Dátum: 2017. október 9. 16:04
Tárgy: Alkotmánybíróság: lendületben.
Címzett:
hengerelnek a bírósági döntések ellen lázadó indítványok.
Utólagos normakontroll.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. LXXXI. törvény 83/C. §-a, valamint 102/I-102/K. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére előterjesztett utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Az alapvető jogok biztosa szerint a jogosultsági feltételeket teljesítve megszerzett és ténylegesen folyósított nyugdíjra való jogosultság vagyoni értékű jog, melyet az Alaptörvény XIII. cikke véd. E jogosultság feltételhez kötése az Alaptörvény XIII. cikkének korlátozást jelenti, amelyre csak közérdekből és azzal arányosan van lehetőség. A biztos álláspontja szerint azonban aránytalan a megszerzett tulajdon védelmét rövid időn belül és teljes mértékben megvonni olyan körülmény alapján (öregségi nyugdíj folyósítása és egyidejűleg munkaviszony fennállta), amely a tulajdonvédelem szempontjából nem értékelhető..
Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi CVII. törvény, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvénynek 28. §-a és 38. §-a, a „Földet a gazdáknak!" Programról szóló 2016. évi CVI. törvény, valamint a „Földet a gazdáknak!" Programról szóló 26/2016. (X. 27.) OGY határozat utólagos normakontroll vizsgálatát, alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését szorgalmazó indítvány.
Az indítványozók álláspontja szerint a két támadott törvény felkészülési idő nélkül, a kihirdetést követő napon lépett hatályba, a törvények kihirdetésével egyidejűleg közzétett OGY határozat pedig nem tartalmaz hatályba léptető rendelkezést. A három támadott norma egyike sem kapta meg a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát.
Az indítványozók állítják: a támadott normák egyszerű többséggel történt elfogadása sérti az Alaptörvényt. Véleményük szerint az Országgyűlés a támadott normákkal utólag, a tényleges értékesítés lezárását követően változtatta meg, így az Alaptörvény B) cikk (2) bekezdésében elismert jogállamiságból közvetlenül következő jogbiztonság követelményével is ellentétes döntést hozott, aminek gyakorlattá válása a nemzeti vagyon felhasználásával kapcsolatos törvényi garanciák bármelyikének utólagos feloldhatóságával fenyeget.
Állami tulajdonú földek értékesítése, hasznosítása.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) kormányrendelet 31. § (3) bekezdés 9. pontja elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.
Az indítványozók álláspontja szerint a kormányrendelet támadott rendelkezése azáltal sérti az egészséges környezethez való jogot, hogy a természetvédelem elért intézményi szintjén romlást enged anélkül, hogy ez másik alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen lenne.
Sarkalatosság követelménye.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 50/A. § (4) bekezdése és a 110/A. §-a, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 53/C. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó bíró szerint a sérelmezett rendelkezések a mező-és erdőgazdasági földekre vonatkozó haszonbérleti szerződések módosításának szabályait tartalmazzák.
Állítja: a támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a mező-és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 71. §-a szerinti sarkalatosság, illetve az Fétv. 107. § alapján az 1. § szerinti sarkalatosság követelményébe ütköző módon kerültek elfogadásra. A támadott rendelkezések ellentétesek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésével is, mivel a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának alapvető jogállami követelményébe ütköznek.
Bíróságok OBH általi képviselete, végrehajtási jog.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 86. § (3) bekezdés b) pont második fordulata, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.22.280/2013/10/I. számú ítélet elleni alkotmányjogi panasz.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az indítványozónak az Alaptörvény XXVIIII. cikk (1) bekezdésében biztosított döntéshez való jogát, mivel a másodfokon eljárt bíróság indokolási kötelezettségének nem tett eleget, figyelemmel a tárgyi végrehajtási jog bejegyzésével összefüggésben a beszámítás körében tett megállapításokra.
Végrehajtás megszüntetése, deviza-alapú kölcsönszerződés.
A Kúria Pfv.1.22.296/2016/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó végrehajtás megszüntetése iránti keresetet terjesztett elő. A keresetet a Székesfehérvári Járásbíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította, majd ezen végzést a Székesfehérvári Törvényszék hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot az eljárás folytatására utasította. Az elsőfokú bíróság - másodfokú bíróság iránymutatása szerint - újból hiánypótlást rendelt el, és felhívta az indítványozó-felperest, hogy egyértelműen és kifejezetten jelölje meg, mi az érvénytelenség oka, melyre a végrehajtás megszüntetése iránti igényét alapítja, és közölje, hogy az érvényteleníteni kívánt követelés milyen okból nem jött létre. A felperes hiánypótlását a bíróság nem fogadta el, keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította. A Székesfehérvári Törvényszék a végzést helybenhagyta.
Az indítványozó felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyet a Kúria Pfv.1.22.296/2016/2. számú végzésével hivatalból elutasított. Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria nem folytatta le a felülvizsgálati kérelem szerinti eljárást, ezáltal alaptörvény-ellenesen korlátozta a bírósághoz fordulás jogát. Kifogásolja, hogy az eljáró bíróságok nem folytattak le bizonyítási eljárást, és nem tettek eleget tényállás-tisztázási kötelezettségüknek a felek közötti pénzügyi termék jogi minősítését illetően. Érvelése szerint az eljáró bíróságok nem tettek eleget indokolási kötelezettségüknek sem, ami a tisztességes eljáráshoz való joga sérelmét is okozta.
1. öttagú tanács tárgyalandói
Hivatali vesztegetés.
A Fővárosi Törvényszék 29.B.654/2013/46. számú ítélete, a Fővárosi Ítélőtábla 5.Bf.139/2015/9. számú ítélete és a Kúria Bfv.I.1351/2016/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megállapította, hogy az indítványozó bűnös hivatali vesztegetés elfogadása bűntettében. A felülvizsgálati indítvány alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó szerint a bírósági döntések alaptörvény-ellenesek, sértik a tisztességes eljáráshoz való jogot, a hivatalos személy meghatározásának törvénysértő tartalommal történő kiterjesztése során pedig alaptörvény-ellenesen jogot alkottak.
Beszállás megtagadása, turistakártya hiánya, szabad mozgás.
A Kúria Pfv.V.20.540/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó interneten keresztül egy utazási irodától repülőjegyet vásárolt Kubába. Az elutazás napján a beszálláskor az illetékes légitársaság személyzete a beszállást megtagadta, mivel az indítványozó nem rendelkezett a szükséges turistakártyával. Az indítványozó keresetében vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni a perbeli alperes légitársaságot, mivel álláspontja szerint a turistakártya nem tekinthető úti okmánynak, sem vízumnak azt az átszálláskor Frankfurtban, illetve Kubában is megvehette volna, így jogtalanul tagadták meg tőle a beszállást. Az elsőfokú bíróság a keresetét elutasította, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott döntések a diszkrimináció tilalmába ütköznek és sértik a szabad mozgás jogát.
Polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál működő szakszervezet kizártsága.
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 333. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A sérelmezett rendelkezés szerint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állományának tagja szakszervezetnek nem lehet tagja, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a hivatásos állomány védelmére szakszervezet nem működhet. A törvény indokolása szerint a nemzetbiztonsági érdekekkel szemben nem egyeztethető össze az egyéni és a kollektív védelem szervezett formája.
Az új törvényi rendelkezés hatályba lépése után a polgári nemzetbiztonság területén korábban létrejött szakszervezetek lényegében nem működhetnek tovább. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezés sérti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése szerinti egyesülés, illetve szervezkedés szabadságához való alapvető jogát. Nincs összhangban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a szervezkedési szabadságra vonatkozó egyezményével sem, sérül az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése szerinti rendelkezdése, amely szerint Magyarország biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját..
Perköltség fizetése jogtanácsos eljárása esetén.
A Fővárosi Törvényszék 43.Pf.636.420/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók előadták: kártérítés megfizetése iránti per alperesei voltak. A kereset elutasításra került, az elsőfokú bíróság a felperest perköltség megfizetésre kötelezte. A másodfokú bíróság a felperest terhelő perköltség összegét a felére leszállította arra hivatkozással, hogy az indítványozókat a perben jogtanácsos képviselte, és mivel nem igazolta azt, hogy a perben - a jogi képviselettel összefüggésben - milyen költsége merült fel, a perképviseletért perköltség felszámításának nincs helye.
Az indítványozók álláspontja szerint a másodfokú bíróság azzal, hogy ugyanazért a jogi és perképviseleti munkáért a jogtanácsosi munkadíj mértékét az ügyvédi munkadíj mértékéhez képest alacsonyabban állapította meg, megsértette az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét.
Perköltség.
A Fővárosi Törvényszék 53.Pf.635.950/2016/3. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó társasházi közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt indított pert. Keresete alapján a bíróság a sérelmezett társasházi határozatok érvénytelenségét megállapította, a perköltség igényét azonban elutasította.
Az indítványozó sérelmezi, kifogásolja, hogy a bíróság nem tájékoztatta őt, mint jogi képviselő nélkül eljáró felet a perköltség igény előterjesztésének lehetőségéről, majd a tárgyalás berekesztését követően, igazolással alátámasztva előterjesztett perköltség iránti kérelmét a bíróság elutasította. Kifogásolja, hogy perköltség igényét az első és másodfokú bíróság eltérő indokok alapján utasította el.
Álláspontja szerint az ítéletek - a perköltség tekintetében - sértik a Pp. rendelkezéseit, az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését és XXVIII. cikk (1) és (7) bekezdését.
Bírói gyakorlattól eltérés.
A Kúria Gfv.VII.30.675/2016/5. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó mint hitelező egy gazdasági társaság elleni felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést tett, melyet a felszámoló nem vett nyilvántartásba. A vitatott hitelezői igény elbírálása iránti indított eljárásban az első fokon eljárt Debreceni Törvényszék a hitelezői igény nyilvántartásba vételét elutasította. Az elsőfokú végzést Debreceni Ítélőtábla helybenhagyta. A Kúria a jogerős végzést hatályában fenntartotta.
Az indítványozó előadja: a Kúria által eldöntendő jogkérdés az volt, hogy önmagában egy számla kiállítása eredményezheti-e a számla alapjául szolgáló szerződés módosítását. A Kúria döntése szerint a hitelező által a szerződéses ártól eltérő áron kiállított számla kibocsátásával illetve teljesítésével a felek ráutaló magatartással módosították a szerződést, erre tekintettel a Kúria a hitelezői igényt elutasította.
A Kúria jogértelmezése - az indítványozó szerint - jogszabály-ellenes, saját gyakorlatával ellentétes, a tényállás meglapozatlan, ezért a végzés alaptörvény-ellenes, sérti a tulajdonhoz és a tisztességes eljáráshoz való jogot.
2. öttagú tanács tárgyalandói
Bíró kizárása a büntetőügy további elintézéséből.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 606/B. § (1) bekezdés b) pontja elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.
Az indítványozó másodfokú tanácselnök a per tárgyalására való felkészülés során észlelte, hogy a vádemelés előtt az ügy előadójával együtt eljárt az ügyben a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában, ezért más tanács kijelölését kérte a Be. 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott kizáró körülmény fennállására tekintettel, amire a Be. 606/B. § (1) bekezdés b) pontjának speciális átmeneti rendelkezése miatt nem került sor.
Az indítványozó kiemeli: az Alkotmánybíróság 21/2016. (XI. 30.) Ab határozata nyomán a jogalkotó a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjában szabályozta, hogy " a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt". A Be. 606/B. § (1) bekezdés átmeneti rendelkezéseket vezetett be a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjának a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazása tekintetében.
Az indítványozó álláspontja szerint a Be. 606/B. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt átmeneti rendelkezés alaptörvény-ellenes, a jogbiztonságból levezethető visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, továbbá az ésszerű határidőn belüli elintézéshez való jogot indokolatlanul előtérbe helyezi a pártatlanságot is magában foglaló tisztességes eljáráshoz való joggal szemben. .
Helyi adó.
A Kúria Kfv.VI.35.051/2016/7. számú ítélete, a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.322/2014/15. számú ítélete, és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 43. § (4) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó előadta: két tatabányai ingatlan tulajdonosa. Az ingatlanokon haszonélvezeti jog áll fenn egy alapítvány javára. Az alapítvány a haszonélvezeti joga után járó adófizetési kötelezettségének nem tett eleget.
A Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának a jegyzője építményadó, telekadó valamint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte az indítványozót. A Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében az indítványozónak a másodfokon hozott közigazgatási határozat ellen előterjesztett keresetét elutasította, melyet a Kúria hatályában fenntartott.
Az indítványozó álláspontja szerint a tulajdonos mögöttes felelősségét előíró jogszabályhely hatályba lépésének időpontja 2013. január 1-je, azonban az alapítvány haszonélvezeti joga ezen hatálybalépést megelőzően keletkezett az ingatlanon, tehát az indítványozó tulajdonjogát a megalapítását követően tette terhesebbé a jogszabály. Mindez a tulajdonjog korlátozását jelenti, tehát sérti az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt alapjogát. Továbbá a korlátozás meghaladja a feltétlenül szükséges mértéket, és aránytalan az elérni kívánt céllal is.
Személyiségi jog megsértése.
AKúria Pfv.IV.20.773/2016/5. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozók - perbeli felperesek - tevékenységével kapcsolatban a perbeli alperes kiadásában megjelent egy cikk. Az indítványozók keresetükben kérték annak megállapítását, hogy a perbeli alperes a cikkben leírtakkal megsértette a becsület védelméhez, az emberi méltósághoz fűződő jogaikat.
Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, és megállapította a jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértését. A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozók álláspontja szerint a támadott döntés sérti az emberi méltósághoz, a jóhírnév tiszteletben tartásához, a véleménynyilvánításhoz való jogukat, és az ártatlanság vélelmét.
Bérleti díj tartozás.
A Fővárosi Ítélőtábla 27.Pf.20.434/2015/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság tartozás megfizetése iránti perben elmarasztalta. A másodfokú bíróság a döntést helybenhagyta.
Az indítványozó állítja: a törvényes bíróhoz való jogának sérelmét eredményezte az a tény, hogy tudomása nélkül, az eljárás közben az eredetileg illetékességgel rendelkező fórumon nem eljáró bírák kerültek kirendelésre a Fővárosi Ítélőtábla indítványozó ügyét vizsgáló tanácsaként. Ezzel - álláspontja szerint - az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti törvényes és pártatlan bírósághoz való joga sérült súlyosan.
3. öttagú tanács tárgyalandói
Energetikai tanúsítói tevékenység.
Az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 44. § (5) bekezdés i) pontja elleni bírói kezdeményezés vizsgálata.
A sérelmezett rendelkezés értelmében az energetikai tanúsítói tevékenység folytatását megtiltja a kamara, ha az ellenőrzés során a független ellenőrző szervezet megállapítja, hogy az energetikai tanúsítvány két besorolással eltér a tényleges értéktől.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint - az előtte folyamatban lévő per tárgyalásának felfüggesztése mellett - a sérelmezett jogszabályi rendelkezés az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében biztosított foglalkozás szabad megválasztásához való jog aránytalan korlátozását jelenti, mivel súlyosabbnak ítélt hiba feltárása esetén az érintett eljárásba való bevonása nélkül, előzetes figyelmeztetés nélkül huzamos időre kizárja foglalkozása gyakorlásából.
Választottbírósági ítélet érvénytelenítése.
A Kúria Gfv.VII.30.226/2015/11. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.
Az indítványozó előadta: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó Választottbíróság tőkeösszeg, járulékok és eljárási költség megfizetésére kötelezte. A bíróság a keresetét elutasította, a felülvizsgálati eljárásban eljárt Kúria pedig az elsőfokú ítéletet lényegében azonos indokolással helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a bírósági döntések az Alaptörvény szabályaival ellentétesen, olyan módon állapítottak meg (és hagytak jóvá) válsztottbírósági hatáskört, hogy az valójában nem állt fenn. Ezzel megsértették az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz és a független, pártatlan bírósághoz forduláshoz való alapvető jogát.
Forgalomba hozatali engedély visszavonása.
A Kúria Kfv.II.37.070/2016/7. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó mint felperes pénztárgép forgalomba hozatali engedélyének visszavonása tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt nyújtott be keresetet. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. A Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a felperes keresetét elutasította.
Az indítványozó állítja: a Kúria ítélete sérti a jogorvoslathoz való jogot, mert bár elismerte a hatóság eljárási jogszabálysértéseit, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy azok érdemben nem befolyásolták a hatóság döntését. Kifogásolja a szakértő kiegészítő szakvéleményét, és azt is, hogy az ítélet nem adta indokát a magánszakértői vélemény figyelmen kívül hagyásának, s ennek kapcsán az ítélet sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot is, ellentétes a jogbiztonság követelményével, mert nem értékelte megfelelően a hatósági eljárás megindításáról szóló, meghatározott tartalmi elemekkel rendelkező értesítés megküldésének elmaradását.
Közérdekű adat kiadása.
A Kúria Pfv.IV.21.470/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó közérdekű adatok kiadása iránti kérelmet nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (kérelmezett), melyben annak közlését kérte, hogy az összeférhetetlenség tárgyában született 3/2000. TÜ határozat meghozatalakor mely alkotmánybírák voltak jelen, a határozat elfogadásakor ki és hogyan szavazott, a határozatot kik írták alá, illetve ki volt az előterjesztő alkotmánybíró. A kérelmezett a törvényes határidőn belül postára adta válaszát az indítványozó jogi képviselője címére. Az ajánlott küldeményről a posta két alkalommal értesítést hagyott az indítványozó jogi képviselőjénél, aki azonban a küldeményt nem vette át.
Az indítványozó - mivel a jogi képviselője nem vette kézhez a válaszadási határidőig a kérelmezett válaszát, - keresetet terjesztett elő. Keresetét a Fővárosi Törvényszék elutasította, és perköltség megfizetésére kötelezte. A törvényszék szerint az alperes határidőben eleget tett a felperes kérelmének, ezért a kereset okafogyottá vált. Az elsőfokú ítélet ellen az indítványozó felperes fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletében az elsőfokú ítéletet a per fő tárgya tekintetében helybenhagyta, a perköltséget leszállította és mellőzte az illeték viselésére, valamint a kifogás elutasítására vonatkozó rendelkezéseket. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság az indítványozó felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította, és a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó álláspontja szerint az ítéletek sértik az emberi méltósághoz való jogát, a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogát, a törvény előtti egyenlőség követelményét, valamint a tulajdonhoz való jogot..
Látogatási célú egységes vízum kiállításának elutasítása.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 11.Kpk.46.352/2016/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó férje egyiptomi állampolgár, aki látogatás célú egységes vízum kiállítása iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes nagykövetségen. A férj kérelmét elutasították, mivel az indítványozó (feleség) nem igazolta a férj tervezett tartózkodásának célját és feltételeit, illetve a benyújtott dokumentációk nem voltak biztonságosnak tekinthetők, valamint nem lehetett bizonyossággal megállapítani, hogy a vízum lejárta előtt a férj el szándékszik hagyni a tagállamok területét.
A férj a határozat ellen fellebbezett a Külügyminisztérium illetékes Főosztályán, amelyet azonban elutasítottak és a vízum kiadását megtagadták, mivel az indítványozó (feleség) és férje nyilatkozatai ellentmondásosak, korábbi kijelentéseikkel sem egyeztek, érdekházasság fennállására utaltak. A döntés ellen a férj felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, amelyet a bíróság elutasított, végzésében megállapította, hogy a kiadás megtagadása alapjául szolgáló tényállást az eljáró hatóságok megfelelően feltárták, és abból okszerű következtetést vontak le.
Az indítványozó (feleség) álláspontja szerint jelen esetben beavatkozás történt a házastársak családi életébe, így sérült az emberi méltósághoz való joga és a családi élet tiszteletben tartásához való joga.
Személyiségi jogok megsértése.
A Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.072/2016/6. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó személyiségi jogok megsértése miatt indított pert az alperes ellen. A Kaposvári Törvényszék mint elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a kereset kisebb részben alapos. A Pécsi Ítélőtábla z elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
Az indítványozó szerint a Pécsi Ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenes, mert az ítéletet már a tárgyalás tartása előtt megszövegezte a bíróság, és nem vette figyelemben, hogy a személyiségi jogsértés alapkérdését jelentő szabálysértésekről a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - a Kaposvári Törvényszék elsőfokú ítélete meghozatalát követően - ítéletet hozott, és hatályon kívül helyezte a szabálysértést megállapító hatósági határozatot.
Végrehajtási eljárás.
A Kúria Pfv.IV.21.068/2016/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
Az indítványozó fizetési meghagyás kibocsátását kérte, majd ennek jogerőre emelkedését követően a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál végrehajtási eljárást kezdeményezett átutalási végzés kibocsátására.
Keresetét mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság elutasította, a felülvizsgálati kérelem alapján eljáró Kúria az ítéleteket hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatását rendelte el. A megismételt eljárásban a bíróságok ismét elutasították az indítványozó keresetét arra hivatkozva, hogy nem tudta bizonyítani, hogy az adósnak lett volna végrehajtható vagyona, így a végrehajtás meghiúsulását nem a bíróság késedelme, hanem a végrehajtható vagyon létét alátámasztó felperesi bizonyítékok alkalmatlanságára alapozta. A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.
Az indítványozó nézete szerint a bíróság késedelme akadályozta meg a végrehajtást. A Kúria azzal, - a Vht. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával - tételes jogszabályt sértett egy olyan perben, amelyben az egyik peres fél a magyar bíróság, az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdése szerinti jogegyenlőségi klauzulába ütköző ítéletet hozott, aminek folytán ítélete alaptörvény-ellenes..
Kifogás.
A Kúria Kvk.VI.37.836/2017/3. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.
A Nemzeti Választási Bizottság határozatával az indítványozó jogszabálysértés miatt benyújtott kifogását érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A Kúria végzésével az indítványozó felülvizsgálati kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria végzése sérti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerinti jogállamiság elvét, illetve a XV. cikk (2) bekezdése szerinti hátrányos megkülönböztetés elvét.
