7.831 - Tizenegy oldalas összefoglaló készült a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé > 2011. január 4. MTI - kdnp.hu

www.nemzetihirhalo.hu *************
A médiatörvénnyel kapcsolatos hamis vádak cáfolatait is közreadja a kormány
2011. január 4. MTI - kdnp.hu

Tizenegy oldalas összefoglaló készült a médiatörvény angol nyelvű fordítása mellé, amelyben felsorolják az új magyar médiaszabályozással kapcsolatos hiteket, tévhiteket, hamis vádakat, valamint kitérnek a már létező európai példákra is. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint hamis az a vád, hogy a törvény kiterjed az internetes tartalmak jelentős részére, például a blogokra is. Cáfolják azt is, amely szerint a médiatörvény béklyóba zárja a nyomtatott és az internetes sajtót, ugyanazon elvek mentén szabályozza, mint a televíziókat és a rádiókat.

A dokumentum szerint nem igaz, hogy a szabályozás korlátozza a politikai nyilvánosságot, a demokratikus közvélemény kialakulását. A magyar állam nem kívánja, s nem is tudná ellenőrizni a véleményeket, a törvény egy passzusa sem alkalmas arra, hogy a politikai véleménynyilvánítás akadálya legyen. A hatóság valamennyi döntését felülvizsgálhatja a független bíróság. Rögzítik azt is, a közerkölcs vagy egyes személyhez fűződő jogok megsértése miatt nem szankcionálhatók az egyes médiumok, ez kizárólag konkrét jogsértés, például a gyermekvédelmi szabályok megsértése miatt képzelhető el.

Nem igaz az sem, hogy a médiatanácsban csak fideszesek ülnek, hiszen a tanácsot a parlament választja kétharmados aránnyal, a Ház tagjai döntésükben nem befolyásolhatók, minden tekintetben függetlenek. Hangsúlyozzák, az sem igaz, hogy a médiatanács tetszése szerint rendeletet alkothat, amellyel szabályozhatja a médiumok működését. A tanács ugyanis nem alkothat rendeletet, kizárólag a médiahatóság elnöke teheti ezt meg, de ő is csak a különféle hírközlési hatósági díjak megállapítására.
      
Véleményük szerint a közszolgálati médiumok egységesítése, a központosított hírszolgáltatás pedig nem számolja fel a sokszínű közmédiát. Utóbbival kapcsolatban hangsúlyozzák: a négy közmédium önállósága, függetlensége továbbra is megmarad, de a működésük, gazdálkodásuk jelentősen racionalizált lesz.
Rámutatnak, hogy a törvényben foglalt bírságok összegének maximuma nem példa nélküli Európában, a maximum bírságösszeg alkalmazása pedig csak többszörös, súlyos, szándékos, a bíróság által is megállapított jogsértés esetén lehetséges.
   
A médiatörvény elhallgatott érdemei között említik például az új társszabályozási rendszer felállítását, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló EU-irányelv átültetését, a reklámszabályozás szigorának lazítását a működőképes médiapiac kialakulása érdekében, a piaci szereplők korábbi szigorú szabályozási terheinek enyhítését, a fennálló piaci viszonyok tiszteletben tartását, a sajtónyilvántartás rendszerének megújítását, a szabályozás modernizálását, az új szabályokat a műsorterjesztés területén, valamint az új szankciórendszert.