Dátum: 2017. május 15. 15:54
Tárgy: "Bőség" a bíróságokon.
Címzett:
A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló javaslat indoklása szerint
E nyilvántartási rendszer lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére. Mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a bíróságokat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra kívánja feljogosítani képviselőjét. Adminisztrációs tehertől mentesülnek ugyanakkor az eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét.
A törvénymódosítás tehát szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza. (Előadó: Trócsányi László, igazságügyi miniszter. Szövege: PDF).
***
A KDNP képviselőcsoportjának álláspontját vezérszónoka, dr. Vejkey Imre ismertette.
- Képviselőtársaim! Évenként a bíróságokra több mint 200 ezer peres ügy és közel 1 millió nemperes ügy érkezik, amelyek hatékony és időszerű lefolytatásához a jelenleg hatályos polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény nem nyújt megfelelő jogi keretet, az ügyhátralékok évről évre tovább halmozódnak, az ügyek pedig csak húzódnak. Ezért vált legfőképp szükségessé a polgári perrendtartás megújítása az új polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) megalkotásával.
- Hölgyeim és Uraim! A tisztelt Ház által 2016. november 22-én elfogadott és 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény, eltérve a régi Pp.-től, már az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásáról rendelkezik. A régi Pp. 73. §-ának rendelkezése szerint az általános meghatalmazás csak a nyilvántartást vezető adott bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. A közhiteles elektronikus és az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető általános meghatalmazások országos nyilvántartásával ugyanakkor hatékonyabban biztosítható az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban.
- A törvényjavaslat hatálya alapvetően azokra a bírósági eljárásokra terjed ki, amelyekben a polgári eljárásról szóló törvényt, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni, vagy amelyekben e jogszabályok rendelkezései mögöttesen alkalmazandók. Hangsúlyozandó ugyanakkor: a törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárásra, illetve többek között azokra a nemperes eljárásokra sem, amelyek nem minősülnek bírósági nemperes eljárásnak. Így például nem terjed ki a fizetési meghagyásos eljárásokra, amely a közjegyző hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás, ugyanakkor kiterjed a végrehajtási eljárásra, amely a bíróság hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás.
- Hölgyeim és Uraim! Az országosan egységes bírósági nyilvántartás működtetésének és az abban szereplő adatok kezelésének célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének az igazolása. Az általános meghatalmazás nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, vagyis nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú, melyről a bejegyzett általános meghatalmazás esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy fennáll, a nyilvántartásból törölt adatnál pedig, hogy nem áll fenn. Fő szabály, hogy amennyiben az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, úgy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az bármely, e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít, az általános meghatalmazás ugyanakkor korlátozható.
- Az általános meghatalmazás és az azzal összefüggő adatváltozások a nyilvántartási eljárás lefolytatásának eredményeképp kerülnek nyilvántartásba bejegyzésre. A nyilvántartási eljárás lefolytatására a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság fő szabály szerint a nyilvántartásba vételt kezdeményező kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy ha a kérelmező nem természetes személy, akkor belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék. Ha a bejegyzésre jogosult bíróság e fő szabály szerint bármely okból nem állapítható meg, például annak okán, hogy a meghatalmazó külföldi székhelyű gazdasági társaság, akkor a kisegítő illetékességi szabály alapján az eljárásra kizárólagosan a Fővárosi Törvényszék válik illetékessé. A nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet formanyomtatványon kell majd előterjeszteni, melynek tartalmát külön végrehajtási rendelet fogja pontosan meghatározni.
- Az esetleges visszaélések kiküszöbölését szolgálja, hogy az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása iránti kérelmet fő szabály szerint a meghatalmazó terjesztheti elő. A fő szabály alóli kivételként a meghatalmazott is előterjesztheti az ez irányú kérelmét, ha a törvény rendelkezése alapján kötelező jogi képviselet ellátására jogosult.
- Hölgyeim és Uraim! A nyilvántartási eljárás polgári nemperes eljárás. A törvény által nem szabályozott eljárási kérdések tekintetében mögöttes jogszabályként a Pp. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő értelemszerű eltérésekkel. A bejegyző bíróság a kérelemről annak a bírósághoz történő beérkezésétől számított 15 napon belül határoz. A bejegyző bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint az annak alátámasztására szolgáló okiratok alakszerűsége, illetve tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e. Ha a beadvány a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek minden szempontból megfelel, akkor a bejegyző bíróság az adatokat végzéssel nyilvántartásba veszi, amennyiben pedig nem, úgy végzéssel elutasítja. A bejegyző végzést, illetve a kérelmet érdemben elutasító végzést úgy a meghatalmazónak, mint a meghatalmazottnak is kézbesíteni kell, a végzéssel szemben pedig jogorvoslattal lehet élni.
- Ha a bejegyző bíróság a nyilvántartási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a bejegyzett általános meghatalmazás bármely okból megszűnt, például azt visszavonták vagy érvénytelen, az általános meghatalmazást fő szabály szerint törli a bíróság a nyilvántartásából. Ez alól egy esetben van kivétel, amikor az általános meghatalmazás a Ptk. 6-16. §-ára tekintettel öt év elteltével a törvény erejénél fogva hatályát veszti. Ebben az esetben a nyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás az általános meghatalmazást automatikusan törli a nyilvántartásból, de az automatikus törlés tényéről a meghatalmazót és a meghatalmazottat is a bejegyző bíróságnak értesítenie kell.
- Az elektronikus nyilvántartás vezetése és üzemeltetése az Országos Bírósági Hivatal elnökének a feladata. Ennek keretében a nyilvántartás vezetésére és az abból történő adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást szintén az OBH elnöke működteti.
- Hölgyeim és Uraim! A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhitele
