Dátum: 2017. február 20. 21:36
Tárgy: Országgyűlés: harcos tavasz ígérkezik II.
Címzett:
A mentelmi jog birtokában szabad keserűen igazat mondani, és szabad hazudni
KEDD
Napirend előtti szócsatákat követően az Országgyűlés titkos szavazással megválasztja az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettesét, majd harci díszbe öltözve a törvényalkotás mezejére lépnek.
Tárgysorozatba-vételi kérelem
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása a közpénzek védelme érdekében. | Jobbik: Vona Gábor, Volner János, Dr. Staudt Gábor, Szilágyi György, Dr. Apáti István, Hegedűs Lorántné, Pintér Tamás, Mirkóczki Ádám | |
Általános indokolása szerint a közpénzek eltulajdonítása súlyos bűntettnek minősül a jelenlegi büntetőjogi szabályozás keretein belül is. Ahhoz azonban, hogy a korrupció elleni küzdelmet a kormány és minden hatóság komolyan vegye, szükséges annak a rögzítése, hogy a korrupciós bűncselekmények elkövetői súlyos, szabadságelvonással járó büntetéssel sújtandóak. Ennek érdekében szükséges az Alaptörvény kiegészítése, amely szerint: a közpénzek védelme fontos állami feladat, és az ez ellen vétő személyek az állam büntetőjogi rendszerében jelen lévő legsúlyosabb büntetéssel, szabadságvesztéssel néznek szembe ilyen cselekményük elkövetése esetén. Elfogadása esetén Magyarország Alaptörvénye a követőkkel egészülne ki : „V) cikk (1) A közpénz — mint a nemzeti vagyon része — hazánk egyik legfontosabb eszköze az ország felvirágoztatására, alapvető rendeltetése pedig a közérdek és a közösségi szükségletek céljára történő hasznosítása. (2) A közpénzekkel gazdálkodni kizárólag szabályszerűen, nyilvánosan és ellenőrizhető módon, a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeinek szem előtt tartásával lehetséges. (3) A közpénzekkel kapcsolatos bármilyen visszaélés az államot, és ezzel a magyar népet károsítja meg, ezért az ilyen cselekmények elkövetése esetén súlyos, a személyi szabadság korlátozásával is járó jogkövetkezmények alkalmazása indokolt."
Döntés a módosító javaslatokról, majd zárószavazás.
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A közigazgatási perrendtartásról. | TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ Igazságügyi miniszter | |
A köztársasági elnök - az Alaptörvény által biztosított jogkörével élve - az Országgyűlés által 2016. december 6-án elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló - még ki nem hirdetett - törvény vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál. A Taláros Testület számos kérdésben osztotta Áder János köztársasági elnök aggodalmát, határozatában a törvény több pontját is alkotmányellenesnek minősítette: (szövege: PDF) A Tisztelt Ház feladata lesz a feltárt tévedések kijavítása.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről. | LÁZÁR JÁNOS Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
A kormány az érintettek véleményét kérte a megszüntetendő illetékek és díjak meghatározásához. A hatósági eljárások díjának mérséklésével vagy díjmentessé tételével kapcsolatban 479 930 javaslat érkezett, ezen belül az állampolgári terhekkel kapcsolatban 348 751, a vállalkozásokkal kapcsolatban pedig131 179 javaslat foglalkozott. A jogszabály-módosítások előkészítése az állampolgároktól és a vállalkozásoktól érkezett javaslatok, valamint az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő hatósági eljárások adatainak figyelembevételével történt. Az előterjesztés célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
Általános viták a lezárásig
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A Magyarország Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény kihirdetéséről. | VARGA MIHÁLY Nemzetgazdasági miniszter | |
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően szabályozott gazdasági környezet. Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára. Magyarország és Irak között megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény fő célja az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy meghatározza az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga. Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára információcserére nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények módosításáról. | PINTÉR SÁNDOR Belügyminiszter | |
A törvényjavaslat a határt illegálisan átlépő bevándorlók őrizetbe vételét és a határra történő visszakísérését, valamint a schengeni országhatárok maradéktalan megvédését tűzi ki célul. Elfogadása esetén senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére. Az illegális bevándorlóknak a jövőben a határon kijelölt tranzitzónában kell megvárniuk menedékkérelmük jogerős elbírálását.
A javaslatban speciális szabályok rendelkeznek a menedékjog iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről, a befogadási körülményekről, valamint az eljárási szabályokról, annak érdekében, hogy az országba illegálisan érkező külföldi ne tudjon az ország területére belépni. Az ország területén elfogott, illegálisan tartózkodókat a határkerítés kapuján keresztül a rendőrség kikíséri, így a külföldiek a tranzitzónában ellenőrzött körülmények között nyújthatják be kérelmüket. A tranzitzónából a menedékkérő szabadon visszamehet abba az országba, ahonnan Magyarország területére lépett az eljárás bármely szakában. Az illegális bevándorlót a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején nem csak a határtól számított 8 km-es sávon belül, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni a tranzitzónába: ez a megoldás biztosíthatja, hogy minden kérelmet a határon lefolytatott eljárás keretében bíráljanak el. A befogadó állomáson tartózkodó menedékkérő a területet csak a hatóság engedélyével hagyhatja el, amennyiben ezt nem tartja be, úgy szabálysértést követ el és elzárással sújtható. A tervezet biztosítja a menedékkérők elszállásolását, egészségügyi és egyéb szükséges ellátását az menekültügyi-eljárás teljes ideje alatt.
Az őrizetbe vételre vonatkozó szabályok meghatározása, a jogi határzár megerősítése Magyarország szuverenitásának védelmét szolgálja . Ilyen értelemben a törvényjavaslat szorosan illeszkedik a kormány által meghirdetett Új Nemzeti Politikához. A kormány álláspontja szerint a bevándorlási válságot mindenekelőtt úgy lehet kezelni, ha Magyarország és az Európai Unió megvédi határait.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról. | LÁZÁR JÁNOS Miniszterelnökséget vezető miniszter | |
A javaslatban foglaltakkal főként a bővítés területén érhető el jelentősebb eredmény. Jelenleg ugyanis egy 300 négyzetméter feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, nem végezhető bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300 négyzetméter alatt van. Az új rendelkezésekkel ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen lakások egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is. A lehetőség arra az esetre is nyitva áll, amikor egy lakást több tulajdonos – így jellemzően házastársak vagy egyéb rokonok – építtet, ha feltételeknek mindannyian megfelelnek. Fontos kiemelni: az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület alatt értékesítési céllal építkezni. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan gazdasági következményei lennének, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett. Erre alapozva nagyszámú építőipari kivitelezés folyik vagy áll előkészítés alatt, amelyek nagyban hozzájárulnak a hazánkban fennálló lakáshiány enyhítéséhez.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról. | FAZEKAS SÁNDOR Földművelésügyi miniszter | |
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer pillére az agárkár-enyhítési pillér, amely teljes mértékben a nemzeti költségvetésből finanszírozott, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014–2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás alapján született a program. Másik pillére a biztosítási díjtámogatás, amely 2016. évtől kezdve az európai parlamenti és tanácsi rendelet a Vidékfejlesztési Program keretében működik. A rendszer törvényi szintű jogalapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény képezi, amelynek a jelen előterjesztés szerinti többrétegű módosítására kerül sor.
SZERDA
Folytatódnak az általános viták a lezárásig.
A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója. | Gazdasági bizottság |
A Gazdasági bizottság – mint feladat- és hatáskör szerint illetékes bizottság - a beszámolót megvitatta, és azt az Országgyűlésnek elfogadásra javasolta. Megállapította, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2015 . évről szóló üzleti jelentése és beszámolója megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, alaposan és részletesen beszámol a Magyar Nemzeti Bank feladatairól, monetáris politikájáról és felügyeleti tevékenységéről. Ezen kívül kimerítően tájékoztat a pénzügyi közvetítőrendszerről, a fizetési- és értékpapír-elszámolási rendszerek biztonságos működésérőlis. A jelentés tartalmazza továbbá a Magyar Nemzeti Bank könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegét és eredmény-kimutatását, valamint a kapcsolódó kiegészítőmellékletet.
A Gazdasági bizottság megállapította: a Magyar Nemzeti Bank 2015. évi tevékenysége egyszerre támogatta az árstabilitás és a makro-pénzügyiegyensúly elérését, valamint a gazdasági növekedést. A jegybank a kamatcsökkentési ciklus és a Növekedési Hitelprogram folytatásával – összhangban a jegybank inflációs céljával – érdemben segítette a gazdasági növekedés erősödését, miközben az önfinanszírozási program, valamint a lakossági devizahitelek forintosításában vállalt kezdeményezőés támogató szerepével pedig jelentősen csökkentette az ország külsősérülékenységét. A Magyar Nemzeti Bank 2015-ben is jelentős pozitív eredményt ért el, amelyből 2016 folyamán 50 milliárd forint osztalékot fizetett, így működése semmilyen terhet nem jelentett a költségvetés számára.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a tiszai hajózásról szóló egyezmény kihirdetéséről. | SESZTÁK MIKLÓS Nemzeti fejlesztési miniszter | |
Az egyezmény hatálybalépésével felváltja a mai napig alkalmazott a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Kormánya között a Tisza folyón történő hajózásra vonatkozó 1955. március 9-én, Belgrádban aláírt egyezményt, amely kizárólag a részes államok lobogója alatt közlekedő hajók számára biztosította a szabad hajózást a Tiszán. Lehetővé teszi a Tisza folyón történő szabad hajózást minden ország számára, függetlenül attól, hogy az úszólétesítmény milyen lobogó alatt közlekedik. Az egyezmény megkötésével Magyarország és a Szerb Köztársaság megtette az első lépést ahhoz, hogy a Tisza folyót a jövőben a Transzeurópai Közlekedési Hálózat részévé integrálják és a harmadik országokra is kiterjedő szabad hajózás útjában álló adminisztratív akadályokat feloldják. A Tisza nemzetközi víziúttá nyilvánítása hozzájárulhat az érintett régiók gazdasági, turisztikai fejlődéséhez, továbbá a belvízi úton történő nemzetközi áruszállítás megkönnyítéséhez és növekedéséhez.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a magyar-ukrán államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló megállapodás kihirdetéséről. | SESZTÁK MIKLÓS Nemzeti fejlesztési miniszter | |
A megállapodás szorosan illeszkedik a Magyarország és Ukrajna közötti határátkelőhelyek és infrastrukturális összeköttetések fejlesztésére indított átfogó programhoz, a legutóbbi magyar-ukrán kormányfői találkozó keretében aláírt szándéknyilatkozatban foglalt projektek megvalósításához. A 136,7 km hosszú magyar–ukrán államhatáron négy közúti határhíd (Záhony-Csop, Tiszabecs-Vilok, Lónya-Harangláb, Nagyhódos-Nagypalád) található, amelyek működtetése a két ország közös feladata. A hidak tulajdonosa és kezelője a két állam, ötven-ötven százalékban. A megállapodás szerint az egyes hidak fenntartása mely szerződő fél kötelezettsége. A dokumentum előírja a fenntartás során alkalmazandó jogszabályokkal és műszaki előírásokkal való összhang szükségességét, a határjelek, információs határtáblák és egyéb közúti jelek védelmének elengedhetetlenségét. Részletesen rögzíti a fenntartási munkákból adódó forgalomkorlátozásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, az ehhez szükséges engedélyek beszerzésének szükségességét, valamint a rendkívüli események esetén végrehajtandó intézkedéseket. Meghatározza a határhidak fenntartását végző szolgálati személyzet határátlépési rendjét, kijelöli a végrehajtásáért felelős meghatalmazott és illetékes szervezeteket.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Magyarország Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a két ország közös államhatárán, Abaújvár és Kechnec települések közötti közúti Hernád-híd és a csatlakozó utak megépítéséről szóló, Pozsonyban, 2014. június 27. napján aláírt megállapodást módosító kiegészítés kihirdetéséről. | SESZTÁK MIKLÓS Nemzeti fejlesztési miniszter | |
A Magyarország és Szlovákia közötti határtérség infrastruktúrájának fejlesztésére, az átkelők számának bővítésére egyre növekvő igény van. A kiegészítést Pozsonyban, 2016. december 15-én írta alá Érsek Árpád úr, Szlovákia közlekedési-, építésügyi és régiófejlesztési minisztere, valamint Czimbalmosné Molnár Éva pozsonyi magyar nagykövet asszony. A megállapodást törvény hirdette ki, így az azt módosító kiegészítés kötelező hatályának elismerésére is az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia és azt törvényben kell kihirdetni.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Magyarország Kormánya és a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (IFRC) között a Nemzetközi Szövetség Budapesti Regionális Hivatalának és Globális Szolgáltató Központjának jogállásáról szóló megállapodás kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A genfi központtal működő Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége (International Federation of Red Cross and Red Crescent Societies: IFRC) a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete. 189 ország elismert Vöröskereszt/Vörösfélhold nemzeti társaságát foglalja magában. 2007-ben öt zóna irodát hozott létre világszerte, amelyek közül az Európai Zóna Irodát – a regionális képviselet bázisára építve - Budapestre telepítették. Ezzel összhangban a megállapodás a többi Budapesten székelő nemzetközi szervezethez hasonlóan rendezi egyfelől a Regionális Hivatal, másfelől a Globális Szolgáltató Központ működésének jogi kereteit, valamint az IFRC alkalmazásában álló személyek jogállását, kiváltságait és mentességeit.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról. | SESZTÁK MIKLÓS Nemzeti fejlesztési miniszter | |
A törvényjavaslat célja, hogy a 2003. november 4-i európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkében szereplő eltérési szabályok a közlekedésben és azon belül a közúti autóbuszos személyszállításban meglévő, az általánostól eltérő munkavégzési körülményeknek megfelelően, mind a közlekedés speciális helyzetére, mind a munkavállalók elvárható pihentségére tekintettel kerüljenek kialakításra, ezáltal biztosítva azt, hogy az irányelv által kitűzött cél ne sérüljön, de a közlekedésben fennálló speciális igények is megfelelően érvényesülhessenek.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
A Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodás és három kapcsolódó megállapodás kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásával a Horvát Köztársaság kötelezettséget vállalt az Európai Gazdasági Térséghez való csatlakozásra, így a megállapodás szerződő feleinek jegyzéke kiegészül a Horvát Köztársasággal is.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A megállapodás mérföldkőnek tekinthető az EU és Kuba kapcsolataiban. A 2010-es években kezdődött lassú és óvatos kubai gazdasági és politikai változások következtében úgy az EU, mint a tagállamok részéről megfogalmazódott az igény egy új külpolitikai irányvonal kialakítása, a kapcsolatok kétoldalú alapokra helyezése iránt. Az elfogadott tárgyalási irányelvek alapján 2014 áprilisában indultak az EU és Kuba közötti politikai, együttműködési és kereskedelmi kapcsolatokat kodifikáló megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások. A tárgyalások 2016. márciusi lezárását követően a megállapodás szövegét 2016. márciusában parafálták. Ezzel új fejezet nyílhat az EU és Kuba kapcsolatainak történetében, s megkezdődhet a politikai és kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztése. A Megállapodás Magyarország számára is lehetőséget teremt a jelenleg meglehetősen alacsony kereskedelmi forgalom élénkítésére.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel létrejött Kiegészítő Jegyzőkönyv kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján a Horvát Köztársaság a kereskedelmi megállapodás szerződő felévé válik, így a megállapodás szerződő feleinek jegyzéke kiegészül Horvátországgal. A Kiegészítő Jegyzőkönyv alapján a kereskedelmi megállapodás rendelkezései alkalmazandók azon Kolumbiából és Peruból a Horvát Köztársaságba, illetve a Horvát Köztársaságból Kolumbiába és Peruba exportált árukra és szolgáltatásokra, amelyek megfelelnek a megállapodás rendelkezéseinek.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kolumbia és Peru közötti kereskedelmi megállapodáshoz Ecuador csatlakozásának figyelembe vétele céljából csatolt Csatlakozási Jegyzőkönyv kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A Csatlakozási Jegyzőkönyv megkötéséről szóló határozathoz az Európai Parlament 2016. december 14-én adta egyetértését. Célja annak biztosítása, hogy Ecuador maradéktalanul részt vehessen a hatályban maradó EU–Kolumbia-Peru kereskedelmi megállapodásban. Ennek megfelelően Ecuador a kereskedelmi megállapodás szerződő felévé válik, így a megállapodás szerződő feleinek jegyzéke kiegészül Ecuadorral. A kereskedelmi megállapodás rendelkezései alkalmazandók azon Ecuadorból az Európai Unióba, illetve az Európai Unióból Ecuadorba exportált árukra és szolgáltatásokra, amelyek megfelelnek a megállapodás rendelkezéseinek.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Egyrészről Ghána, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A megállapodás a vámlebontás és a szabályozási együttműködés által kedvezőbb piacra jutási feltételeket teremt az Európai Unió tagállamai, valamint Ghána vállalkozásai számára az áru- és szolgáltatáskereskedelem területén. A megállapodás a kereskedelem technikai akadályait kezelő, egészségügyi és növényegészségügyi előírásokat szabályozó, valamint az üzleti környezet és a versenyképesség javítására, a kereskedelem elősegítésére és a vámügyi együttműködésre irányuló rendelkezéseket is tartalmaz.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködési megállapodás és kiegészítő jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a módosító megállapodás kötelező hatályának elismeréséről és kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
A megállapodást Pretoriában, 1999. október 11-én írták alá azzal a céllal, hogy liberalizálják és kiterjesszék az áruk, a szolgáltatások és a tőke két fél közötti forgalmát. 2004. május 1-jén lépett hatályba. Az Európai Unió bővítése során az új tagállamok kiegészítő jegyzőkönyvek megkötésével váltak a megállapodás szerződős feleivé. Felülvizsgálatot végeztek, és megegyeztek arról, hogy szükség van az együttműködés folytatására és kibővítésére Dél-Afrika és az Európai Unió között. Ennek eredményeképp született meg az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Köztársaság közötti kereskedelmi, fejlesztési és együttműködés módosításáról szóló megállapodás.
***
TÖRVÉNYJAVASLAT | ELŐTERJESZTŐ | |
Az Európai Unió és tagállamai, és másrészről az SADC-GPM-államok közötti Gazdasági Partnerségi Megállapodás kihirdetéséről. | SZIJJÁRTÓ PÉTER Külgazdasági és külügyminiszter | |
Az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában részt vevő államok közötti gazdasági partnerségi megállapodást az Európai Unió tagállamai, valamint a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség Gazdasági Partnerségi Megállapodásában résztvevő államok, vagyis Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Lesotho, Mozambik, Namíbia és Szváziföld 2016. június 10-én írta alá.
A megállapodás a kereskedelmi kapcsolatok szabályozására irányul. A vámlebontás és a szabályozási együttműködés kedvezőbb feltételeket teremt az Európai Unió tagállamai, valamint az afrikai partnerek vállalkozásai számára az áru- és szolgáltatáskereskedelem területén.
Országgyűlés: harcos tavasz ígérkezik! I.
