Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2012. június 21., csütörtök

15.020 - Megmenthető-e még kék bolygónk? - a felelős szív és ész ökológiája felé... KERESZTYÉN GONDOLATOK A RIO+20 ÖKOCSÚCS ELÉ

Feladó: Palos Passio
Dátum: 2012. június 21. 10:43
Tárgy: Megmenthető-e még kék bolygónk? - a felelős szív és ész ökológiája felé... KERESZTYÉN GONDOLATOK A RIO+20 ÖKOCSÚCS ELÉ
Címzett: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>

Megmenthető-e még kék bolygónk? – a felelős szív és ész ökológiája felé…

KERESZTYÉN GONDOLATOK A RIO+20 ÖKOCSÚCS ELÉ


 

Brazíliában, Rio de Janeiróban június 20-22. között tartja ülését az ENSZ fenntartható fejlődésről tárgyaló konferenciája. 20 évvel ezelőtt is itt tartották az első „Föld-csúcstalálkozót”. Ezért a RIO+20-nak nevezett találkozón számos ország vezetői vitatják majd meg a fenntartható fejlődéssel összefüggő súlyos kérdéseket: a klímakatasztrófa, a globális felmelegedés érdekében közösen még megtehető lépéseket, az ökológiai igazságossággal összefüggő teendőket. Az öko-csúcs előtt az egyházak világszerte megszólaltak. Vatikántól Genfig, Bécstől Fokvárosig és Konstantinápolyig katolikus, ortodox és protestáns egyházi testületetek, vezetők emlékeztetnek arra, hogy RIO+20 az utolsó esély a kék planéta megmentésére. Németországban és Ausztriában közös ökumenikus évkönyvet adtak ki ebből az alkalomból „Igazságosság Évkönyve” címmel. Vajon sikerül-e a politikusoknak az egész emberiségért érdekeik fölé emelkedve jó döntéseket hozniuk? Forrás: ENI.news.ch; KAP.com; EKD.de; patriarchate.org; rioplus20.at/RIO-Konferenz; Osservatore.Romano.va Írta: Dr. Békefy Lajos.

 

A magyar püspöki „öko-kételytől” a nemzetközi cselekvésig

Évekkel ezelőtt egy viszonylag fiatal hazai protestáns püspök ezzel kezdte mondanivalóját: „Csak ne jöjjön elő senki azzal a kérdéssel, mit tehetnek az egyházak a klímakatasztrófa megelőzéséért”. Szavaiban némi szarkazmussal vegyített kétely volt érezhető, mintha valóban semmit sem tehetnének. Igaz ez? Amint az utóbbi időben kiderült: az imádkozáson túl és innen számos, főként a környezettudatos életmóddal a környezetet kímélő, magatartást alakító nevelési és bibliai tanáccsal, modellel is segíthetik az egyházak, gyülekezetek az öko-környezet fennmaradását, megmentését. Mert mindenki a maga helyén járulhat hozzá a Föld megmentéséhez ugyan mikronnyi mértékben, ugyanakkor a maga helyén, a maga romboló életmódjával tesz súlyos lépéseket a Föld pusztítása felé. Ha az egyéni pozitív és az egyéni negatív magatartásformákat felszorozzuk az emberiség-statisztika számaival, rögtön rájövünk: ami kicsiben igaz, az nagyban is az. Aki kicsiben is komolyan veszi a „Save our planet”/”Mentsétek meg planétánkat!” felszólítást, az valami nagy mentőakcióhoz járul hozzá. Persze, ezt jó lenne így érteni és megérteni a politikusoknak, a döntéshozóknak is, s akkor talán még a 24. órában lehetne valami nagyot tenni közösen a lakható Föld, s a jövendő megmentése érdekében.

 

Emberek, klíma, jövő - közriasztás

Amit az egyházak még tehetnek – az például a közriasztás az utolsó esély megragadásáért. Lehet, mondjuk az iskolai nevelés és oktatás öko-programjain túl úgy is tenni valamit – mégpedig nem is keveset! -, mint amit legújabb, V. Igazságosság Évkönyvével a katolikus-protestáns, német és osztrák egyházak tesznek. Az ökumenikus évkönyv tények tömegével támasztja alá azt a megrázó, drámai megállapítást, miszerint „hamarosan visszafordíthatatlanok lesznek a fékevesztett globális felmelegedés következményei – ha minden marad úgy, ahogyan most van”.




A Berlinben és Bécsben egy időben kiadott tanulmánykötetet 30 egyház és egyházi szervezet jelenteti meg. Köztük van a Német Diakóniai Szervezet, a protestáns tartományi egyházak sora, a Német Metodista Egyház, az Osztrák Katolikus Szociális Akadémia, a limburgi Caritas Szövetség, a fejlődéssel foglalkozó egyházi világszerveződések, mint a Misereor, vagy a Kenyeret a világnak, meg a Protestáns Szolgálat a Fejlődésért. A kiadvány alapvető üzenete ez: ha most nem sikerül megfékezni a klímaváltozást, akkor nem lesz erre többé esélye az emberiségnek. 


 Két igen fontos reformjavaslatot emelik ki a sok közül. Az egyéni életmód változtatás az egyik, ezen túl és innen – mérete és hatása miatt – pedig az, hogy 2015-2020 között világméretekben radikálisan csökkenteni kell(ene) a káros hajtóanyag kibocsátást. Ezzel a földi légkör általános felmelegedését 2 Celsius fokon lehet tartani.   

 Az egyházak határozottan sürgetik, hogy a növekedésre és a rövidtávú haszonszerzésre ráállt gazdasági rendszereket át kell alakítani, ezért ezek nemzeti és nemzetközi irányvétele a szociális igazságosságra és a klíma igazságosságra kell irányuljon. Az Igazságosság Évkönyve sok adattal dolgozik. Ezekből kiderül, hogy Kína gazdasága igen komolyan veszélyezteti az egész világ klímahelyzetét a magas széndioxid kibocsátás miatt. Ehhez járul a kontinensnyi ország hatalmas energiaszükséglete. De Európában is lassan halad a megújuló energiák alkalmazása.


Kritikus egyházi fenntartások – alternatív modellek és az „elég etikája”

A kialakult helyzet katasztrofális következményei már ma drámaiak. A világon közel egy milliárd ember éhezik, részben a drasztikus klímaváltozás következtében. Több mint egy milliárd ember nem jut tiszta vízhez. Az egyházak meglehetősen kétkedve fogadják  az ENSZ, az OECD és az EU által szorgalmazott „zöld gazdaság” (=green economy) tervét, hiszen ennek kialakításához is hatalmas beruházások szükségesek, melyek mértéke adott esetben meghaladja sok ország nemzetgazdaságának teljesítőképességét, s további súlyos károkhoz vezetne.

 A közel háromszáz oldalas „zöld könyvben” meglepő alternatívákra találunk. Így például arról, hogy a lokális, helyi kisvállalkozások reneszánszukat élik a világ sok helyén. Vagy arról, hogy létezik már szolidáris gazdasági modell túl a gazdasági növekedés sokszor brutális modelljén: ilyen a brazíliai Szolidaritás Közösségi Bank Palmeirasban. Újfajta gazdaságetikai törekvést jelez több tanulmány is, ennek neve az „Elég, az önkorlátozás etikája”. Az etikai megújulás, s így az újfajta öko-barát magatartás, életmód lehetőségét jelzi az a tanulmány, ami Pál apostol intésére alapozza gondolatmenetét: „Ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek/gondolkodásotoknak megújulása által…” (Rm 12,2).

 A zöld tanulmánykötet mégsem a reménytelenség vagy a pánikkeltés eszköze. Rámutat arra is, hogy az emberiség történetében korunkra alakult ki olyan helyzet, amikor a nagy problémák megoldására hatalmas ismeretbeli, technológiai és anyagi források állnak rendelkezésre. De óriási kérdés, hogy ehhez morálisan, erkölcsileg felnőtt-e a mai emberiség? A globális krízis még megelőzhető, ha felelős és mindenki által vállalt és betartott döntések születnek a RIO+20-on.



Keresztyének „a felelős szív és ész ökológiájáról”, meg az etika szerepéről a gazdaságban

A konstantinápolyi ortodox ökumenikus pátriárka, I. Bartholomeosz és Dr. Olav Fykse Tveit norvég evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsa főtitkára is nyilatkozatban fordul a RIO+20 résztvevőihez.

 Az ortodox világ lelki feje arra kéri az öko-csúcs résztvevőit, hozzanak olyan döntéseket, melyek még korrigálhatják planétánk pusztulásának végzetes folyamatát. A jelenségek mögött meg kell látni az igazi gyökérproblémát – folytatja a pátriárka -, s ez az emberi szív és ész romlottsága. Ezért ő „a felelős szív és ész ökológiájának” bevezetését sürgeti. Kéri, ne feledkezzenek meg arról, hogy a világnak van egy lelki és egy fizikai dimenziója, s ezek összetartoznak. „Amit kérünk és kinyilatkoztatunk, az nem teológiai retorika, hanem élet-halál kérdés” –fogalmaz a pátriárka. Hiszen ez a világ a szent hely, ahol élnünk rendeltetett – hangsúlyozza a RIO+20 résztvevőihez intézett üzenetében az ortodox világ vezetője. 

 Az EVT főtitkára, Olav Fykse Tveit pedig azt kéri, állítsanak össze olyan „útvonal tervet”, amin haladva az emberiség ténylegesen eljuthat a fenntartható jövőhöz. Az alternatív zöld gazdaság kialakításával kapcsolatban a protestáns teológus rámutat: ezt a gazdaságot csak akkor lehet majd megteremteni, ha az igazságosság elvét sikerül mindenütt a világon megvalósítani. Reményének ad viszont hangot üzenete végén, amit így fejez be az EVT főtitkára: „Él még bennünk a remény. Hisszük, Isten megújítja az egész teremtett világot a Szentlélek által, így az élet fennmarad földünkön”.


 A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano közzétette a Szentszék ENSZ képviselőjének, Francis Chullikatt érseknek az állásfoglalását. Ebben a katolikus  főpap hangsúlyozza: a   RIO+20 ENSZ konferencián fontos szerepet kell kapjon az emberi személy és méltósága. A technika nem uralkodhat az ember felett, és nem lehet az ember a technika tárgya. Nem engedhető meg, hogy Földünk jövőjének kérdését beárnyékolják az egyes államok egyoldalú, önző politikai, gazdasági vagy éppen ideológiai megfontolásai. A rövidtávú érdekek nem kerülhetnek a szolidaritás globális igénye elé – hangoztatja állásfoglalásában az érsek. Kiváltképpen a világméretű szegénység és éhezés teszi elkerülhetetlenné, hogy a gazdasági megfontolásokat és döntéseket egyre inkább etikai értékek vezessék…