From: Nemzeti Hirhalo <hirhalo@fw.hu>
Date: 2010/7/22
Subject: [Dokumentum] Lovas István: A bolha esélye - Aláírásgyűjtés Magyarország függetlenségéért! -
Így is működhetnek a dolgok - A ''médiaalkotmány''-tervezettel az ellenzék nem ért egyet
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Subject: [Dokumentum] Lovas István: A bolha esélye - Aláírásgyűjtés Magyarország függetlenségéért! -
Így is működhetnek a dolgok - A ''médiaalkotmány''-tervezettel az ellenzék nem ért egyet
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
Lovas István: A bolha esélye
2010-07-21. 08:39 Kuruc.info
Alap Magyarországnak: dögölj meg (talán). Július 18-án este ezzel a címmel jelent meg a globális Economist című brit hetilapban a budapesti és washingtoni keltezésű blog. Ha 1990-ben ezt ígérték volna nekünk - valamint éhesen ágyba bújó magyar gyerekek tízezreit -, talán kevesebb lelkesedéssel és reménnyel cserélünk gazdát.
A washingtoni székhelyű Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Unió és a magyar kormány messze egyenlőtlen harca már-már paradigmatikus küzdelemmé nőtte ki magát. Húsz éve nem volt ilyen élénk sajtónk. Tegnap a Financial Times napilap címoldalán a hajtás fölött trónol a havi 8 milliónál többet kereső Simor András hatalmas fotója. Mint áldozat, természetesen. A lapban további négy cikk foglalkozik velünk.
Magyarországot a nyers statisztikai adatok szerint tönkretevő és 20 milliárdos mentőövre ítélt neoliberális budapesti kormányok folyamatos dicsérete után a valutaalap és az unió a sarkára állt. Nem a hajléktalanokért és földönfutóvá tett százezrekért, nem a szinte még ki sem alakult, de máris likvidált középosztályért. Nem. Hanem azért, mert néhány héttel a kormány hivatalba lépése után még nincs pontosan körvonalazott, évekre szóló deficitcsökkentési terv. És különben is, hullat krokodilkönnyeket Washington, Brüsszel és Frankfurt, Simor 8 milliós fizetését csökkenteni akarják, törvénnyel. Ráadásul a csak nálunk a szerződéseket egyoldalúan változtatható és ezért is szuperprofitra szert tevő bankokat a kormány erősen meg akarja adóztatni. Most hagyjuk azt, hogy Paul Krugmantól Joseph Stiglitzig hány Nobel-díjas közgazdász állítja, éppen a Fidesz-kormány receptje hozna gazdasági növekedést, míg a hiányra koncentrálás a fellendülés gátja.
Másról van itt szó. Ugyanis a tét óriási. Budapest példát is adhat, ami a veszélyt mértéktelenül fokozza. Európában eddig Oroszországon kívül egyetlen ország sem szállt szembe az IMF-fel. Oroszországban az IMF-függőség kora - azaz a feneketlen nyomor és bizonytalanság csaknem teljes évtizede - ma már csak rémálom. De nem csak ott. A Reuters hírügynökség április 24-i egyik jelentését így vezette be: "Argentína kijelentette szombaton, hogy jobb helyzetben van most, mint amikor megszabadult az IMF béklyóitól..." Az IMF ott is vért, könnyet, nyomort és lábra sokáig alig állítható gazdaságot hagyott örökül.
Az 1997-es délkelet-ázsiai válságból a legjobban Malajzia került ki, amely a térség többi országától eltérően nem kért az IMF "segítségéből" és embertelen feltételeiből. Akkor ezért Mahathir bin Mohamad volt miniszterelnök kapott a világsajtóban olyan jelzőket, mint ma Orbán Viktor. Dél-Koreában ugyanakkor a valutaalapi orvosság lenyelése után tömegesen váltak öngyilkossá a családjukat eltartani nem tudó családfők. Ma Szöulban az alap nevének puszta említése undort vált ki. És most - mint a tegnapi International Herald Tribune-ben olvashatjuk - oda is az IMF ismét be szeretné könyörögni magát.
A bolha és az elefánt küzdelmében azonban a bolhának is - mint a fenti példák mutatják - van titkos fegyvere. A magyar miniszterelnök például a legvégső esetben a nemzethez fordulhat, és bejelentheti: szuverenitásunkat nem adja, és a kettős mérce alkalmazását megengedhetetlennek tartja. Ezért - mint azt a lisszaboni szerződés lehetővé teszi - fontolóra veszi a kilépést az Európai Unióból, ha Brüsszel semekkora mozgásteret sem biztosít a magyar szavazók elsöprő többsége által támogatott nemzeti kormánynak.
A bomba csupán a kilépés elvi lehetőségének megpendítésére is hatalmasat robbanna. A kormány néhány napig kapna hideget, meleget. (A brit sajtó tapsolna neki.) Majd - a dominóhatástól tartva - megjuhászodva ülnének le vele tárgyalni. Abszurdnak hangzó, hihetetlen ötlet? Lehet. De, ugye, emlékszünk a lisszaboni szerződést csak feltételekkel aláírni akaró Klaus cseh elnök - a bolha - kiütéses győzelmére az egész unióval szemben?
Lovas István - MN
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Nyilatkozat
A Magyar Köztársaság nemzeti önrendelkezéséről
Címzettek:
Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke
Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke
Dominique Strauss-Kahn, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke
Mi, ezen nyilatkozat aláírói hitet teszünk a Magyar Köztársaság politikai és pénzügyi szuverenitása mellett. Magyarország egy független állam, amely függetlenségét a magyar nép egységes követelésére érte el és ezen állapotából a magyar nemzet felhatalmazása nélkül el nem mozdítható.
Mi, a magyar nemzet a világ bármely pontján élő tagjai kijelentjük, hogy a Magyar Köztársaság politikai és pénzügyi függetlenségéről le nem mondunk, s az erről való lemondásra bármely kormányt fel nem hatalmazunk. Tesszük mindezt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, az 1956-os forradalom és történelmünk megannyi dicső emlékének szellemiségében.
A fentiek alapján egyetértésünkről és támogatásunkról biztosítjuk a Magyar Köztársaság Kormányát a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalások során stratégiájában és álláspontjában. Elfogadhatatlan a számunkra, hogy nemzetközi szervezetek közvetlenül beleavatkozzanak Magyarország politikájába, súlyosan megsértve hazánk nemzeti függetlenségét és az önrendelkezéshez való jogát.
Megállapítjuk, hogy az előző kormány által tisztességtelen módon tett, a magyar nemzeti érdekeket önként feladó és idegen törekvéseket kiszolgáló vállalások népi felhatalmazás nélkül történtek, így azok nem szolgálhatnak a magyar nép elidegeníthetetlen jogának, a nemzeti önrendelkezés korlátozásának alapjául.
Egyben felszólítjuk a Magyar Köztársaság Kormányát a magyar nép érdekeinek további következetes képviseletére, továbbá a hazánkat nemzeti önrendelkezésében korlátozó nemzetközi igények leghatározottabb elutasítására. Minden ország választott kormánya a választópolgároknak tartozik felelősséggel, s csak akkor tekinthető törvényesnek, ha azt cselekszi, amire felhatalmazást kapott.
Mi, ezen nyilatkozat aláírói a magyar nemzeti érdekek következetes képviseletében, ezáltal a nemzeti önrendelkezés megvédésében a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Unióval folytatott tárgyalásokon a Magyar Köztársaság Kormányát támogatásunkról biztosítjuk.
Budapest, 2010. július 21.
Váralja Szövetség
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
Az érpataki modell
Így is működhetnek a dolgok
Érpatak egy kétezer lakosú kistelepülés Szabolcs megyében. Semmiben sem különbözik az ország hasonló nagyságrendű településeitől. Magán viseli az ország minden nyűgét-baját, nem emelkedik ki semmiben környezetéből - sem gazdasági, sem kulturális téren. Mondhatnánk azt is: nincs benne semmi különleges. Szép táj, természeti környezet, az emberek küszködnek mindennapi megélhetésükért, és megpróbálnak boldogulni, élni adott lehetőségeikkel.
Néhány dolog azonban másképp működik, mint ahogy azt már megszoktuk. Ennek mozgatórugója a település polgármestere. Orosz Mihály Zoltán, akinek egyéni elképzelési vannak a település problémáinak megoldására.
Érpatak hasonló problémákkal küszködik, mint a környezetében levő többi település. Sok a nehéz sorsú ember, jó néhányan segélyre szorulnak. A közbiztonság helyzete nem olyan rég nyomasztóan nehezedett az egész településre. A kisebb-nagyobb lopások itt is megkeserítették az emberek életét. Itt is megtalálható az a réteg, amely nem tudott beilleszkedni a település életébe és a kötelező öngondoskodást, mint emberi sajátosságot nem tette magáévá, inkább a segélyezést tekintette az egyedüli üdvözítő megoldásnak.
Természetesen a felmerült problémákra mindig van megoldási lehetőség. Ezt a Polgármester is így gondolta, és meg is tette a szükséges lépéseket.
A legsúlyosabb probléma az emberek megélhetésének a biztosítása. A település ezt önállóan nem tudja megoldani, de a hatásokat tudja csökkenteni. A falu csaknem minden házához tartozik kert, mezőgazdasági művelésre, gazdálkodásra alkalmas terület. Ezek jó része sajnos parlagon hever, ez egy olyan fontos erőforrás, amelyet kár lenne kihasználatlanul hagyni. A polgármester úr is így gondolja, és kellő módon meg is szervezte. Aktív segítséget nyújt ezeknek a területeknek a művelésbe vonására. A kerteket önkormányzati segítséggel megművelik. Az önkormányzat felszántja a kertet, előkészíti műveléshez. Erre nem kötnek írásbeli szerződést, a betakarítás végén ennek díjával elszámolnak. A kezdő lökést már megadta azzal, hogy a legnehezebb tevékenységet, a talaj előkészítését átvállalta magára. Ezután már csak a házigazda és családjának felelőssége, hogy a kertben ne gaz és dudva nőjön, hanem a család saját maga számára meg tudja termelni az alapvető élelmiszerek egy részét. Természetesen a folyamatos ellenőrzés megmarad. Ott, ahol mégsem tartották be vállalt kötelezettségüket, az Önkormányzat él azzal a lehetőségével, hogy a terület rendezetlensége miatt bírság útján visszaszerzi a szántás költségét.
A szerkesztő megjegyzése:
A falusi kertek 20-25% -a sajnos parlagon marad. Ez az arány sokkal magasabb azoknál, akik egyébként is segélyből élnek. Nemrég egy Zala megyei településen mentem keresztül. Szinte nem láttam olyan kertet, amely meg lett volna művelve. Hozzá kell tenni, hogy a település jó részét a roma kisebbségi népcsoport lakja. A régi, hagyományos roma foglalkozások: elsősorban az építőanyag-előállítás /vályogvetés/, a kovács mesterség, a fémekkel való foglalkozás, állatkereskedelem. Ezek nagyrészt beszűkültek és az ipar kiszorította őket ezekről a területekről. Annak ellenére, hogy a jó részük falun él, vagy nem tudják vagy nem akarják elsajátítani ezt a - számukra is nyitva álló - lehetőséget, sőt alapvetően le is nézik ezt a fajta munkát, pedig létfontosságú lenne számukra, hiszen a lehetőségek adottak, és a segélyeket ki lehetne egészíteni az általuk megtermelt javakkal.
Sajnos a roma érdekvédelmi szervezetek eddig még semmilyen lépést nem tettek ennek a gazdasági lehetőségnek kiaknázása érdekében sem propaganda, sem meggyőzési szinten, amely komoly hiba és csak akarni kellene.
Úgy gondolom, hogy segély csak annak jár, aki az öngondoskodásnak ezt a lehetőségét már kimerítette és az ezen felül mutatkozó igényeket - mint az iskoláztatás, vagy más, meg nem termelhető igények fedezésére kaphatnák /amibe természetesen sem a cigaretta, sem az alkohol nem számít bele/.
Felmerül a jegyzők és közterület felügyelők felelőssége ebben a témakörben: ha nincs konkrét feljelentés egy megműveletlen kerttel kapcsolatban, a jegyzők nem intézkednek. Biztos, hogy meg kell várni egy feljelentést? Biztos, hogy nem munkaköri kötelességük ez? Biztos, hogy nem kellene kevesebb segélyt kiosztani és tehermentesíteni a település erőforrásait, ha ezen a területen a helyzet magaslatán állnának? Nyilván konfliktusok keletkeznek, nyilván ez sok embernek nem fog tetszeni, de a munkára szoktatás, a megtermelt és előállított javak, a társadalmi igazságosság figyelembe vételével ezt meg kell tenni. Néha elég egy jó példa, hogy a kezdeti lendületet megadja. Nyilván vannak egyszerűbb megoldások: ha valaki csak befüvesíti a kertjét, már az is jó, mert ezáltal a település rendezettebbnek látszik - de ők nyilván nem is szorulnak segélyre .
Érpatakon úgy gondolják, hogy mindenkit be lehet rendelni közmunkára, aki segélyben részesül. A berendeltek valóban hasznos munkát végeznek, amely számon kérhető, kontrollálható. Ha valaki ez alatt alkoholt fogyaszt, jön a szonda, az azonnali hatályú rendkívüli felmondás, és máris 3 évig szünetel a segély folyósítása.
A köztartozások behajthatóak, csak akarat és bátorság kell a végrehajtáshoz. A behajtásokat még a bérfizetés előtt megteszik. Néhány hónap alatt megszokják az érdekeltek, és máris természetessé válik ez az állapot.
Az érpataki modell, nem egy csodafegyver, nincs benne semmi különleges. Miért működik mégis jól?
Mindenki teszi a dolgát, amit bevállalt.
A polgármester eleget tesz annak a bizalomnak, amelyet a település lakossága ráruházott. A választói azt várják tőle, hogy rend legyen, hogy nyugalomban éljenek. Ez alapvető emberi, és társadalmi igény.
Következetes magatartás, ZÉRÓ tolerancia, nincs elnézés, elvtelen alku, mutyizás.
A polgármester kocsijában a videókamera, a diktafon a keze ügyében van. Minden szabálytalanságot rögzít, mindenben azonnal intézkedik. Ezt azért teszi, mert ez a dolga, erre kapott felhatalmazást. Nem kerüli a konfliktusokat, csak azért, hogy nyugodtan aludjon.
Szerkesztői megjegyzés:
Minden településen vannak problémák. Hány polgármesternél látjuk, hogy tudomása van a szabálytalanságokról, törvénytelenségekről, de elfordítja a fejét. Vajon miért?
Mert nem akar bajt? Mert összekuszálná, a település belső politikai viszonyait? Látja, hogy az illető palotában lakik, luxus kocsin jár, de a család több tagja is segélyen él. Tudja, de nem akarja látni.
Erre, a nagypolitikából meríti a példát. Vannak az országban úgynevezett érinthetetlenek. Nem szabad hozzájuk nyúlni, mert akkor aztán nagy baj lesz. Nézzük csak meg a hírhedt siófoki maffiás megfélemlítő demonstrációt, amely élén az egyik fővajda menetelt. Bármekkora volt a felháborodás, derék főrendőreink, a jogszabályok mögé bújva, az édes semmittevés elszánt politikáját folytatták. A főrendőrök természetesen, a lavírozós politikusainktól kapják az utasításaikat ezekben a "kényes" témákban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell önállóan tenniük a dolgukat amire felesküdtek.
A jegyző szintén teszi a dolgát, nem hezitál, együttműködik a polgármesterrel. Egy jó jegyző fontos partner, a jog megtestesítője. Minden felhatalmazása megvan arra, hogy fellépjen és minden szabálytalanságot megszüntessen. Érpatakon nincs aktatologatás, a felelősség áthárítása. Mindig megtalálják azokat a jogszabályokat, ami alapján fel lehet lépni, és nem haboznak alkalmazni.
A rend őre a helyzet magaslatán áll. A legfontosabb ismérve, hogy nem fél. A terepen aktívan mozog, a jogszabályokat alkalmazza. Megnézi, hogy ki tartózkodik jogszerűtlenül, lakcímbejelentés nélkül a lakásban, minden lakossági panasznak utána jár.
Nincsen kis lopás, vagy nagy lopás. Ha kell, akkor jelzést ad, hogy ki az aki, késő este hangoskodik. Az kora reggel már közmunkára megy, legközelebb már idejében le fog feküdni. A polgármester úr ezt a módszert mindenkinél alkalmazza, korra, nemre, származásra való tekintet nélkül. Nem tesz különbséget, hogy roma vagy nem roma az illető, hiszen a magyaroknál ugyanúgy megtalálható az a réteg, akinél a szocializáció nem sikerült teljes egészében.
Szerkesztői megjegyzés:
Biztató, hogy az új kormányzat, minden településre rendőrt akar állítani. Kell is. Kérdés, hogy van-e idő kiképezni őket erre a speciális feladatra. Tudják-e kezelni, ezeket a problémákat. Túl sok rendbontó ússza meg a büntetést. Szögi tanár úr megölésében a résztvevők fele megúszta a büntetést. Lehet, hogy nem mindenki ölt, de vagy passzív szemlélők voltak, vagy a kötelező segítségnyújtást mulasztották el, vagy hergelték a gyilkosokat, vagy egyszerűen csak a jelenlétükkel pszichikai bűnsegédként vettek részt a lincselésben. Annak ellenére, hogy ez a magatartásforma általánosan elterjedt, a mindennapok részévé vált, a magyar rendőrség képtelen ezt a problémát kezelni. Néha bevonnak kommandósokat, akik kiemelik a hangadókat, de a többség megússza, és mivel megússza, legközelebb ugyanígy fog eljárni. Mi az akadálya annak, hogy a tömeg minden tagja ellen eljárjanak? Több száz új rendőrkocsit kapott az állomány. Férjen már bele egy kamerarendszer, amely mindent rögzít, és ez alapján már el lehet járni. Persze ehhez is bátorság és a rendőrség jogkövető magatartása szükséges.
Érpatakon ezt is megoldották, itt nincs cirkuszolás a polgármesteri hivatalban.
A mezőőr szintén fontos eleme a rendszernek, amióta határozottan lép fel, kevesebb a terménylopás.
Mindenkinek megvan a feladata, ez alól nincs kibúvó.
Az érpataki modell a visszajelzések alapján úgy tűnhet, mintha politikai ideológia alapján működne.
A liberalizmus az élet sok területén jól működik, egy dologban azonban biztos, hogy nem. Ha az emberek életét valami megzavarja, vagy nem érzik magukat biztonságban, vagy a társadalmi igazságérzetüket sérti, ebben a témakörben csak egy következetes magatartással és bátor fellépéssel lehet eredményeket elérni. Ez minden politikai pártnak a sajátja kell, hogy legyen. Ezeknek az alapelveknek a be nem tartása mással nem megmagyarázható, vagy igazolható. Lehet emberi szabadságjogokat belekeverni, rasszizmust emlegetni, de ebben az összefüggésben értelmezhetetlen. Pártállástól függetlenül törekedni kell a törvények és a szabályok betartására, hiszen a legalapvetőbb emberi jog a nyugodt és békés élethez való alkotmányos jog. Érpatak példa erre. Nyilván még itt sem fenékig tejfel az élet, vannak még hibák, javítani és tennivalók, de az irány jó. Sőt komoly eredményekről számolhat be a polgármester. Azt javasoljuk minden település vezetőjének, bármilyen politikai csoportosulásba tartozik, vagy legyen attól független, vállalja fel a konfliktusokat, hiszen ezt kívánják tőle az emberek.
Kovács László - profipolgarmester.hu
*** www.nemzetihirhalo.hu *************
A "médiaalkotmány"-tervezettel az ellenzék nem ért egyet
2010.07.21, 18:20 Nemzeti Hírháló
Fenntartások a médiatörvény-javaslattal kapcsolatban
Szerdán a T. Házban a "médiaalkotmány"-ról mondtak véleményt a frakciók vezérszónokai. A rendkívül fontos téma tárgyalása rendkívül csekély érdeklődőt vonzott a parlamenti ülésterembe a kormánypárti képviselők közül. A jelenlévő képviselők 2-3 kivételtől eltekintve ellenzékiek voltak.
Még L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka is több módosító javaslatot adott be a tervezetthez. A Fidesz álláspontját képviselve kifejtette, hogy nem a sajtószabadság korlátozásáról, hanem annak értelmezéséről van szó. A törvényjavaslatban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapszabályairól esik szó. A javaslatot a KDNP is csak módosításokkal támogatja, míg az ellenzéki pártok komoly kritikával illették és ebben a formájában elutasítják. Az MSZP és az LMP egyértelműen visszavonatná.
Novák Előd a Jobbik vezérszónoka a témáról sajtótájékoztatót tartott.
Jobbik részéről koncepciótlan minősítette a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot.
Gyakorlatilag a sajtótörvény egyes szakaszait és a médiatörvény első fejezetét összevonva akarnak bizonyos új médiaalkotmányt létrehozni, kérdés, a "miért".
Novák Előd véleménye szerint a törvény célja elsősorban az, hogy a Fidesz a negyedik hatalmi ágat jelentő média területén is bebetonozhassa magát.
A Jobbik legsürgősebb feladatként a kereskedelmi televíziók megregulázását tartanák, amivel a törvényjavaslat nem is foglalkozik, valamint azt, hogy 9 évre ne lehessen a témában bebetonozni.
Nem értenek egyet a törvényjavaslattal és hiányolják többek között a következőket:
- A társadalmi szervezetek tájékoztatási-felvilágosítási kötelezettségét, ami eddig szerepelt a törvényi szabályozásban, a "médiaalkotmányból" viszont kimaradt. Ez különösen fontos a tényfeltáró újságírás érdekében.
- Nem értenek egyet, hogy eltörölnék "az igazmondási kötelezettséget", ami nem csak a pártok, de az állami szervezetek számára is előírás. Példaként a kettős állampolgárság ellen megjelentetett hamis adatokat közlő gyurcsány-féle hirdetéseket említette. Álláspontjuk szerint ezt szankcionálni is kellene.
- Az európai identitást hangsúlyozzák, ami háttérbe szorítja a magyar identitást a törvénytervezetben.
- Míg a kisebbségi, etnikai közösségek kiemelten szerepelnek a javaslatban, a társadalmi, civil szervezetek kifelejtődtek.
- A média-közlések igazságtartalmával kapcsolatos cáfolatok esetében nem elegendő a "válaszközlemény", hanem a Helyreigazítást tartják elfogadhatónak. Mivel a kettő közt minőségi különbség van.
- Szükségesnek tartják biztosítani, hogy a közérdekű, igaz információkat a polgárok tudomására hozó újságírók ne legyenek büntethetők. (pl. rejtett kamerás felvételek)
- A jogorvoslati lehetőség lerövidítését 30-ról 15 napra ill.15-ről 8 napra nem tartják elfogadhatónak. Ezt inkább növelnék, különösen a Bíróságok hónapokig elhúzódó ítéleteire való tekintettel.
- A sajtójogi felelősség érvényesítéséhez az impresszum adatokat, a médiaszolgáltatásoknál a tevékenység bejelentését elegendőnek tartanák a hatósági nyilvántartás helyett.
Sajnálatosnak tartják, hogy a Jobbik számtalan, jobbító szándékú módosító indítványát nem fogadták el, egyetlen három betűs indítványuk kivételével.
Orbán Éva
A "médiaalkotmány" az első lépés a sajtótörvény felváltására
2010. július 21., 15:24 fidesz.hu
A "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.
A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.
A képviselő kifejtette: a javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is. Rogán Antal szerint ezen médiumok szerepe meghatározó, ezért itt is szükség van egységes szabályozásra. Hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza, hanem tágítja, mivel az alapelveket ezekre a médiumokra is kiterjesztenék - mondta.
Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. Ezt a korábbihoz képest pontosították, miután figyelembe vettek több módosító indítványt is - tette hozzá.
A válaszadás jogával kapcsolatban Rogán Antal kifejtette, hogy elálltak azon korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.
Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását. Fontosnak nevezte a szerkesztői szabadság védelmét is, mivel - mint mondta - így a szerkesztőségeknek "lesz szava, védettsége" a tulajdonosokkal szemben.
A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy mindenképpen szükség van új médiatörvényre, mert a jelenlegiről az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működik. (MTI)
