Von: csillag
Gesendet: csütörtök, 2009. október 29. 21:10
An: Kutasi József
Betreff: Először böngéssze át a 3.739 bejegyzést, és utána tegye fel a kérdést. "...miért nem tette ki az oldalára??"
Kedves, Aranyos, Drága, Édes Kutasi Úr!!
Az előző levelem nem számonkérés akart lenni, bár így utólag újra olvasva azt, látom, hogy tényegesen és joggal érezhette Ön annak. Szóval elnézését szeretném kérni, amiért nem magyaráztam el, miért tettem fel azt a kérdést úgy ahogy...
Az én titkos gondolatom -aminek hatására elküldtem azt az 1-2 sort- az volt, hogy talán szándékosan nem teszi ki, mert túlságosan fenyegetőnek találja, ezért nem ért vele 1et.. Ha erre gondolt volna, akkor helyesen tette volna, mert az a nyílt levél bizony-bizony fenyegetésnek készült. De nem ez a leglényegesebb, hanem az, hogy mindaz a tartalom, amit abba beleírtam igaz lesz, szóról-szóra. Ezt tekintse jövendölésnek.
Ön nem tudja még azt, amit én. Én már jó pár hónapja tudom, hogy rövidesen mi fog következni, történni itthon Magyarországon, azután a továbbiakban. Írtam is róla sok helyen már, de nem érdekelt senkit, nem hitte el senki, amin azért nem csodálkozom mértéktelenül, mert megértem őket.
Az fog történni, hogy felszabadítjuk magunkat!! Így és ilyen egyszerűen mondom. Vagyis, véglegesen megszabadulunk az élősködőinktől!! Bízzon bennem, ne gondoljon tudathasadásosnak, mert én az igazat mondom akkor is, ha most még Ön ezt nem képes elhinni nekem, vagy ha végleg kilátástalannak látja pillanatnyilag a Magyar jövőt..
Megírni, hogyan élnek itthon a szegény Magyarok?? Kinek, kiknek írjuk meg?? Az érintetteken és a lelkiekben mellettük lévő Magyar testvéreinken kívül -mint Ön is- nem érdekel ez itt senkit.
Minek nyavalyogjunk? Kinek siránkozzunk??
Tudja, a Magyar ember büszke. A szegénységében is az. Úgy tűnik a legtöbbjükben mintha genetikailag kódolva lenne a büszkeség és a méltóság. A Magyar ember többnyire még pénzsegélyért sem megy el az önkormányzatokhoz, mert szégyelli a nyomorúságát, melybe szándékosan és bűnös módon belehajszolták, szégyelli és Magyar méltóságán alulinak tartja az alamizsnát, a kérincsélést az "uraktól". Mint pl. én is!
A Magyar ember a multinál éhbérért végzett munkája közben, munkaidő alatt, világos nappal az éhségtől inkább összeesik és meghal. Éhen hal, mert 4 napja nem evett akkor már, nem jutott rá pénze. Pénze helyett csak adóssága volt a bank felé, amit befizetett és így nem evett napokig. Meghalt úgy, hogy nem tudta akkor senki igazi okát az ő halálának. Mint nem régiben ez itt minálunk megtörtént. A Magyar ember sok esetben halálra fagy télen a házában, lakásában, mert az ő számára a fűtés megfizethetetlen fényűzés. De nem könyörög senkinek!! Nem könyörög és nem kunyerál akkor sem, ha megfeszítik!!
Ezekről az esetekről cikkeznek itthon a médiák pár napig, a legnagyobb pofátlansággal leadják a híradókban, aztán 2-3 nap elteltével napirendre térnek felettük, mintha nem is itt Magyarországon, Európa kellős közepén történt volna a XXI. században. Akkor hát minek írjunk ezekről?? Tudja ezt itthon mindenki. Az állam vezetése .. Áh, jobb ha nem írok ezekről semmit. Úgyis tudja Ön is, hogy mit írnék.
Végezetül, csak ennyit, fel a fejjel Magyarok!! Nem tart már sokáig. Ha eddig kibírtuk, akkor még ezt a csöppnyi időt -akár fogainkat összeszorítva is- átvészeljük, de akkor lépünk 1 óriásit!! A nyakukra.
Ugye egyet tért velem Kedves Úr?? Áldja meg Önt a Magyarok Istene, amiért segít nekünk erejét megfeszítve, fáradságot nem kímélve, anyagi áldozatot nem sajnálva.!!
Így legyen!! Igaz szeretettel üdvözlöm,
csillag
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------