"Minden javuló mutató mögött sok millió ember kemény munkája van!"
ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: - Tisztelt Ház! Kezdődő országgyűlési ülésszakunk elején, alkotmányos szokásainknak megfelelően a kormány beszámol arról, mit végzett a legutóbbi ülésszak óta. Ma négy dologról kell beszélnem. Először is tájékoztatom önöket, hogy számos, 2016-ra vonatkozó adat és információ áll már rendelkezésünkre, a kormány ezeket áttekintette, és megvonta a 2016. év gazdasági és politikai mérlegét. Másodszor: hatályba lépett a 2017. év költségvetése, a kormány az Országgyűlés döntésének megfelelően elkezdte a végrehajtását. Harmadszor: a kormány elkészítette a 2017. évre vonatkozó politikai és gazdasági tervét. Negyedszer: a kormány a 2017-re vonatkozó kockázatokat felmérte, a veszélyforrásokat beazonosította.
- Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-, vagyis nemzetiössztermék-arányos államadósság. Az államháztartás hiánya tavaly 848,3 milliárd forint volt, ami 388,9 milliárd forintos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. 490 milliárd forinttal több adó és járulék folyt be a költségvetésbe. Jó okunk van, hogy elismerésünket fejezzük ki azoknak a magyaroknak, akik dolgoznak és befizetik az adójukat.
- A januári államháztartási egyenleg 123,4 milliárd forintos többletet mutatott, ami az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredményét jelenti. A XXI. században ilyen jó teljesítmény januárban még nem alakult ki, és a következő hónapokban is pozitív folyamatokra számítok. 2017. évben, úgy látom, egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél.
- 2016-ban 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék. Ez a növekedés meghaladja az Unió 1,9-es és az eurózóna 1,7-es átlagát. A tavalyi növekedés megítélésekor érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a külső és a belső egyensúly is tovább erősödött a növekedés mellett. Régi, jól ismert baja volt a magyar nemzetgazdaságnak, hogy a növekedés gyakran romló pénzügyi egyensúllyal és növekvő költségvetési hiánnyal, növekvő államadóssággal párosult, vagyis a gazdaság egyszerűen szólva eladósodásból növekedett. Ezt a bajt orvosoltuk. Ma a gazdasági növekedés nem eladósodásból, hanem valóságos gazdasági teljesítményből történik.
- A kormány 2017-ben 4,1 százalékos, 2018-ban pedig 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés gyorsulására számít az Európai Bizottság most közzétett téli előrejelzése is. A novemberi becslésüket 2,6 százalékról 3,5 százalékra javították, és ha igazuk lenne, mi ennél is jobbra számítunk, de ha csak nekik lesz igazuk, akkor is a negyedik legjobb eredmény lenne az Európai Unióban. Az esélyek jók, most már csak be kell őket váltani.
- Rekordévet zárt a magyar külkereskedelem 2016-ban. Soha nem fordult elő olyan a magyar gazdaság történetében, hogy egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többletet tudtunk előállítani. 2016-ban az előző évhez viszonyítva a kivitel euróértéke 3,1 százalékkal, a behozatalé 1,7 százalékkal bővült, a külkereskedelmi többlet 10 milliárd euró volt. Ez arra hívja föl a figyelmet, hogy érdemes árnyaltan és kellő alapossággal közelítenünk a szabadkereskedelem kérdéséhez. Szeretném önöket emlékeztetni: korábban a magyar gazdaságpolitika gyötrő gyengesége az volt, hogy amikor növekedett a gazdaságunk, akkor elromlott a külkereskedelmi egyensúlyunk. Most erre is találtunk megoldást. Úgy tűnik, ezen a korszakon is sikerült túllépnünk. Tájékoztatom önöket arról is, hogy az év végi zárásban azt tapasztaltuk, hogy 71 nagyvállalat döntött magyarországi beruházások mellett, és ezzel 3,2 milliárd eurónyi működő tőke érkezett Magyarországra.
- Tisztelt Ház! A 2016. évi utolsó negyedévben a munkanélküliek száma 205 ezer főre mérséklődött, így a munkanélküliség éves alapon - egyébként 54 hónapnyi folyamatos csökkenést követően – rekordnak számító 4,4 százalékon áll. Azt is mondhatom, hogy karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság. A 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami döntően a hazai versenyszférában következett be, ahol 486 ezer fővel nőtt a munkában állók száma. Időarányosan tehát jól állunk a tíz évre vállalt egymillió új munkahelyet illetően.
- A legfrissebb tájékoztatók szerint a kiskereskedelmi forgalom 4,5 százalékkal nőtt 2016-ban. Ez azt jelenti, hogy két év alatt, 2015-ben és 2016-ban 10 százalékkal vásároltak többet a magyarok, mint korábban.
- Tavaly átalakítottuk és ügyfélközpontúvá próbáltuk tenni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt. Összesen 12 793 milliárdnyi bevételt hozott, és ez 31 milliárd forinttal haladta meg a költségvetés által elvárt összeget.
- 2016 decemberében a külföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 21, a belföldi vendégeké 8,6 százalékkal emelkedett, a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele 17 százalékkal nőtt, ez pedig azt jelenti, hogy 2016-ban összesen 27,7 millió vendégéjszakát regisztráltak. Ez 7 százalékkal több, mint 2015-ben volt, az összes árbevétel pedig több mint 9 százalékkal nőtt, és meghaladta a 402 milliárd forintot. Gratulálhatunk a turisztikai szakembereknek és az ágazatban dolgozóknak. Munkájuk a nemzetgazdaság szempontjából is egyre fontosabb.
- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Én most itt számsorokat ismertetek önökkel, amelyek - mint a számok általában - sterilek, de mindannyian tudjuk, hogy minden javuló mutató mögött sok millió ember kemény munkája van. A magyar emberek megdolgoztak az eredményeinkért, és pártállásra való tekintet nélkül jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse. Kellő szerénységgel biztosan mondhatom: a gazdaság tényei 2016-ban azt mutatták, hogy a magyar modell működőképes. Összegezve tehát jelentem: Magyarország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte!
- Ami a 2017-es költségvetés végrehajtását illeti: az a legfontosabb, hogy most már nemcsak a teljes foglalkoztatás került elérhető közelségbe, hanem azt is célul tűzhettük ki, hogy jobban megérje dolgozni Magyarországon. Ezért kötöttünk megállapodást év végén a munkáltatókkal és a munkavállalókkal. Ennek eredményeképpen 2017 januárjában nőttek a bérek és csökkentek az adók. 5 százalékponttal csökkentek a munkaadói adók, és 9 százalékra a társasági adó. 15 százalékkal nőtt januárban a minimálbér, 25 százalékkal pedig a szakmunkás-minimálbér. Jövőre további 8 és 12 százalékkal nőnek a legalacsonyabb keresetűek bérei. Januártól számos ágazatnál valósult meg béremelés. A felsőoktatási dolgozók béremelése a második üteméhez ért, a tavalyi átlagos 15 százalékos emelés után januártól újabb 5 százalékkal nőtt. 2017. január 1-jétől a kormányhivatalok megyei szintjén foglalkoztatott mintegy 16 ezer fő állami tisztviselővé vált. A megyei szinten foglalkoztatottak esetében 10 és 35 százalék közötti differenciált béremelés valósult meg. Január 1-jétől további 5 százalékkal emelkedett a katonák illetménye, és a rendőrök, az Országgyűlési Őrség tagjai és az Információs Hivatal alkalmazottjai is újabb 5 százalékos béremelésben részesültek. Januártól 7 százalékos béremelésben részesült minden nevelést és oktatást segítő alkalmazott, további 3 százalékos emelés pedig munkáltatói döntés alapján és teljesítményalapon történhet. Januártól a felsőfokú végzettséggel rendelkező bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához. Sor kerül a szociális ágazatban dolgozó felsőfokú végzettségűek bérrendezésére is, emelkedett az állami és önkormányzati fenntartású kulturális intézmények közalkalmazottainak fizetése is. Januárban az egészségügyben tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult. Náluk tavaly is volt már béremelés, az idén újabb 12 százalékkal nőttek a bérek, 2018-ban és 2019-ben pedig újabb 8-8 százalékos emelés lesz. Megállapodtunk az állami vállalatoknál dolgozók szakszervezeteivel is. Több évre szóló megállapodást kötöttünk, és három év alatt a bérek mintegy 30 százalékkal emelkednek. A mai statisztikai hivatali jelentés szerint a versenyszférában tavaly decemberben a nettó keresetek 7,3 százalékkal haladták meg a korábbiakat. Ez azt jelenti, hogy az átlagkereset 305 ezer forint bruttóban, ami nettó 203 ezer forint.
- Tisztelt Ház! Fontos, hogy miközben gőzerővel dolgozunk az ország jövője érdekében, ne feledkezzünk meg azokról, akik évtizedeken keresztül kemény munkájukkal a hátukon cipelték az országot, vagyis a szüleinkről és a nagyszüleinkről. Ezért nőttek januárban a tervezettnél nagyobb mértékben a nyugdíjak, ezért kaptak az idősek Erzsébet-utalványt, és ezért csökkent a legfontosabb élelmiszerek áfája is. Januártól bővült a családi kedvezményre jogosultak köre, emelkedett a két gyermek után járó családi kedvezmény. 2017-ben egy gyermek esetén havi 10 ezer, két gyermek esetén havi 30 ezer, három vagy annál több gyermek esetén mintegy 100 ezer forintot írhatnak le az adójukból. Fontos, hogy a magyar társadalom azt tartja igazságosnak, ha a támogatások mindig összekapcsolódnak a munkával. Ezt a szabályt fogjuk követni 2017-ben is!
- Tisztelt Ház! A 2017-es év az otthonteremtés éve is. Az otthonteremtést nemzeti ügynek tekintem, mert azt tartjuk jónak, hogy minden magyar családnak lehessen saját otthona. Amikor bevezettük az új otthonteremtési programot, egyszerre több célt is szolgálni akartunk. Először is el akartuk kerülni a devizahitelek rémálmát. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar családokat még egyszer ilyen csúnyán rászedjék. Olyan programot indítottunk, amely segíti a lakásépítést, egyúttal pörgeti a gazdaságot, közben munkahelyeket teremt, és a gyermekvállalást is ösztönzi. Ma azt mondhatom: 36 ezer család igényelt otthonteremtési támogatást több mint 87 milliárd forint értékben. Az építési engedélyek száma az előző évihez képest két és félszeresére nőtt, és ebben az évben még több forrást biztosítottunk az otthonteremtésre, egészen pontosan 211 milliárd forintot.
- 2017-ben végre az élhető környezet is kiemelt figyelmet kaphat. 2016 december végén átadtuk az első támogatott elektromos autót. Szándékaink szerint 2020-ra Magyarországon legalább 30 ezer elektromos jármű közlekedik majd. Együttműködési megállapodást írtunk alá Budapesttel, és a megállapodás eredményeképpen mintegy 250 töltőoszlop és 500 töltőhely létesülhet mintegy 600 millió forint értékben.
- 105 milliárd forinttal megemeltük a gazdaságfejlesztési és innovációs programunk keretösszegét, így 2017-ben a magyar gazdaságot ösztönző pénzügyi keret 2430 milliárd forintra emelkedett. A kormány elfogadta a magyar digitális startup stratégiát - jó lenne, ha a nyelvészek kiötlenének valami magyar kifejezést -, elrendeltük a koordinációs és módszertani központ felállítását, a vállalkozói életforma népszerűsítését és oktatását, az ipar és a startupok közötti együttműködés fejlesztését, és a „Startup Budapest" program kidolgozását.
- Tisztelt Képviselőtársaim! Továbbra is azt gondolja a kormány, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai vagy nem tudja azokat megvédeni, az nem is ország. Éppen ezért megállítottuk az országra nehezedő migrációs nyomást, felépült a déli határszakaszon az ideiglenes biztonsági határzár, és ennek a fejlesztése folyamatosan zajlik. Világossá tettük: a legfontosabb a magyar emberek biztonsága, ezért senki nem léphet be illegálisan Magyarország területére. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag megdupláztuk a védelemben részt vevő katonai és rendőri erők létszámát a csongrádi és a Bács-Kiskun megyei határszakaszon. Megtörtént a határvadászképzés első ütemében részt vevő állomány eskütétele - 532 fő - még decemberben. A magyar határra nehezedő nyomás a következő években nem fog megszűnni, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy.
- Nagyon úgy néz ki most a helyzet Európában, hogy egyre többen osztják a magyarok véleményét a migráció ügyében. De hát ilyen a mi életünk: nekünk magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz! A legutóbbi miniszterelnöki csúcson egyre többen támogatják az Unión kívüli menekülttáborok létrehozását, ami magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. Teret nyert az Európai Unióban az a nézet, miszerint az Európai Unió területén kívül kell menekülttáborokat létrehozni. Még nincs szó többségi álláspontról, de az események ebbe az irányba haladnak. A migránsügy egészében megfigyelhető, hogy a korábban kiátkozott, lebecsült, sőt megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, a korábbi feketebárányok pedig átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé.
- A visegrádi országok vezetői is találkoztak februárban. Megerősítettük: a határokat továbbra is védeni kell; akik bejöttek, azokat ki kell vinni, akik pedig be akarnak jönni, azokat az Európai Unión kívül kell őrizni és különválogatni. Továbbra is ez az a három pillér, amelyen a visegrádi 4-ek álláspontja nyugszik.
- Tisztelt Ház! A kormány öt olyan veszélyforrást nevesített, amellyel 2017-ben szembe kell néznünk. Ezek a következők. Először a rezsicsökkentés brüsszeli betiltása; másodjára az illegális migráció; harmadszor a külföldi befolyásolási kísérletek; negyedszer a magyar adócsökkentéseket érő brüsszeli támadások; és ötödször a munkahelyteremtő programjainkat célzó brüsszeli támadások.
- Tisztelt Ház! Bizonyára emlékeznek még, hogy Brüsszelben nagy vita alakult ki a magyar rezsicsökkentés körül. A nagy nemzetközi cégek Brüsszelen keresztül akartak arra kényszeríteni bennünket, hogy visszavonjuk a rezsicsökkentést. A független energiapolitika erős eszköz a nemzetek kezében polgáraik javára. Mi megértjük, hogy több tagállam is európai szinten szabályozott energiaellátást akar. Rendben van, megértjük, de ragaszkodunk ahhoz a jogunkhoz, hogy mi magunk határozzuk meg az energiaárakat. Ez a jogunk nem költöztethető Brüsszelbe, itt kell maradnia, ebben az épületben!
- Tisztelt Ház! Hiába az elkeserítő véres valóság és a borzasztó tények, Brüsszelben sokan még mindig támogatják az illegális bevándorlást. A migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk. Németország és most Olaszország is, ha lassan is, de fordul. Ezért most az önvédelem egy újabb kérdését kell elővenni, ez pedig az idegenrendészeti őrizet kérdése. A kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig a kormány javaslata szerint őrizetben kell tartani, szemben a mostani helyzettel, amikor szabadon mozoghatnak, nemcsak Magyarország területén, hanem az egész schengeni övezetben. A mai terrorveszélyes időkben ez egész egyszerűen nem engedhető meg. Az utóbbi években egyre több országban jelent problémát, hogy rejtetten, külföldi pénzekkel, nemzetközi hálózatokkal, szervezetten akarják befolyásolni egy-egy ország politikáját. Ezeknek a hálózatoknak semmi közük a civil szervezetekhez, ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai.
- Mi, magyarok a történelem során többször is bizonyságot adtunk arról, hogy képesek vagyunk dönteni a saját sorsunkról, ezért nem érdemes hagynunk, hogy döntéseinket külföldről pénzelt szervezetek befolyásolják. Nem fogjuk hagyni, hogy a globális tőke döntsön a magyar emberek helyett! Átláthatóságot, nyilvánosságot és elszámoltathatóságot akarunk éppúgy, mint a politikai pártok esetében! (Taps a kormánypárti padsorokban.)
- Tisztelt Ház! Úgy látom, 2017-ben Brüsszel kísérletet tesz majd arra, hogy újabb gazdaságszervezési és gazdaságirányítási jogosítványokat vonjon magához a nemzetállamoktól. Brüsszelnek ez a törekvése a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Azt kérem önöktől, hogy ehhez ne járuljanak hozzá, álljanak ellen, és együtt védjük meg a sikeres magyar adórendszert!
- Önök előtt is ismert: számos ország döntött az Európai Unióban munkahelyvédelmi támogatások bevezetése mellett. Magyarország is alkalmazza a közmunkát, a munkahelyvédelmi akciótervet és az egyedi munkahelyteremtő és -megőrző beruházásokat, illetve beruházás-támogatásokat. Brüsszel folyamatosan támadás alatt tartja ezeket. Így volt ez eddig, és így lesz ezután is. Azt javaslom, ne hagyjuk, hogy elvegyék a nemzetek jogát attól, hogy munkahelyteremtő támogatásokat adhassanak. Szándékaink szerint az új nemzeti politika megvédi Magyarországot, megvédi nemzeti érdekeinket és az eredményeket, amelyeket közös erővel kiküzdöttünk az elmúlt évek során. A sikeres védekezéshez legelőször is egyetértésre van szükség. Minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb. Ezért szokásunkhoz híven első lépésként ezekben a kérdésekben nemzeti konzultációt indítunk, és bízunk abban, hogy ismét sikerül kialakítanunk a cselekvéshez, sőt, a nemzetközi cselekvéshez szükséges egyetértési pontokat. Abban is bízom, hogy a Magyar Országgyűlés, az aktuálpolitikai csörtéken túl, fel tud sorakozni a magyar választópolgárok oldalán országunk függetlensége és nemzetünk szuverenitása védelmében.
- Tisztelt Ház! Bár ez a mai jelentésem a 2016. és 2017. évekkel foglalkozik, de mindannyiunkat érdekel, hogy ami történik Magyarországon, az hogyan mutat, mennyit ér és mit ígér történelmi távlatban. Erre a következő választ tudjuk adni. Magyarország a XIX. század végétől a mostanáig tartó bő 120 év alatt egymáshoz sok tekintetben hasonló fejlődési korszakokat élt át. A sorsa mindegyiknek hasonló volt: konszolidációval kezdődtek, majd rendkívül eredményes felívelő szakasz következett, amit megszakított az éppen aktuális hazai vagy nemzetközi válság. A mögöttünk hagyott 100 évben legalább négy ilyen korszakot tudunk azonosítani. A jelentős gazdasági sokkok erősen hatottak a gazdasági növekedésre és a pénzügyi egyensúlyra egyaránt. De ennél is súlyosabb következménye volt a mögöttünk hagyott 120 év válságainak: az egymást követő válságok nemcsak megállították a fejlődést, hanem meg is semmisítették az elért eredmények egy részét. Az okozott válság következményeit pedig ismét csak évekig tartó konszolidációval lehetett felszámolni. Mindez oda vezetett, hogy 1900 és 2010 között az egy főre jutó nemzeti össztermék, tehát a GDP átlagos éves növekedése csak 1,5 százalékot mutatott évente. Ez pedig elmarad a fejlett országok, valamint a sikeres felzárkózást mutató európai országok fejlődési ütemétől. Vagyis nekünk, magyaroknak a felzárkózási kísérleteink rendre sikertelennek bizonyultak. Magyarország 110-120 év alatt csak megközelíteni tudta, átlépni nem a tartós gyarapodást jelentő határvonalat.
- Tisztelt Ház! Az újabb esélyt 1990-ben a rendszerváltással és a piacgazdasági fordulattal kapta meg az ország. A történet önök előtt is ismert: nem tudtuk végrehajtani az ország számára oly fontos gazdasági kitörést. Ellentétes irányokat mutató gazdaságpolitikák, költségvetési sokkterápia és az eladósodás váltogatása, elhibázott lépések sokasága, és végül kiszolgáltatott helyzetben érte az országot az újabb nemzetközi sokk, a 2008-ban bekövetkezet magyar pénzügyi összeomlás és a 2008-2009-es pénzügyi világválság. Ez is szükségessé tette 2010-ben egy új korszak elindítását. A magyar gazdaságpolitika irányt és irányítót kapott. 2010 óta a történelmi felzárkózás tekintetében az mondható, hogy a magyar nemzeti össztermék növekedési üteme évente átlagosan 1 százalékponttal magasabb volt 2010 óta, mint az eurózónáé. A fogyasztás 1,2 százalékkal gyorsabban nőtt, mint az eurózónában, 2016-ban ez Magyarországon 5 százalék volt, míg az eurózónában csak 2 százalék. Ez pedig összességében azt eredményezte, hogy Magyarországon az egy főre eső nemzeti össztermékben, GDP-ben kifejezve összesen 5 százalékkal zárkóztunk föl az eurózónához. Ami a felzárkózást a munkaerőpiac tekintetében illeti, az mondható: 2010 óta több mint 700 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ez 19 százalékos növekedés, és ez a legmagasabb Európában, Luxemburg és Málta mutat ehhez hasonló növekedést. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Nem igaz.)
- Tisztelt Ház! 2010 óta 55 százalékról 67 százalékra nőtt a foglalkoztatási ráta, és ez már magasabb, mint az eurózóna átlaga. Mindezek olyan tények, amelyek azt ígérik, hogy sikerülhet elérnünk a gazdasági áttörést. Kérem, hogy a 2017-es parlamenti évadban ezeket a történelmi dimenziókat is vegyék figyelembe, amikor a frakciók kialakítják politikájukat. Magyarország régen nem látott esélyt harcolt ki magának 2010-16 között. Ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Jobbik: Nincs érdemi kormányzás, - mi jövünk!
VONA GÁBOR, pártelnök: - Miniszterelnök Úr! Kezdjük először is az olimpiával: én azt gondolom, és mondjuk ki azt, hogy miniszterelnök úr, ezt ön nagyon-nagyon elrontotta. Elrontotta, és hiába próbál mutogatni az olimpiai aláírásgyűjtés kapcsán arra a mozgalomra, amelyik most hirtelen szárba szökkent, ugyanis ez a mozgalom okozat, és az ok ön, miniszterelnök úr. Hiába próbálja a fővárosra áttolni a felelősséget, hiába próbál nyuszi módjára Tarlós István szoknyája mögé bújni, a felelősség, miniszterelnök úr, az öné. És azért mondom én, hogy ön az ok, és öné a felelősség, mert mit is tett maga, miniszterelnök úr? Azt tette, hogy egy olimpiai lázban égő országban néhány hónap alatt elérte, hogy szinte polgárháborús állapotok uralkodtak, emberek verekedtek az aluljáróban egymással. És hogyan érte el ezt ön, miniszterelnök úr? Önzőséggel és kapzsisággal érte el! Azzal az önzőséggel, amivel ön nem az országnak akar dicsőséget az olimpia kapcsán, hanem saját magának és a saját pártjának. Azzal a kapzsisággal, amelyet az emberek megéreztek: önnek az olimpia nem elsősorban az aranyérmek miatt fontos, bár elhiszem önről, hiszen sportrajongó, hogy az aranyérmek miatt is, hanem sokkal inkább fontos volt önöknek és önnek is személy szerint az aranyrudak, a lopott pénz miatt - nem az aranyérmek, hanem az aranyrudak. És ezt az emberek megérezték, miniszterelnök úr. Úgyhogy, amikor az olimpia kapcsán majd keresik az okokat, akkor megmondom, mi ennek az oka, miniszterelnök úr: Magyarországon az emberek imádják az olimpiát. Magyarország képes is volna megrendezni egy olimpiát, Magyarországon az emberek nem az olimpiára mondtak nemet, hanem ugyanúgy, ahogy a kvótás népszavazás idején, önre mondtak nemet, miniszterelnök úr. Ön ismét, ahogy a kvótás népszavazás esetén is, egy nagy társadalmi egységet szinte lenullázott. Egy nagy társadalmi ügyet szinte tönkretett. A saját akarnokságának a vermébe esett most is, és az embereknek elege lett ebből! Nemet mondtak az emberek erre, és nemet mondanak arra a földesúri mentalitásra is, amit az ön vezetésével az egész országban láthatunk!
- Miniszterelnök Úr! Döbrögik, kisgömböcök vannak mindenhol, ezt látni, és közben pedig nincs érdemi kormányzás! Az látszik, hogy önt kizárólag csak a pénz és a foci érdekli, és úgy tekint Magyarországra ebben a helyzetében, mintha Magyarország az ön személyes tulajdona lenne, tulajdontárgya, és a magyarországi emberek az ön szolgálói. Szeretném a figyelmét felhívni miniszterelnök úr, hogy Magyarország nem az öné, nem az ön tulajdona! Magyarország a magyaroké, a magyar népé, a magyar társadalomé, és legkésőbb 2018-ban végre is fogjuk hajtani, hogy Magyarországot visszaadjuk az ön tulajdonából a magyar embereknek, akiket megillet! (Taps a Jobbik soraiból.)
- Miniszterelnök Úr! Ne nézze az embereket ostobának! Kilóg a lóláb, vagy akár azt is mondhatnám, hogy kilóg a gázcső. (Derültség a Jobbik soraiból.) Az a politika, az a földesúri mentalitás, amiről itt beszéltem, ez elől menekül el több százezer magyar ember Magyarországról. A szocialisták idején külföldi érdekek helytartói uralták ezt az országot, vették el az emberek szabadságát és anyagi biztonságát. Ebből elege lett a magyar embereknek, aztán jöttek önök! És mi történik? Megint elveszik az emberek szabadságát, megint elveszik az emberek anyagi biztonságát! És ön nem beszélt itt a számok nagy bűvöletében az elvándorlásról. Pedig az elvándorlás egyértelmű bizonyítéka az önök kormányzási kudarcának. És nem kalandvágyból mennek el ezek az emberek miniszterelnök úr, ahogy ön azt állította, és állítja is! Ezek az emberek menekülnek innen. Ma a kalandvágy: itthon maradni.
- Miniszterelnök Úr! Ez az elvándorlási probléma családi tragédiákat okoz, gazdasági és társadalmi problémákat, számtalan ágazatban pedig óriási munkaerőhiány lépett föl. Egyetlenegy épkézláb megoldást lehetne kijelölni, nem hallottunk erről sem a célkitűzések között, egy versenyképes gazdaság és a bérek európai szintre történő felemelése. Ennek viszont vannak alapfeltételei. Hadd mondjak csak a teljesség igénye nélkül néhányat! Az egészségügyet meg kéne erősíteni, kellene egy erős oktatás, és nullára kéne redukálni a korrupciót. És mit csinálnak önök? Pontosan az ellenkezőjét: tudatosan szétrombolják az egészségügyet, tudatosan szétrombolják az oktatást, és tudatosan maximumra járatják a korrupciót! Az ön egyik főtanácsadója elmondta: amit az ellenzék korrupciónak hív, az lényegében az önök politikájának a lényege. Tehát lehullt az álarc, lekopott a smink, az önök politikájának a lényege a korrupció!
- Miniszterelnök Úr! Milyen ország ez? A Jobbik-kormánynak az első intézkedése az lesz, hogy az elszámoltatást, a valódi elszámoltatást megvalósítja. Nem fog a lopás örökké tartani, miniszterelnök úr, hiába hiszi azt! A legfontosabb és elsőrangú célunk pedig a versenyképes gazdaságnak a megteremtése és az európai szintű béreknek a biztosítása a magyar embereknek. Ön a minimálbér-emelést is úgy hajtotta végre, hogy a kis- és középvállalkozásoknak, a magyar vállalkozásoknak szinte lehetetlen helyzetet teremtett, miközben a multiknak pedig túlzott kedvezményeket adott. Szeret nagyon a multik ellen beszélni, de azért egyetlenegy európai uniós csúcson sem tette még szóvá azt a szakadékot, ami a kelet-közép-európai munkásoknak a bére és a nyugat-európai munkások bére között fennáll, miközben az árszínvonal kiegyenlítődött. Ön ezzel szemben Szaúd-Arábiában azzal bátorította az ottani vállalkozókat Magyarországra jönni, hogy itt olcsó munkaerőt kapnak majd.
- Miniszterelnök Úr! Lehet, hogy önt nem érdekli, de szeretném tájékoztatni arról, hogy a magyar embereket igenis érdekli, hogy mekkora a bérük, és abból mennyit tudnak vásárolni. És pontosan ebből a célból a Jobbik egy európai polgári kezdeményezést indít. Kelet-Közép-Európában kerestünk szövetségeseket, szakszervezeteket, egyesületeket, pártokat, hogy azt a történelmi igazságtételt, hogy egyenlő munkáért egyenlő bér járjon Európában, elérjük. Ezt a küzdelmet felvállaljuk, amit ön soha nem vállalt föl, mert ön az olcsó munkaerőre építette a gazdaságpolitikáját az elődeivel egyetemben. Azt, amit önök elrontottak, elárultak, azt mi helyrehozzuk!
- Miniszterelnök Úr! Nem fog semmi örökké tartani, és az ön lopásra és korrupcióra épülő kormányzása sem fog örökké tartani, hiába hiszi azt! És ha a Jobbik 2018-ban kormányra kerül, valódi elszámoltatás lesz!
- Miniszterelnök Úr! Önnek egy éve van, egy éve van, kezdje el vágni a centit, és készüljön fel arra, hogy személyesen kell felelnie mindenféle piszkos ügyéért! (Taps a Jobbik soraiban.)
MSZP: Orbán Putyinabb akar lenni Putyinnál!
TÓTH BERTALAN, frakcióvezető: - Miniszterelnök Úr! Meghallgattuk a termelési értekezletet és a történelemórát, csak most már azt nem értem, hogy a magyarok többsége, közel 60 százaléka mégis miért érzi úgy, hogy a dolgok rossz irányba mennek, és hogy az ő életük nehezebb. Ön egy elefántcsonttoronyban ül urizáló barátaival, és csak statisztikai számokat lát! Ön statisztikai számoknak nézi az embereket! Találkozik ön emberekkel? Ön egy olyan új nemzeti politikáról beszél, amely csak az ön fejében létezik, mert a valóságban nem létezik. Összeesküvés-elméleteket gyárt, háttérhatalmakról beszél. Ugyan már! Én is szeretem a sci-fit és azokat a filmeket, amelyek erről szólnak, de miniszterelnök úr, a valóság egész más! Miközben fiktív háborúkat indít, felszámolja a sajtószabadságot, felszámolja a civil társadalmat, a szólásszabadságot, putyinabb akar lenni Putyinnál!
- Miniszterelnök Úr! A valóság az, hogy az emberek félnek a betegségtől, mert tartanak attól, hogy nem gyógyítják meg őket. Fizetik a hálapénzt, holott tisztességgel fizetik a járulékot. A valóság az, hogy az emberek aggódnak a gyermekeikért, aggódnak, hogy az iskolában nem szerzik meg a megfelelő tudást boldogulásuk érdekében, és aggódnak amiatt, hogy elhagyják az országot. A szülők fizetik, tisztességgel fizetik az adókat, de különórákra járatják a gyermekeiket, mert félnek attól, hogy nem kapják meg a megfelelő tudást. A valóság az, hogy ha elromlik egy mosógép egy családban, nem tudják azt kicserélni, holott a magyar emberek keményen dolgoznak, de kevés fizetést kapnak.
- Miniszterelnök Úr! A magyar embereknek nem stadionokra, nem olimpiára és nem méregdrága atomerőműre van szükségük. A magyar emberek biztos megélhetést akarnak, ezért nyújtottuk be azt a javaslatcsomagot, amely azonnal segítené a magyar családok biztos megélhetését. Azt javasoltuk, hogy legyen nettó 100 ezer forint a minimálbér, de úgy, hogy a magyar kis- és középvállalkozások terhei ne növekedjenek.
- Miniszterelnök Úr! Önök úgy emeltek minimálbért és úgy csökkentettek a multiknak adót, hogy a magyar kis- és középvállalkozások egyértelmű versenyhátrányba kerültek, és kínkeservesen tudják kigazdálkodni azt a mérhetetlen adóterhet, járulékterhet, ami a minimálbért terheli.
- Miniszterelnök Úr! Ön nagy számokat mondott, hogy mennyivel jobban fejlődik a magyar gazdaság, de arról nem beszélt, hogy a versenyképességi mutatókban Magyarország hogy áll. Lehet, hogy a makromutatók szépet mutatnak, de a magyar vállalkozások versenyképessége messze elmarad a környező országokétól. Megalázó, hogy még az inflációt sem éri el az a nyugdíjemelés, amelyet önök most elfogadtak. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiban. Az elnök csenget.) A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint több mint 2 százalékos infláció lesz, ehhez képest 1,6 százalékos a nyugdíjemelés! Követeljük, hogy térjen vissza a kormány arra a nyugdíjszámítási modellre, amely alapján most 3,2 százalékkal emelkedhetnének a nyugdíjak, és legyen a minimálnyugdíj 50 ezer forint!
- Miniszterelnök Úr! Örülök, hogy szóba hozta a rezsiharcot, mert beszéljünk végre őszintén. Nem megvédeni kéne, hanem csökkenteni kellene az energiaárakat. Ha most nem lenne az az árszabályozási képlet, amiről ön beszél ma olcsóbb lenne az energia Magyarországon, mint a korábbi időszakban, hiszen a nemzetközi piacon több mint felével csökkent az energiahordozók ára, ehelyett a magyar fogyasztók ugyanannyit fizetnek. (Közbeszólások a Fidesz soraiból. - Az elnök csenget.) Ha a piac most engedi, miért nem csökkentik az energiaárakat? Miért van az, hogy több mint 106 ezer háztartás van kikapcsolva a szolgáltatásokból, több, mint a tavalyi évben? Többen tartoznak gázszámlával, mint a tavalyi évben. Hol van akkor az eredmény? Most lehetne csökkenteni, ezért követeljük, hogy csökkentsék átlagfogyasztásig 20 százalékkal a gáz árát, 10-10 százalékkal a villany és a távhő árát.
- Miniszterelnök Úr! Mi azt mondjuk: az alapvető élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni, és minden alapvető élelmiszer áfáját. Ki eszik ma Magyarországon vadhúst? Önök meg az önök vadász barátai és urizáló fideszes barátai. (Moraj a kormánypártok soraiban.) Hát nehogy már! A vadhús áfájának csökkentése fog majd segíteni a kisnyugdíjasoknak? Ez fog segíteni a magyar átlagembereknek? Miért nem a kenyér áfáját csökkentik? (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Orbán Viktor: Nincs is csökkentve a vadhús áfája.)
- Miniszterelnök Úr! Szeretnék hangsúlyozni: mi hiszünk a közös európai megoldásokban. (Kósa Lajos: Ami nincs!) Nyilván az ön feladata az Európai Tanácsban ezt képviselni, hiszen ne áltassuk magunkat, a menekültáradat ott csökkent vagy ott szűnt meg, amikor az Európai Unió megegyezett Törökországgal. Ez is egy közös európai megoldás volt és nem az együttműködést kellene szétfeszíteni, hanem konkrét javaslatokkal segíteni és a közös európai megoldásra törekedni. (Moraj, közbeszólások a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.),
- Miniszterelnök Úr! Jöjjön ki az elefántcsonttoronyból, beszéljen az emberekkel, és az emberek valós problémáit helyezze az új nemzeti politika célkeresztjébe, és ne különböző háttérhatalmakat, megfoghatatlan ellenséget! A probléma legyen az új nemzeti politikai célkeresztjében, és a problémákat oldja meg az Országgyűlés, és tegyen javaslatokat a kormány! Mi, szocialisták a tavaszi ülésszakban azért fogunk dolgozni, hogy az emberek valós problémáira találjunk megoldást, ezért fogjuk benyújtani a javaslatainkat, Magyarországért, közös jövőnkért. (Taps az MSZP soraiban.)
LMP: "Fél országnak elege van a rettegésből és a rettegtetésből!"
SZÉL BERNADETT, frakcióvezető: - Miniszterelnök Úr! Ön megint elővette a csodafegyvert, a nemzeti konzultációt. Énszerintem az elmúlt hetekben a magyar emberek teljesen világosan kifejezték, hogy milyen nemzeti konzultációt akartak, ezt úgy hívják, hogy olimpiai népszavazás. Mi az üzenete ennek a népszavazásnak? Egyértelműen az, hogy a Fidesz-KDNP egy olyan helyzetbe lavírozta magát, hogy 3000 milliárd forintot már senki nem bízna rájuk ebben az országban, és ezt nagyon jól is teszik, mert pontosan tudjuk, hogy kik lennének ennek az olimpiának a gazdasági értelemben vett aranyérmesei Én azt gondolom, hogy már eleget szedtek a zsebükbe az elmúlt években, nem kell az adófizetők pénzéből még egy jó adagot újra beletenni!
- Miniszterelnök Úr! Ön itt a makroszámokat sorolta. Alapvető kérdés a magyar emberek szempontjából az, hogy mi jut belőle a magyar embereknek. Olyan minimálbérünk van, amely még mindig sereghajtó a visegrádi négyekben. Látjuk, hogy az átlagbér 30 százalékos lemaradásban van az Európai Unióban, merthogy azzal egyáltalán nem foglalkoztak az elmúlt időszakban! Azt gondolom, jogosan merül föl a kérdés, ha már nagyplakátokon azt olvashatjuk, hogy itt valós gazdasági növekedés van, akkor miért nem jut belőle mindenkinek? Az egyik válasz egyébként az adórendszerben rejlik, tehát itt jó helyen kapiskál miniszterelnök úr, csak nem Brüsszeltől kéne ezt megvédeni, hanem a Fidesztől, merthogy az egykulcsos adórendszer nem működik! Most olyan adórendszerünk van, amelyben mindenki rosszul jár, aki átlagbér alatt keres, és a magyar dolgozók többsége, háromnegyede az átlagbér alatt keres. Egy olyanfajta perverz újraelosztást a jövedelmekben, amit a Fidesz megcsinált, hogy aki szegény, attól átcsoportosít pénzeket oda, aki gazdag, az ország nem viseli el! Ebben mindannyian megnyomorodunk! Na, ez a Fidesz árulása! Egy miniszterelnöktől azt várnám, hogy nem mítoszokkal foglalkozzon, hanem tényekkel! A teljes foglalkoztatás most már olyan mítosszá kezd válni. Sokunk számára ez egyet jelent azzal, hogy a magyar emberek kimennek külföldre, így Magyarországon valóban vannak munkahelyek azért, mert nincsenek itthon.
- Miniszterelnök Úr! Az ön kormánya volt az, amely júniusban fogta magát és átvitt egy olyan törvényt a Magyar Országgyűlésen, hogy ide jöhet külföldi vendégmunkás, jöhet Nepálból, innen-onnan és dolgozhatnak helyettünk, mert mi már külföldön vagyunk. A Fidesz tényleg átjáróházat akar csinálni Magyarországból? Mert ha igen, az sikerült, de azt gondolom, nem ez kellett volna hogy legyen a cél!
- Miniszterelnök Úr! Ön azt mondta, hogy az otthonteremtés egy nemzeti ügy. Ez így van, de akkor hol van a szociális bérlakásszektor? Hol vannak azok a lehetőségek, amelyek a kispénzű magyar emberek számára elérhetőek, a fiatalok számára elérhetők, ha ilyen rossz bérek vannak Magyarországon? Miért küldi ezeket az embereket a miniszterelnök úr külföldre? Miért mondja azt romantikus okokból, hogy ott majd kipróbálják magukat, aztán ha akarnak, akkor hazajönnek? Volt már ilyen miniszterelnök, aki így beszélt, nem lett túl jó vége!
- Miniszterelnök Úr! Az elektromos autók nem az élhető környezet legfontosabb pontja! Itt vagyunk most Budapesten, merthogy a parlament Budapesten van, de egy csomó magyarországi nagyvárosban szmog van. Nem tudom, tudja-e, miniszterelnök úr, hogy Budapesten tíz évvel kevesebb ideig élnek az emberek, annyira rossz a levegő. Én azt gondolom, egy ilyen helyzetben Magyarország miniszterelnökének olyan tömegközlekedést kellene csinálni ebben a városban, és segíteni annak, aki ezt ambicionálja, hogy ki tudjanak az emberek szállni az autójukból, bármilyen autó is legyen az, és tudjanak tömegközlekedéssel menni. Hozzáteszem azt is, hogy a Paks II.-es történet, amit ön a politikai agendájának az élére vett, az sem arról szól, hogy élhető környezetet teremtünk, merthogy a világon nincs még egy olyan hely, ahova az atomszemeteket biztonsággal el lehetne temetni.
- Miniszterelnök Úr! Ha ön ide kiáll és elmondja nekünk azt, hogy élhető környezetet szeretne, akkor lehetőség szerint azonnal mondja fel a paksi bővítést, kezdjen megújuló energiákat Magyarországon telepíteni, szigetelje le ezt az országot, ne hagyja, hogy Lázár János 130 milliárd forintot elvigyen a magyar családoktól, amiket szigetelésre kellett volna adni, és fogja magát és Budapestnek biztosítsa azokat a lehetőségeket, hogy normálisan tudjunk élni ebben a városban!
- Miniszterelnök Úr! Kicsit szorongásosnak tűnt az az öt veszély, amit felsorolt. Nekem személyesen is, és a fél országnak elege van a rettegésből és a rettegtetésből. Én nem öt veszélyről akarok hallani, hanem öt lehetőségről és öt feladatról, amiket meg fogunk csinálni, mert ez az ország érdeke. Mondok én önnek öt ilyen feladatot. Az első napirendi pont legyen az, hogy aki 8 órát ebben az országban ledolgozik tisztességgel, az tudjon belőle megélni. Ez most nincs így. 1440 milliárd forintot ehhez persze át kellene rendezni a költségvetésben, és ön biztos nem tudna a Várba költözni, de lenne olyan ember, nem is egy, akinek lehetne olyan lakása, amely komfortos és ahova gyerekeket tudna vállalni, és egyáltalán jóérzéssel tudná a munkáját végezni, mert megbecsülik a munkáját anyagilag is.
- A másik, az oktatás kérdése. A helyzet az, hogy az, ami most működik Magyarországon, a jövőnk tönkretétele! Magyarországon a magyar emberek jobbat érdemelnek annál, mint hogy ilyen oktatást kapjanak. Én nem tudom, hogy ön miért tart fenn egy olyan oktatási rendszert, amely rossz a gyermekeknek, rossz a tanároknak és rossz a szülőknek is. Mi azt mondjuk, hogy 100 költségvetési forintból 20 forintot az oktatásnak kell adni egész egyszerűen azért, mert ezzel tudjuk a felzárkóztatást meglépni. Oda kell s nem a zsebbe a pénzt tenni!
- Az egészségügyről: jelenleg olyan országban élünk, ahonnan naponta három orvos és két ápoló távozik, és én azt látom, hogy hiába a tegnapi meg a tegnapelőtti nyilatkozatok, ez a trend nem fog megfordulni. Miniszterelnök úr, mit fog ezzel csinálni?
- A tiszta kormányzat kérdése: Személyesen tölt el engem rossz érzéssel az a tudat, hogy itt milliárdos meg helikopteres miniszterek között ücsörgök, miközben az ország fele éhezik és rosszul megy a sora. Azt gondolom, nem véletlen az, hogy kétszer 3000 milliárd forintot nem kéne Paksra meg olimpiára költeni.
És nem utolsó sorban: a vidéket, a magyar vidéket kellene helyzetbe hozni, és végre meg kellene csinálni az offshore-talanítását ennek az országnak, nem kellene hagyni azt, hogy akik nem vállalnak velünk adóközösséget, azok itt nyerészkedhessenek az adóforintokon.
- Miniszterelnök úr, ezek a feladatok! (Közbeszólás az LMP soraiból: Úgy van! - Taps ugyanott.)
"Nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni!"
ORBÁN VIKTOR, miniszterelnök: - Ha jól látom, itt nem rólunk van szó, hanem egymással futnak versenyt, futnak az életükért, be akarnak kerülni a következő parlamentbe. MSZP, LMP és Jobbik versenyfutását látjuk. Nem akarom őket ebben akadályozni, ha demagógiában szeretnének versenyezni, akkor mi ennek nem állunk az útjába. Azt tudom mondani: ha valaki figyelte ezt a vitát, azt láthatta: Magyarországon van egy dolgozó és felelős kormány, és van egy felelőtlen ellenzék… (Taps a kormánypártok soraiban.)
- Magyarország sikerei annak köszönhetőek, hogy az emberek az elmúlt években rengeteget dolgoztak, hajlandóak voltak változtatni, hajlandóak voltak újragondolni az életüket, hajlandóak voltak még több munkát végezni, hajlandóak voltak hozzáigazítani a saját terveiket az Európa előtt álló jövőhöz. Megértették, hogy miben kell jobbnak lenniük nekik is, ha azt akarjuk, hogy az ország előrejusson. Szerintem jól döntöttek, és jól dolgoztak, és amikor önök bennünket próbálnak támadni, akkor nem tudom, miért nem veszik észre, hogy a magyar embereket sértik meg, őket nézik le, őket becsülik le. Amikor elvitatják azt az eredményt, amit tízmillió ember közösen ért el ebben az országban, akkor nem a kormány sikereit vitatják, hanem megsértik az embereket, akik dolgoznak nap mint nap. Szerintem ez egy buta politika, ám nem az én dolgom, hogy tanácsokat osztogassak az ellenzéknek, de higgyék el, ez nem vezet sehova. Azt szeretném kérni önöktől, hogy becsüljék meg jobban a magyarok munkáját.
- Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Van azonban egy-két komoly, konkrét ügy, amiről azt gondolom, talán nem árt, ha a viszonválaszban szó esik. A minimálbérről szóló döntésre bár nagyon büszkék vagyunk, és örömmel vennénk, ha azt mondhatnánk, hogy mi ezt egyedül hoztuk meg, de a valóság nem ez. Ez egy közös siker: a minimálbérről szóló emelést a munkaadókkal és a munkavállalókkal kötött megállapodásban szabályoztuk. Aki tehát azt állítja, hogy ez rossz a gazdaságnak, az nem tudja, mit beszél, hiszen a gazdaság szereplői kötötték ezt a megállapodást, az beszéljen a kamarával és beszéljen a VOSZ-szal, vagy beszéljen a Kereskedelmi és Iparkamarával, az ÁFEOSZ-szal, azokkal, akik aláírták ezt, a szakszervezetekkel. Ők pontosan tudták, hogy mit írnak alá, hiszen ők tárgyalták, ők tették a javaslatokat, ezek után kötöttek megállapodást, nekünk pedig az a dolgunk, hogy ezt hajtsuk végre. Rossz helyen kopogtatnak, ha azt akarják állítani, hogy azok a bérmegállapodások, amelyek megszülettek, elhibázottak és a kormány felelősségi körébe tartoznak. Szerintem ezek jó megállapodások, büszkék lehetünk rájuk és büszkék is leszünk a következő években. Én személyesen is, szemben azzal, amit itt a jobbikosoktól hallottam. Szeretném elmondani: nem ismerek egyetlen olyan kormányt sem, pedig mindegyiket láttam a rendszerváltás óta, amelyik olyan mértékben emelte volna a béreket, mint a kereszténydemokraták és a Fidesz közös kormánya. (Taps a kormánypártok soraiban. - Gúr Nándor: A bruttóját!)
- A szocialisták frakcióvezetőjének szeretném azt mondani, csökkenő, de azért még mindig meglévő tisztelettel (Derültség a kormánypártok soraiban.), hogy amikor a nyugdíjasokról beszél, említse már meg legközelebb, hogy önök voltak azok, akik elvették tőlük a 13. havi nyugdíjat. (Közbekiáltások az MSZP soraiból. - Gőgös Zoltán: És ki adta nekik?) Ráadásul van egy ténybeli tévedés is abban, amit hallhattunk: ugyanis Magyarországon ma törvényes rend garantálja, hogy a nyugdíjaknak sohasem szabad kisebb mértékben növekedniük, mint az infláció mértéke. Ezt törvény garantálja, minden egyes fillért a nyugdíjasok megkapnak, ami őket megilleti. Tehát aki azt állítja, hogy az inflációnál kevesebb nyugdíjat fognak kapni, az egész egyszerűen nem mond igazat. Hasonlóképpen állunk az energia kérdésével is. Örülök, hogy hirtelen mindenki rezsiharcos lett, üdvözöljük önöket a klubban, de ha már megszólalnak, esetleg azt is el kéne elmondani: mi voltunk az a párt, amelyik tönkretett sok százezer magyar családot a rezsi emelésével, és mi szocialista pártiak voltunk azok, akik azt ígértük a választás előtt, hogy nem lesz gázáremelés, majd utána felemelték úgy, hogy belerokkantak a családok. (Gőgös Zoltán: Kevesebbet fizettek, mint most!) Ha már szóba hozzák ezt az ügyet, és egy komoly és méltányos vitát akarunk lefolytatni, nem kellene ezt esetleg megemlíteni?
- Nos, tisztelt hölgyeim és uraim, szeretném világossá tenni: Magyarország mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a közös európai energiapolitika keretében az energia árának meghatározása a magyar Országgyűlés és a magyar kormány kezében maradjon, a nemzeti szuverenitásunkat e tekintetben ne érje sérelem. Titkon reménykedem abban, hogy van önök között néhány ember azért, aki ezt átlátja, esetleg ebben támogat is majd bennünket, dacára annak, hogy ellenzéki padsorban ülnek...
- Az LMP hozzászólásából csak annyit szeretnék kiemelni, hogy a nepáli vendégmunkásokat most még nem érzem azonnali fenyegetésnek, amint aktuális lesz a felvetésük, szívesen foglalkozom azzal is. (Derültség a kormánypártok soraiban.) Szél Bernadett asszonytól meg azt kérem, hogy különösképpen ne sértegesse a pedagógusokat, több tiszteletet érdemelnek, mint ami a hozzászólásából kihangzott…
- Vona képviselő úrnak kell még elmondanom, aki azt mondta, hogy ne bújjak Tarlós főpolgármester úr szoknyája mögé, hogy nem szoktam, illetve nem én szoktam más férfiak szoknyája mögé bújni. (Derültség és taps a kormánypártok soraiban.) …Bár híve vagyok a stílusban tartott vitáknak, de úgy vagyok azért vele, hogy a fogadjistennek mégiscsak hasonlatosnak kell lenni az adjonistenhez, ezért a Jobbik elnökének szeretném mondani: én értem, hogy itt kiabál meg dühösködik, merthogy bajban van - így szoktak járni azok, akik eladják a pártjuk lelkét -, de ne rám haragudjon ezért! Jó lenne, ha Magyarország egy olyan ország lenne, amelynek én vagyok az egyetlen problémája! De a helyzet úgy áll, hogy ne rám legyen dühös! Ö csinált egy antiszemita pártból egy filoszemita pártot; ö csinált egy EU-ellenes pártból egy EU-barát pártot, ö csinált egy bevándorlásellenes pártból egy bevándorláspárti pártot, - persze, hogy haragszanak magára az emberek! Ne rám haragudjon, erről önök tehetnek, és ön személy szerint, tisztelt elnök úr! Ami pedig a magántermészetű üzleti ügyeket illeti: a kormány eddig sem és ezután sem foglalkozik ezekkel. Viszont azt fontosnak tartanám, hogy önök is tartsák be a törvényeket; az a kérésem, hogy az érpataki modellt ne alkalmazzák országosan. Azért, amit önök csinálnak Érpatakon, azt a lakásmaffia is megirigyelheti. Azt kérem, hogy a szegény emberekkel szemben az önök helyi képviselői ne folytassák azt a politikát, amit elkezdtek. És emlékeztetném önöket arra az egyszerű tényre is, hogy ma azért jut pénz fejlesztésekre és béremelésekre, mert nem engedjük, hogy az önökhöz hasonló alakok ellopják. Magyarország ma azért erősödik, mert önöket, korrupt jobbikos politikusokat sikerül ellenzékben tartani. És addig lesz Magyarországon pénz, amíg önök ellenzékben vannak, és nem férnek a kasszához. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.)
***
ELNÖK: - A szoknyás hasonlat viszonzása után Vona Gábor képviselő úr jelezte: úgy érzi, személyes megtámadtatás érte, és erre szeretne válaszolni. Miután ügyrendi hozzászólást nem tehet a házszabály értelmében én, sem akkor, sem azóta nem érzem úgy, hogy Vona Gábor frakcióvezető urat bármilyen olyan méltánytalan személyes támadás érte volna, amely meghaladta azt a stílust, tónust, amely indokolná a személyes megtámadtatás okán való kérést. (Felzúdulás a Jobbik padsoraiban. Z. Kárpát Dániel tapsol.) A házszabály ilyen esetekre úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben az Országgyűlés kézfelemeléssel, vita nélkül határoz, ezért megkérdezem a Tisztelt Házat, hogy a napirenden kívüli felszólalások végén kíván-e Vona Gábornak személyes megtámadtatás okán szót adni? Aki szerint igen, kérem, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Aki nem? (Szavazás.) Köszönöm szépen. Látható: a többség nemmel voksolt. (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Éljen a demokrácia!) Kérem tisztelettel, a demokrácia szabályokat betartani.
