annak érdekében, hogy a szakmaiság és a függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Így a fegyelmi bizottságok a javaslat alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is.
- A törvényjavaslat olyan strukturális változásokat is bevezet, amelyek módosítják az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztást, de az ügyvédi kamara strukturális alapegységei a jelenlegivel megegyezően továbbra is a területi kamarák maradnak.
- A javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A javaslat a törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység.
- Hölgyeim és Uraim! Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán a törvényjavaslat a jogtanácsosoknak kizárólag azon tevékenységét is kívánja szabályozni, amelyek az igazságszolgáltatással közvetlenül kapcsolatosak, vagyis a jogi képviselet ellátásával és az okiratok ellenjegyzésével függenek össze, amelyeket a jövőben csak azon jogtanácsosok láthatnak el, akik ügyvédi kamarai taggá válnak. Mindezek alapján a javaslat, mint arra a címe is utal, nem az ügyvédekre, hanem az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre.
- A jogtanácsosi és jogi előadói tevékenység ügyvédi kamarai integrációját egyrészről az tette szükségessé, hogy az új polgári perrendtartás 2018. január 1-jétől a törvényszéki eljárás alapmodelljében a kötelező jogi képviseletet teszi általánossá. Másrészt az, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében a kötelező jogi képviseletet ellátókra vonatkozó szabályoknak garantálniuk kell az egységes szakmai felügyeletet és a folyamatos továbbképzést. Harmadrészt az, hogy a jogtanácsosok nem felelnek meg az okirati ellenjegyzések ügyvédek esetén jelenleg előírt feltételeinek. Negyedrészt pedig az, hogy a jogtanácsosok névjegyzéke jelenleg nem közhiteles; az abban foglaltak nem friss és nem naprakész adatokat tartalmaznak; a jogi előadók pedig nem is rendelkeznek névjegyzékkel. E hiányosságok napjainkra olyan szabályozási kényszerhelyzetet teremtettek, melyet az igazságszolgáltatás megfelelő működése és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében a jogalkotónak mindenképpen rendeznie kellett.
- Figyelemmel a szabályozás ismertetett szükségességére, az ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységet ellátni szándékozó jogtanácsosok egy, már meglévő hivatásrendi kamarába történő integrációja mutatkozik megfelelőnek. A jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes, abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviseletet, valamint okirati ellenjegyzést a jövőben csak kamarai tagság mellett tudnak ellátni.
- A javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körébe integrálja kamarai jogtanácsos elnevezéssel azokat a munkaviszony, tág értelemben vett közszolgálati jogviszony vagy közérdekű tevékenységre irányuló önkéntes jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző személyeket is, akik a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként látják el tevékenységüket. A szabályozás kiterjed azokra a kamarai jogtanácsosok mint principálisok irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó jogi előadókra is, akik a jogi szakvizsga megszerzése érdekében folytatott gyakorlatukat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel mellett végzik. A kamarai jogtanácsos intézmény bevezetésével egyidejűleg a jogtanácsosokra vonatkozó jelenleg hatályos törvényerejű rendelet hatályon kívül helyezésére kerül sor.
- Hölgyeim és Uraim! A jogtanácsosi tevékenység részletes szabályait eddig az 1983. évi 3. törvényerejű rendelet határozta meg. E jogszabály alapján a jogtanácsosok a tevékenységüket munkaviszony, megbízási jogviszony vagy tagi jogviszony alapján láthatták el. A jogtanácsosi tevékenységre a nagyfokú specializáció jellemző, szerepük a közigazgatásban és a banki szférában is jelentős. Néhány szakmában pedig külön törvény szakvizsgázott jogász alkalmazását írja elő, így például a felszámolószervezeteknél kötelező feltétel a tevékenységük gyakorlásához, hogy legalább egy munkaviszonyban álló szakvizsgázott jogászt szakértőként igazoljanak, és semmi sem indokolja azt, hogy a munkájuk során minden általuk folytatott peres képviseletet ne lássanak el önállóan. A jogtanácsosok a peres képviselet során pedig sikeresen alkalmazzák speciális tudásukat.
- Nem tartom indokoltnak az eljárásjog egy munkaviszonyra való korlátozását, továbbá azt sem, hogy a jogtanácsosok ne köthessenek több, egymástól független ügyféllel is szerződést. Kifejezett jogi álláspontom az is, hogy az ügyvédi kamara tagjaivá váló jogtanácsosokat is meg kell hogy illesse az a jogosultság, hogy szabadon járhassanak el a jogi képviseleti tevékenység keretei között, jogcím és ügyfélszám korlátozása nélkül. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis egyértelműen elkülönül az ügyvédi és a jogtanácsosi tevékenység. A jogtanácsosok ugyanolyan képzettség birtokában vannak, mint az ügyvédek. A jogtanácsosok jelenleg több megbízó részére láthatnak el jogi képviseleti tevékenységet, ezért nem indokolt a megszerzett joguk szűkítése pusztán egy munkáltatóra, illetve egy megbízóra.
- Fontosnak tartom azt is, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása feltételeinek biztosítását a kamarai jogtanácsos választása szerint lehessen a munkáltatóra vagy a megbízóra terhelni, illetve a jogtanácsosnak legyen joga úgy dönteni, hogy a tevékenysége gyakorlása feltételeit saját költségére maga biztosítja.
- Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója az elmondottak alapján támogatja az ügyvédségről szóló T/15371. számú törvényjavaslatot. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
