Feladó: Palos Passio
Dátum: 2015. szeptember 18. 20:09
Tárgy:
Bakk István: Előadás
Címzett: jozsef@kutasi.eu
Lezáratlan múlt – jubileumi magyar őskutatási fórum a Diósgyőri várban
A program főszervezője,
Dr. Gyárfás Ágnes, a Bölcsész Egyesület elnöke a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában kiemelte: a találkozó egyik fő mondanivalója a Szent Korona volt, amelyre nem tárgyként, hanem szellemi eszközként tekintenek, mely összefogja, és szellemi szinten egyesíti a magyarságot. Dr. Gyárfás Ágnes azt a szellemi tartalékot szeretné közvetíteni, hogy a Szent Koronába belekapaszkodva, de türelmesen kivárva meg kell keresni azt a pillanatot, amikor összefogva meg tudjuk segíteni a magyar államot abban, hogy bízzon a magyarokban, és ne féljen erős kézzel megvédeni az országot.
Miskolci Bölcsész Egyesület őskutatási fórumai olyan, sokszor talán meglepő következtetéseket, válaszokat adnak, amik a hivatalos történettudományban még nem nyertek teret. Az egyesület azonban éppen ezzel a küldetéssel, a viták generálásával közelít a történelmi igazságokhoz – mondta Pfliegler Péter. Mint az alpolgármester is fogalmazott, a történelem sosem tekinthető lezártnak, mindig lesz miről nézeteket ütköztetni, s mindig lesz miről közösen gondolkodni – a magyar őskutatási fórumoknak pedig éppen ez a célkitűzése.
A 20. alkalommal Miskolcon megrendezett Őskutatás Fórum fő témája a turáni népek története és a Szent Korona volt.
2015. augusztus 9.
06:00 Vasárnapi újság
Részlet az egyik előadásból:
PhS Bakk István – PhS Bakk Erzsébet: Bálint Gábor szülőföldjén Szentkatolnán.
Szentkatolnai Bálint Gábor történelmi háttere
Elhangzott a XX. Magyar Őskutatási Fórumon, Miskolcon 2015. augusztus 4-én.
Arany János Budenzhez:
Igazi vasfejű Székely a Bálint, nem megy arra, amerre Hunfalvy Pál int.
Történelmünkben az 1526-os mohácsi vész az országunkat három részre szakította. Százötven év alatt a török és a Habsburg területen teljes történelmi és kulturális tudat vesztés volt. A Habsburgok által főnemesített vezető réteg a birodalom különböző területéről érkezett és mentessek voltak a magyar múlttól. Ez alól kivétel volt Erdély Székelyfölddel, más népekkel szemben történő toleranciájával, itt sértetlenül fejlődött más népek mellett az egészséges nemzet tudat. A magyar vezető réteg őstörténeti tudata a reneszánsz kultúrában megizmosodott. Ez a progresszív tudat felszínre hozott olyan zseniket, mint Kőrösi Csoma Sándor, Baráthosi Balogh Benedek, Szentkatolnai Bálint Gábor, Jancsó Benedek stb. Erdélyi egyetemek helyet adtak e magas tudós érték rendnek. A polgári fejlődés túlmutatott az európai szinten. A magyar jogforrás alapja volt szellemiség fejlődésnek a Szent István királytól induló minden magyar törvény, beleértve a Werbőczy (Verbőczi) Hármaskönyvét és (1486. és 1492. évi törvénykönyvek összeállításában is részt vett) még ehhez hozzá járultak az erdélyi törvények is 1540-től 1796-ig bezárólag, ez a jogfolytonosság a Corpus Juris Hungarici-ba is beépült. A Habsburg, illetve Habsburg-Lotharingiai-ház által irányított birodalom e magas szinttel szemben szinten fenn akadt. Az általuk kinevelt és intézményesített kollaboráns szellemi irányítók és tudósok a történelem süllyesztőjébe kerültek. Bár kísérletet tettek a székelység történelmének megírására és azt szerették volna elérni, mint ami Görögországgal történt, hogy a görög történelmet nem a görögök írták saját maguknak. A Corpus Juris Hungarici törvénygyűjteményben a Werbőczy Hármaskönyve magyar jogrendszer egyik legmagasabb szintű jogforrása. 2014-ben Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter gondozásában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a becses értékű hasonmás kiadásával kívánt megemlékezni a Tripartitum 500. évi Jubileumáról. „Werbőczy István (1460-1541) 500. évfordulóra emlékezve a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó 2014-ben a Magyar Tudós Társaság által 1844-ben Budapesten Eggenberger József és fia nyomdájában készült változatát jelentette meg, eredeti kiadásra ügyelve."
A Tripartitumban székelység ősi szkíta származását rögzíti, mintegy igazolva azt, hogy igen régóta élnek magyarok a Kárpát-medencében, államot alkotva! A magyar jogrendszerben a törvény a legmagasabb szintű jogforrás.
„I. rész, 3. czim: 1. §: „A'hol tudni kell, hogy ámbár a' tudósok' köz véleménye szerént: nemes az, kit saját erénye nemesít; de a' mennyiben a' mi czélunkat illeti, úgy tartják, hogy a' nemesség, melly többnyire szabadok neve alatt is értetik, először a' hunnok vagy magyarok között, Scythiából Pannoniába jöttük után, mell most változtatott névvel az azt lakó magyaroktól, Magyarországnak neveztetik, illy módon származott…
III. rész, 4. czim: Az erdélyi scithákról, kiket székelyeknek hivunk. Vannak ezenkívül Edély'
vidékein a'scyta néptől Pannoniába első bejövetelekor oda szakadt scyták, kik kiváltságos nemesek, mi őket (magyarúl székelyeknek) romlott (diák) néven siculusoknak nevezünk; törvényök és szokásuk egészen különböző; a'hadakozásban igen tapasztaltak; az örökségeket és hivatalokat (régi szokásként) nemzetségek és ivadékok 's ivadéki ágak szerint osztják fel maguk között…"
A törvény értelmében a magyarok két történelmi múlttal rendelkező népe a magyarok és a Kárpát-medencei szkíták (székelyek) létrehozták az erdélyi uniót. A Szent Korona mellérendeltségének értelmében nemzeti jogot kaptak a betelepített német eredetű szászok is. Ezzel létrejött a három nemzett uniója. A magyarok kétfajta életformának a magyarságon belül való egymásba áramlása már a középkorban határozottan megfigyelhető volt. Ebben a kultúrában jött létre egy önálló világvallás az unitárius egyház. A társadalom tehát egységesebb és ezáltal a közösségi erők mindenütt fokozottabban lépnek előtérbe. Az Erdélyben élő népek, különböző gyökerű műveltség hordozói. Az évszázados egymásmellettiség, állandó egymásra hatás következtében, valamint az említett földrajzi, társadalmi és népi meghatározottságuk szerint a több tekintetben mélyreható eltérések mellett bizonyos határozott egységet is alkotnak életformában, műveltségben, művészetben egyaránt. A közös jelleg adja meg a sajátos erdélyiséget, mely átitatja az ott élő népeket. Az Erdély történelmében és kultúrájában tovább él Európa legnagyobb géniusz családjának, a Hunyadiaknak (székely-magyar család) kultúrája az erdélyi reneszánsz, amely fejlődik és erősödik a XVI. században és a fejedelemség idejére esik virág kora s még a XVIII. században is elevenen ható erő jelent az ottani népeknek. Erdély példát mutatót a történelmi múltjával Európának, és európaiságával megelőzte a többi nemzetet... (Részlet)
Javaslom tehát, hogy a Magyar Alkotmányba is kerüljön be Werbőczy által is megnevezett és törvénybe iktatott a székelyek ősi szkíta származásuk.
Bakk István: Előadás
Miért apostoli királyság Magyarország 1-2.
