6.966 - Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája > A jogrendszer is összeomlott

Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája

A jogrendszer is összeomlott

Amikor egy rendszer hitvallása megbukott, akkor törvényszerűen összeomlik az a szabályrendszer, ami annak kiszolgálója.

A diktatúra második változata, a piaci fundamentalizmus hitvallásán alapuló liberális-kapitalista rendszer is sírba szállt, ikertestvére, a szocialista-kommunista diktatúrát alig több, mint húsz évvel túlélve.

Természetszerűen annak a szabályrendszernek is buknia kell, amely "törvényessé" tette a diktatúrát. Be kellett ismernie a bukott rendszer helytartóinak, hogy az általuk "polgári demokratikusan" hozott törvények a társadalmi együttélést nem az emberek, hanem a diktátorok érdekét szolgálták.

A társadalmi együttélés alapszabályozását kell mindenekelőtt megváltoztatni, azért, hogy a részletes szabályozásoknak meglegyen az irányelve.

Az alapkérdést az jelenti, hogy az alapszabályozás kövesse-e a megbukott rendszer alapelveit, vagy azoktól gyökeresen eltérve, új gondolkodási módot (paradigmát) határozzon meg.

A megbukott rendszer helytartóinak az az érdeke, hogy maradjon az alapelv és az azt meghatározó hitvallás, vagyis a gazdaságnak alárendelt állam, ezen keresztül a gazdaságnak alárendelt ember.

Erre utal Sólyom László véleménye: "eszméket kell képviselni, ez a gondolkodásmód 'húzza a világot', s mindezt hitelesen kell tenni, noha gyakorta a hitelességgel szokott baj lenni"[1]. Tehát - szerinte - nem az eszmével, a megbukott piaci fundamentalizmus gondolkodási módjával van baj, hanem annak képviseletével. Vagyis a kanapékat azonnal el kell távolítani![2]
(A Sólyom Lászlóval készült interjú többi része ellentmondásos, ködösítő, magyarán felejthető.)

A diktatúra helytartói úgy igyekeznek az alapelv-módosítást (rendszermódosítást) az embereknek eladni, hogy új alapelvnek (rendszerváltásnak) nevezik.

Ennek megfelelően jelentette be az október 28-29-i EU-csúcs a Lisszaboni Diktátum (kódolva: Szerződés) helyébe lépő új Diktátum elkészítésének szükségességét, úgy, hogy azt a jelenlegi módosításának álcázza[3], de az elkészítés idejét egy bizonytalan esemény (a világválság megszűnése) utáni időre téve[4].

Magyarországon az új kormány megelőzte az EU-t az alapelv-módosítás meghirdetésében. Új színt jelent az alkotmányozási folyamatban Pálinkás József véleménye[5], amely előrevivő módon felveti az irányítás-ellenőrzés és a végrehajtás kettős egységének (Alkotmánybíróság és Parlament kapcsolata), és a gondolkodási mód szerinti folyamatosság kérdését (Szent Korona és a keresztény eszmeiség). Ugyanakkor a hatalomgyakorlás kérdésében az önkényuralmi (ellenőrzés nélküli) rendszert támogatja azzal, hogy a népszavazást az alkotmányozási folyamat végén kizárja.

Mivel a diktatúra helytartóinak nem érdeke, hogy a megbukott helyére új gondolkodási mód kerüljön, a tényleges hatalomgyakorló fő gazdasági érdekkörök (bankok[6] és multinacionális cégek[7]) érdekérvényesítése is csak időlegesen (vagy egyáltalán nem) korlátozható az alapelvek változatlanul hagyása mellett.

Mivel a diktatúra bukását belső eredetű (endogén) válság okozta[8], az egész társadalomnak számolnia kell azzal, hogy új gondolkodási mód (vagyis a válság okának megszüntetése) nélkül a hatalomért folytatott pozícióharc eszközévé válik[9] és állandósul jogbizonytalanság[10], amiből eredően a hátrányos következmények felelős nélküliek maradnak[11].

Mindezekből nyilvánvaló, hogy a Teremtő (Alkotó) akaratának (Alkotmányának) érvényesítése létérdeke az emberiségnek.

"A társadalmi együttélés rendszere a Föld egészére vonatkozóan ugyanazon alapon áll. Ez az alap biztosítja, hogy az Alkotás az Alkotó (Teremtő) szándéka szerinti célt szolgálva fejlődjön, amit a működést meghatározó Alkotmány foglal magában.

Ez a cél a különböző közösségek (családok, települések, országok, földrészek) összehangolt fejlődése a szabadság érvényesülésével, amelyet - a fejlődés folyamatosságát (atyai eleink hagyományát) a minden teremtményre minden teremtmény által gyakorolt együvé-tartozás nyitottságával - a szeretet biztosít.

Ennek megfelelően az Alkotmány a közösség (Földrész, állam) és az azon élő emberek szabadságát jelenti, biztosítva annak tulajdon- és birtokszerzési, valamint jogi feltételeit, továbbá kötelezővé téve annak megvédését.

A Teremtő (Alkotó) az anyagi világ akarata szerinti uralásának és formálásának gondolkodási módját (paradigmáját) a Szent Koronával adta át az embernek.

A különböző nemzetek kultúráinak összehangolt érvényesüléseként természeti és életfeltétel-biztosítási (ökológiai és ökonómiai) egységet alkotó területen élő emberek érdekközössége, az állam akkor működik a Teremtő célja szerint, ha társadalmi kapcsolatrendszerének alapjaként elfogadja és alkalmazza az Alkotmányt.

Egy-egy államban érvényesülő gondolkodási mód alapját tehát akkor lehet az állam Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott közösség hagyományainak folyamatosságában.

Ugyanígy egy Földrészen érvényesülő gondolkodási módot akkor lehet a Földrész Alkotmányának tekinteni, ha az az Alkotó céljával való azonosulást fejezi ki az adott Földrész hagyományainak folyamatosságában.

Ezért minden állam és minden Földrész Alkotmányossága arra a hagyományra élül, amely az Alkotó céljával azonos, ezért nem történelmi, hanem gondolkodási mód (paradigma) szerinti folyamatosságot jelent az Alkotmány jogfolytonossága.

Az a tény, hogy a Teremtő (Alkotó) célját a magyarság őrizte meg a Szent Korona örökségében, azt jelenti, hogy az Istenszülő feladatából részesültünk azzal, hogy a Szent Korona Értékrenddel megteremtett állammal mintát adjuk az emberiségnek az emberi életre. (Magyar Küldetés)"[12]

Kelt Szegeden, 2010. Enyészet havának 8. napján.
A krisztusi örök értékrend szerinti magyar szeretettel:
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Hangos levél: http://szkszhu.szksz.com/IBSZ101108.html
Ígéretbehajtó Szemle: http://szkszhu.szksz.com/ISz101149.pdf