Dátum: 2017. augusztus 28. 9:36
Tárgy: MICSODA IDŐKET ÉLÜNK! - HÉTVÉGI KERESZTYÉN VILÁGSZEMLE - EZ A SZERZŐ 695. CIKKE A
AZ ISZLÁM ÁLLAM TERRORTÁMADÁSSAL
FENYEGETTE MEG A DREZDAI FRAUENKIRCHE-T
A „keresztesek gyülekezőhelye"
Az idea.de német protestáns internetes magazin augusztus 23-i hírei között adta tudtul, hogy az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet újabb és még erőteljesebb terrortámadásokat helyezett kilátásba európai templomok ellen. „RUMIYAH" nevű sajtószolgálatukban a drezdai Frauenkirche templom fotóját közlik abban a cikkben, aminek a címe: „Jogos terrortaktikák". Az iszlámista cikkben a világhírű protestáns templomot „a keresztesek kedvelt gyülekezőhelyeként" írják le. „Csak arra vár, hogy lerombolják" - olvasható tovább az IS-cikkben. A templomok ideális támadási célpontok, mivel közelükben rendszeresen találhatók benzinkutak, kórházak vagy éjszakai klubok.
Nem csökkentik a templomi alkalmakat, rendezvényeket
A Szászországi Evangéliumi-Lutheránus Egyház sajtószóvivője, Matthias Oelke az idea.de-nek kijelentette: „A lehetséges csapások forgatókönyveiben sajnos mindenféle nyilvános épület célpontként szerepel, köztük a templomok is". Ezért a legfontosabb a fokozott éberség. Mindezzel sem fogják tudni a terroristák az IS sajtón keresztül sem felébreszteni a félelmet és a korlátozásokat, mivel „a keresztyéneknek kezdettől fogva mindig veszélyek közepette kellett hitüket gyakorolniuk". Lehet bármiféle a fenyegetés, ezzel sem lehet megtörni az emberek szabadság és zavartalan gyülekezés utáni vágyát – zárta nyilatkozatát a szászországi evangélikus sajtószóvivő. (Forrás: idea.de - https://www.idea.de/menschen
A LEGNAGYOBB INDONÉZ MUSZLIM EGYESÜLET FŐTITKÁRA SZERINT NEM
TAGADHATÓ AZ ÖSSZEFÜGGÉS A TERRORIZMUS ÉS AZ ISZLÁM KÖZÖTT
Bátor, de nem kockázatmentes vélemény az iszlám világban – felszólítás a Nyugathoz
A pro-medienmagazin.de evangél
Három problémás iszlám tanítás
A főtitkár szerint a hagyományos iszlám három alaptételezése komoly problémák forrása. Az első a muszlimok és a nem-muszlimok viszonya. Az iszlám alaptanítás szerint a nem-muszlimok ellenségek, s ez manapság teljesen értelmetlen feltételezés – kommentálja a megállapítást a muszlim főtitkár. Ezzel a szemlélettel a mai társadalmakban, melyekben sokféle vallás és felekezet hívei élnek egymás mellett, nem lehet békés együttélést megvalósítani. A másik alapprobléma az iszlám tanítása az államról, illetve viszonya az államhoz. Ez olyan egyeduralomhoz vezet, aminek célja a muszlim világ egyesítése a nem-muszlim világ ellen. Ez a szemlélet mozgatja az IS terrorszervezetet, s vezeti a káosz és az erőszak előidézéséhez. Harmadikként a muszlim jogrendszert említi az indonéz muszlim vezető. A Sharija iszlám jogrendet úgy tekintik, mint ami változhatatlan, szilárd törvények rendszere. Ennek a nézetnek a következménye: állandó ütközések a különféle nemzeti jogrendekkel. Az iszlám tudós szerint a vallási értékeket és a társadalmi realitásokat meg kell próbálni közelíteni egymáshoz. Kristálytisztán látni kell, hogy az állami törvényeknek van elsőbbségük a vallási jogrenddel szemben.
Nyugatnak fel kell hagynia az önámítással
Sok muszlim a világon úgy tekint a különféle vallások közötti békés együttélésre, mint amit meg kell szüntetni. Valójában sok nem-muszlim félelmének, s az iszlámfóbiának ez az egyik oka. Az iszlám tudós szerint a nyugati politikusoknak fel kellene hagyniuk annak bizonygatásával, hogy a fundamentalizmus és az erőszak nem függ össze. Van összefüggés – állítja igen határozottan Staquf. Azt kéri a nyugati országoktól, hogy Szaúd-Arábiát helyezzék erőteljes nyomás alá, mert ez az ország más iszlám Golf-állammal együtt „hatalmas pénzeket oszt szét a világon, hogy az iszlámról alkotott ultrakonzervatív nézeteket terjesszék". Korunkban csak realistaként szabad gondolkodni – érvelt a jogtudós. De Európa még mindig nem tanult saját múltjából. Az egy dolog, hogy Németország még mindig befogad menekülteket. De „a szélsőségesek nem buták". A balliberális nyugati társaságoknak jó lenne időben felhagyniuk az iszlám és az erőszak összefüggésének a tagadásával. (Forrás: pro-medienmagazin.de - https://www.pro-medienmagazi
TÁNCTEREMBŐL IMATEREM A HÁZ, AHOL A PRÁGAI
PROTESTÁNSOK 200 ÉVE ÖSSZEJÖTTEK
Prágában áll még az a ház némileg átalakítva, ahol a protestánsok – evangélikusok és reformátusok – hosszú elnyomatás után végre 1784-ben újra összegyülekezhettek. Az egyházak ma ott a protestantizmus múzeumát szeretnék létrehozni. Korábban németül az utcát Tischlergassenak nevezték, ma Truhlaska utca a neve. A kétemeletes ház azután lett a cseh protestánsok prágai központja, hogy az osztrák-magyar császár, II. József 1781-ben kiadta híres tolerancia/türelmi rendeletét. Ez lehetővé tette, hogy az erősen katolikus többségű birodalomban a protestánsok szabadon összejöhettek istentiszteletre, imaházat, lelkészlakást, iskolákat építhettek. De kemény megszorítások is törvénybe léptek. Azaz: az imaházak nem nézhettek úgy ki, mint a katolikus templomok, nem lehetett tornyuk, toronyórájuk, sem harangjuk. Azért a városközpont egyik mellékutcájában vásárolt a protestáns közösség egy klasszikus polgárházat, melynek az emeletén korábban táncterem volt, amit aztán ők imateremmé alakítottak át. Az öreg imaház 1863-ig volt a prágai protestánsok lelki otthona.
Ma már az épület alig emlékeztet az eredetire. De vannak még karcolatok, melyek őrzik a régi imaház hangulatát, belső atmoszféráját. Így például az, amit 1861-ben készített alkotója az imateremről. A türelmi rendeletig sok véres üldözésnek kitett cseh testvérek aztán a rendelet megjelenése után Csehország-szerte mintegy 70 imaházat építettek. Az üldözések idején a hívek a hegyekbe menekültek, és ott titokban gyakorolták protestáns hitüket. Az is nehezítette az imaház alapítást, hogy előírták: legkevesebb 100 protestáns család kellett ahhoz egy helyen, hogy gyülekezetet alakítsanak és imaházat építsenek. Márpedig az üldözések ezt sokáig lehetetlenné tették, hiszen sokan szétszóródtak az ország különböző részeiben, s egy helyen alig tudtak 100 családot összeszedni. Nem kis hitbeli lelemény kellett ahhoz, hogy végre Prágában megalakuljon az első gyülekezet. Német és cseh protestánsok álltak össze, a lutheránusok kelyhet és ostyát használtak, a reformátusok kelyhet és kenyeret ugyanazon az istentiszteleten. De a 100 család kitelt belőlük, s megindulhatott nyilvános hitéletük a cseh fővárosban. Ők hitük mellé egy kis tudást, okosságot is ragasztottak, így jártak túl a cselvetők eszén. (Forrás: evangelisch.de - http://www.evangelisch.de/in
A REFORMÁTUS VILÁGKÖZÖSSÉG FEJE,
A LIBANONI LELKÉSZNŐ TELJES SZÍVVEL SZÍRIA
Ismeretes, hogy idén nyár elején a Református Egyházak Világközösségének elnökévé a libanoni református lelkésznőt, Najla Kassab-ot választották. A német reformátusok internetes honlapja, a reformiert.de beszámol arról, hogy az új vezető véleménye szerint a sokat szenvedett Szíriában az egyházaknak a jövőben a békefolyamatban komoly szerepük lesz, a megbékélés hídjaivá kell válniuk. Az Iszlám Állam szörnyű terrorja ellenére az ottani egyház lelki újjáéledést mutat. A lelkésznő, aki családjával Libanonban él, gyakran utazik Szíriába, hogy az ott élők iránt így is kifejezésre juttassa szolidaritásának, s ne csak levelekkel, sajtónyilatkozatokkal fejezze ki azt. Az egyáltalán nem kockázatmentes utazások során szír vallási vezetőkkel is rendszeresen találkozik, a mérsékelt muszlimok vezetőivel is. Az egyházak sokféle támogatást adnak az otthon maradóknak, élelmiszert, gyógyszert, képzést, szálláslehetőséget. Hatalmas munka vár az egyházakra a lelkigondozásban és a családegyesítésben is, hiszen az otthon maradó szülők szívét – fogalmaz a református világközösség elnöke – összetörte az, hogy a családok szanaszét szóródtak a terror miatt a nagyvilágban. De reménykednek a családok összegyűjtésében, amihez az egyházak lelkigondozással, pásztorolással és pénzbeni támogatással is hozzájárulnak. Libanonban 1,5 millió szír menekült él. Döbbenetes tapasztalatokról is számot ad Kassab lelkésznő. Nem ritkán lát éjfél körül az utcákon 7-8 éves kislányokat koldulni, amivel kiteszik magukat a veszélynek, hogy szexuális erőszak áldozataivá válnak. A református világközösség öt iskolát hozott létre Libanonban azért is, hogy az ilyen estek kísértését eleve felszámolják. (Forrás: reformiert.de – wcrc.ch – en.synod-sl.org)
Szemleíró, fordító: Dr. Békefy Lajos (2017.08.25.)
