Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (UDHR) az emberi jogok történetének fontos mérföldköve. A világ minden tájáról különböző jogi és kulturális háttérrel rendelkező képviselők által készített nyilatkozatot az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10-én Párizsban ( Általános Közgyűlés, 217 A határozat ) kihirdette az összes nép és valamennyi nemzetek. Elsőként az alapvető emberi jogokat általánosan védi, és több mint 500 nyelven fordították le.
PDF letöltése
http://www.un.org/…/universal-
bevezetés
Mivel az emberi család minden tagjának méltóságának és egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a béke alapja a világon,
Mivel az emberi jogok figyelmen kívül hagyása és megvetése olyan barbár cselekményeket eredményezett, amelyek felháborodást okoztak az emberiség lelkiismeretének, és egy olyan világ megjelenése, amelyben az emberek élvezhetik a szólásszabadságot és a szabadság és a félelemtől és akarattól való szabadságot, A köznép,
Míg alapvető fontosságú, hogy az embert ne kényszerítsék végső eszközként a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra, hogy az emberi jogokat a jogállamiság védje,
Mivel alapvető fontosságú a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése,
Mivel az Egyesült Nemzetek népeinek a Chartában megerősítették az emberi jogok tiszteletben tartását, az emberi személy méltóságát és értékét, valamint a férfiak és nők egyenlő jogai iránti elkötelezettségüket, és elhatározták, hogy elősegítik a társadalmi haladást és az élet jobb színvonalát. Nagyobb szabadság,
Mivel a tagállamok ígéretet tettek arra, hogy az Egyesült Nemzetekkel együttműködve elősegítik az emberi jogok és az alapvető szabadságok egyetemes tiszteletben tartását és betartását,
Mivel e jogok és szabadságok közös megértése a legnagyobb jelentőséggel bír e zálog teljes körű megvalósítása szempontjából,
Most tehát az ÁLTALÁNOS ÜLÉS az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát az összes nép és minden nemzet teljesítésének közös színvonalaként hirdeti ki, annak érdekében, hogy minden egyén és a társadalom minden szerve folyamatosan szem előtt tartva ezt a Nyilatkozatot tartsa tanítással és Az ilyen jogok és szabadságok tiszteletben tartásának előmozdítása, valamint a nemzeti és nemzetközi fokozatos intézkedések révén, hogy biztosítsák egyetemes és hatékony elismerését és betartását mind a tagállamok népei, mind pedig a joghatóságuk alá tartozó területek népek között.
1. cikk.
Minden ember szabadon és méltósággal és jogokkal egyenlő. Az ok és a lelkiismeret felruházzák őket, és a testvériség szellemében kell egymás felé lépniük.
2. cikk.
Mindenkinek joga van a jelen Nyilatkozatban megfogalmazott minden jog és szabadság megkülönböztetés nélkül, mint például faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születés vagy más státusz. Ezenkívül nem szabad különbséget tenni azon ország vagy terület politikai, joghatósági vagy nemzetközi státuszának, amelyhez az adott személy tartozik, függetlenül attól, függetlenül attól, hogy önálló, bizalmatlan, önkormányzati vagy bármilyen más szuverenitáskorlátozás.
3. cikk.
Mindenkinek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk.
Senki sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban; A rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem minden formájukban tilos.
5. cikk.
Senki sem lehet kínzásnak vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek.
6. cikk.
Mindenkinek joga van a törvény előtti elismerésre mindenütt.
7. cikk.
Mindenki egyenlő a törvény előtt, és megkülönböztetés nélkül jogosult a törvény egyenlő védelmére. Mindenkinek egyenlő védelmet kell biztosítania az e Nyilatkozat megsértése elleni bármilyen hátrányos megkülönböztetés és az ilyen megkülönböztetés elleni felbujtás ellen.
8. cikk.
Mindenkinek joga van az illetékes nemzeti bíróságok hatékony jogorvoslathoz olyan cselekményekért, amelyek megsértik az alkotmány által vagy az általa biztosított alapjogokat.
9. cikk.
Senkit sem szabad önkényesen letartóztatni, fogva tartani vagy száműzni.
10. cikk.
Mindenkinek jogában áll a tisztességes és nyilvános meghallgatáson a független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános meghallgatása, jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ellene felmerülő büntetőjogi felelősség megállapítása érdekében.
11. cikk.
(1) A bűncselekménnyel vádolt személynek jogában áll az ártatlanság vélelmezhetőségéig mindaddig, amíg bűnösnek bizonyul a törvény szerint olyan nyilvános tárgyaláson, amelyen a védelemhez szükséges valamennyi garanciája megtörtént.
(2) Bűncselekmény miatt senki sem lehet bűncselekmény elkövetése olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely a nemzeti vagy nemzetközi jog alapján nem történt bűncselekmény elkövetésének időpontjában. Súlyosabb büntetést nem lehet kiszabni, mint a bűncselekmény elkövetése idején alkalmazandó.
12. cikk.
Senkit nem szabad magánéletük, családjuk, otthonuk vagy levelezésük önkényes beavatkozása alá vonni, sem a tiszteletére és jó hírére támadni. Mindenkinek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy támadásokkal szembeni jog védelméhez.
13. cikk.
(1) Mindenkinek joga van minden állam határain belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz.
(2) Mindenkinek joga van minden országot - beleértve a sajátját is - elhagyni, és hazatérni.
14. cikk.
(1) Mindenkinek joga van arra, hogy más országokban kereshesse és élvezhesse az menedékjogot az üldöztetés miatt.
(2) Ez a jog nem alkalmazható olyan nem-politikai bűncselekmények vagy az Egyesült Nemzetek céljainak és elveinek ellentmondó cselekmények esetén történő büntetőeljárás esetén.
15. cikk.
(1) Mindenkinek joga van az állampolgársághoz.
(2) Senki sem szabad önkényesen megfosztani állampolgárságától, és nem tagadhatja meg az állampolgárság megváltoztatásának jogát.
16. cikk.
(1) Férfiak, nemzetiség vagy vallás miatti korlátok nélkül teljes korú férfiak és nőknek joguk van feleségül venni és családot teremteni. A házasságkötés és annak feloszlatása során egyenlő jogokkal rendelkeznek a házasságkötéssel kapcsolatban.
(2) A házasságkötés csak a szándékolt házastárs szabad és teljes egyetértésével köthető.
(3) A család a társadalom természetes és alapvető csoportja, és a társadalom és az állam védelme.
17. cikk.
(1) Mindenkinek joga van egyedül vagy másokkal együtt birtokolni.
(2) Senki sem szabad önkényesen megfosztani tulajdonától.
18. cikk.
Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához; Ez a jog magában foglalja a vallás vagy meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a szabadságot, akár egyedül, akár másokkal közösen, akár nyilvánosan vagy magánban, hogy vallását vagy meggyőződését megmutassa a tanításban, a gyakorlatban, az imádatban és a megtartásban.
19. cikk.
Mindenkinek joga van a vélemény és véleménynyilvánítás szabadságához; Ez a jog magában foglalja a véleménynyilvánítás szabadságát anélkül, hogy beavatkozás lenne, és minden médián és a határoktól függetlenül keresni, fogadni és átadni az információkat és ötleteket.
20. cikk.
(1) Mindenkinek joga van a békés gyülekezés és egyesülés szabadságához.
(2) Senki nem kényszerülhet egyesülethez.
21. cikk.
(1) Mindenkinek joga van közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül részt venni az országának kormányában.
(2) Mindenkinek joga van az országában való egyenlő hozzáféréshez a közszolgálathoz.
(3) A nép akarata a kormányzati hatáskör alapja; Ezt a szándékot rendszeres és valódi választásokon kell kifejezni, amelyek egyetemes és egyenlő választójoggal rendelkeznek, és titkos szavazással vagy azzal egyenértékű szabad szavazási eljárással rendelkeznek.
22. cikk.
A társadalom tagjaként mindenkinek joga van a társadalombiztosításhoz, és a nemzeti erőfeszítéseken és a nemzetközi együttműködésen keresztül, valamint az egyes államok szervezetének és erőforrásainak megfelelően megvalósíthatja azokat a gazdasági, szociális és kulturális jogokat, amelyek nélkülözhetetlenek a Méltóságát és személyiségének szabad fejlődését.
23. cikk.
(1) Mindenkinek joga van a munkához, a szabad foglalkoztatás szabad megválasztásához, a munka egyszerű és kedvező feltételeihez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Mindenki, megkülönböztetés nélkül, egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesül.
(3) Mindenki, aki dolgozik, joga van a tisztességes és kedvező javadalmazáshoz, amely magának és családjának az emberi méltósághoz méltó létfeltételt biztosítja, és szükség esetén kiegészíti a szociális védelem egyéb eszközeivel.
(4) Mindenkinek joga van a szakszervezetek létrehozásához és csatlakozásához érdekei védelme érdekében.
24. cikk.
Mindenkinek joga van a pihenésre és a szabadidős tevékenységekre, ideértve a munkaidő ésszerű korlátozását, valamint a fizetéssel járó rendszeres szabadságokat.
25. cikk.
(1) Mindenkinek joga van a saját és családja egészségének és jólétének megfelelő életszínvonalhoz, ideértve az élelmiszereket, a ruházatot, a lakhatást és az orvosi ellátást, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokat, valamint a biztonsághoz való jogot. A munkanélküliség, a betegség, a fogyatékosság, az özvegység, az idős kor vagy más megélhetés hiánya az ő irányításán kívül eső körülmények között.
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges gondozásra és segítségre jogosult. Minden gyermeknek, akár házasságban, akár házasságon kívül, azonos szociális védelmet élvez.
26. cikk.
(1) Mindenkinek joga van az oktatáshoz. Az oktatásnak legalább az elemi és az alapvető szakaszokban ingyenesnek kell lennie. Az alapfokú oktatás kötelezõ. A műszaki és szakmai képzést általánosan hozzáférhetővé kell tenni, és a felsőoktatásnak mindenki számára hozzáférhetőnek kell lennie érdemei alapján.
(2) Az oktatásnak az emberi személyiség teljes fejlesztésére és az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának erősítésére kell irányulnia. Támogatja a nemzetek, a faji vagy vallási csoportok közötti megértést, toleranciát és barátságot, valamint továbbfejleszti az Egyesült Nemzetek tevékenységeit a béke fenntartása érdekében.
(3) A szülőknek korábban joga van kiválasztani a gyermekeiknek nyújtandó oktatást.
27. cikk.
(1) Mindenkinek joga van szabadon részt venni a közösség kulturális életében, élvezni a műveket, és részt venni a tudományos fejlődésben és annak előnyeiben.
(2) Mindenkinek joga van a tudományos, irodalmi vagy művészi termelésből eredő erkölcsi és anyagi érdekek védelméhez, amelyek szerzője.
28. cikk.
Mindenki jogosult egy olyan társadalmi és nemzetközi rendre, amelyben a Nyilatkozatban megfogalmazott jogok és szabadságok teljes mértékben megvalósíthatók.
29. cikk.
(1) Mindenki kötelessége a közösségnek, amelyben egyedül a személyiség szabad és teljes fejlődése lehetséges.
(2) Jogainak és szabadságainak gyakorlása során mindenki kizárólag a törvény által meghatározott korlátozások hatálya alá tartozik, kizárólag a méltó elismerés és mások jogainak és szabadságainak tiszteletben tartása, valamint az erkölcs igazságos követelményeinek teljesítése céljából , A közrend és az általános jólét egy demokratikus társadalomban.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmilyen esetben sem szabad az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. cikk.
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy bármely államnak, csoportnak vagy személynek jogában áll bármilyen tevékenységet folytatni, vagy bármilyen olyan cselekményt végrehajtani, amely az itt meghatározott jogok és szabadságok megsemmisítésére irányul.
