Dr. BOKOR IMRE
A RENDSZERVÁLTOZÁS KURIÓZUMAI1.
Göncz Árpád köztársasági elnök (1990. jún. 1-jével) Kárpáti Ferenc „főkomisszárnak", több évtizedes eredményes munkásságáért (a marxista, leninista, sztalinista maszlag terjesztéséért), a Magyar Köztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta.
2.
A Számvevőszék a Néphadsereg 11 tábornokának (köztük Kárpáti Ferencnek), a HM pénzét megcsapoló „szennyes", magáncélú vásárlási (beszerzési) akcióit vizsgálta (tételesen igazolt számlák alapján) és Für Lajos honvédelmi miniszternek adta át a vizsgálati jegyzőkönyvet további intézkedés céljából. Für Lajos eltekintett a felelősségre vonástól, és ad acta lett az ügyből. Für Lajos munkatársa volt akkoriban Hende Csaba jogász is, aki segíthette volna történész főnökét, ismernie kellett az ügyet, hiszen még az újságok is megszellőztették Für Lajos jószívűségét. Az érintettek még a Becsületbíróság elé sem kerültek, mert Für Lajos megszüntette ezt (az addig jól funkcionáló) szervezetet.
3.
1993 novemberében Göncz Árpád interjút adott az olasz, la Stampa című lapnak, amelyben a sajtószabadság szétverésével vádolta Antall József miniszterelnököt. Páratlan eljárás a világtörténelemben, hogy egy állam elnöke külföldön intrikáljon saját miniszterelnöke ellen.
4.
Göncz Árpád vezérezredessé léptette elő Király Bélát, hazánk legnagyobb szélhámosát és hazugját, tábornok társai elárulóját, kivégzett tábornok kollégája beosztásának elfoglalóját és egy másik kivégzett tábornok lakásának birtokba-vevőjét.
5.
Göncz Kinga külügyminiszter (Strasbourgban) helyesnek tartotta a 2006-os rendőrterrort és az áldozatokat okolta a történtekért. Az '56-osoknak címezte külügyérünk azt a megjegyzését, hogy, a „forradalomból nem lehet 50 évig megélni", de nem érintette a holokausztból 75 éve fennálló megélési lehetőséget.
6.
Sólyom László (Alkotmánybíróság elnökeként) ellenezte az ügynöktörvény elfogadását. Ebben az időben költözött a kivégzett névrokona (Sólyom László altábornagy) lakásába és levetette a mártír tiszteletére Sólyom utcává átkeresztelt utcanév táblákat, visszaállítva az eredeti status quot.
7.
Horn Gyula hírhedt kiszólását plagizálva, reflektált Für Lajos honvédelmi miniszter arra az észrevételezésemre, hogy a Zrínyi Akadémia új parancsnokává azt a Szabó Miklóst tervezik kinevezni, aki KISZ titkár és politikai tiszt volt, a reflektálás így hangzott: NA ÉS?!
8.
Mint a Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottságának (TMB) tagja, levélben kértem fel 1992ben Kosáry Domokost (az MTA elnökét) és Für Lajost (honvédelmi minisztert), hogy válasszuk újra a Hadtudományi Szakbizottságot (HSZB-t), mert a megváltozott politikai helyzet is indokolja a választást. Mind ketten azonnal és egybecsengően válaszoltak, de nem tartották aktuálisnak a választást. Egy hónap múlva megköszönték addig végzett munkámat, leváltottak a TMB-ből, és nyugállományba helyeztek. Két hónap múlva újraválasztották a HSZB-t, 15 egykori pufajkás került a testületbe! Elnökük pedig az a Mórocz Lajos vezérezredes lett, aki '56-ban, harckocsiból lőtte a Soroksári úton, a forradalmárok által felállított barikádot!
9.
Raffay Ernő leváltott honvédelmi miniszteri államtitkár nyilatkozta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) főigazgatóvá történt kinevezésekor a személyi állomány előtti bemutatkozásakor, a következő három szavas mondatot: NEM LESZ TISZTOGATÁS (!) az Intézetben.
10.
Szabó János FKGP-s honvédelmi miniszter nyilatkozta kinevezése után két-három nappal a DEMOKRATA c. folyóiratban: NEM LESZ TISZTOGATÁS a Magyar Honvédségnél!
11.
Szabó János FKGP-s honvédelmi miniszter ezredesi rendfokozatot adott annak a vitéz, lovag, Bánkuty Gézának, aki Sztalin Akadémiát végzett, pufajkás volt (az alakulatánál hadnaggyá léptették elő), majd 1957 márciusában Bécsbe utazott és ottani BM-es rezidens szolgálatába állt.
12.
Szabó János FKGP-s honvédelmi miniszter, alezredessé léptette elő Szalay Róbert Sztalin Akadémiát végzett, egykori politikai tisztet, és pufajkás keretlegényt. Az előléptetését azzal magyarázta, hogy Szalay jelen volt a Sztalin szobor ledöntésénél. Az kimaradt a rendfokozat osztogatásból, hogy előléptesse mindazokat (mintegy 80 ezer embert), akik szintén ott voltak a Sztalin szobor „agonizálásánál".
13.
Lányi Zsolt 1998. október 23-án, a Corvin közben lezajlott ünnepségen, feleskette hallgatóságát, hogy ne engedjék visszatérni a kommunistákat! Ő pedig, mint a Parlamenti Honvédelmi Bizottság elnöke, ezen a napon neveztette ki dandártábornokká azt a Homola Csaba ezredest, aki függetlenített MSZMP-s párttitkár volt a Soroksár úti katonai objektumban. Vita tárgyát nem képezi, hogy Lányi nem volt esküszegő, csupán eskütételt javasló...
14.
Példa nélküli eseményként értékelhető a rendszerváltozás után, hogy miniszterelnök lehetett Horn Gyula (egykori pufajkás és Kádár egyik leghűségesebb támogatója), Medgyessy Péter (D-209-es, Kádár minisztere), Gyurcsány Ferenc (KISZ titkár, majd a KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnök) és Bajnai Gordon (a Gyurcsány kormány tagja). Ezek a miniszterelnökök eltéphetetlen szálakkal kötődtek az előző rezsimhez.
15.
A rendszerváltozás utáni években menetrendszerűen „befuccsoló" bankok több milliárdos veszteségeit „kötelességtudóan" kompenzálták az éppen regnáló kormányok, és egyszer sem került szóba, hogy ki vagy kik volt(ak) a felelősök a folyamatosan duzzadó veszteségekért, hiszen a banki pénzforgalom adatait feldolgozó számítógépek még 1 (azaz egy) forintnyi hiányt (vagy eltérést) is azonnal jeleznek (rögzítenek). Ha nem ez a helyzet a bankokban, akkor ezennel elnézést kérünk az érintettektől, de egyben azt javasoljuk, hogy szerezzenek be új számítógépet (gépeket) vagy korszerűsítsék a szoftvereket.
16.
A rendszerváltozást követő időtartamban számos esetben végeztek (és végeznek ma is) csapnivaló munkát az ügyészségek és a bíróságok. A vádemelések és az ítéletek gyakran váltják ki a közvélemény ellenszenvét, gyakran tükrözik a hozzá nem értést, az elfogultságot vagy a politikai befolyásolás gyanúját. Számtalan példa ismertetése helyett, csupán a Biszku ügyet említjük meg, hangsúlyozva, hogy az ügyészség egyrészt fatális mulasztásban van, hiszen hivatalból is azonnal el kell járni, ha tudomásukra jut a bűnelkövetés (és az elkövető). Ezt az ügyet már min. 23-évvel ezelőtt le kellett volna zárni! E helyett, az ügyészség most (is) szembe köpte a közvéleményt, miután 2 hónappal meghosszabbította a vizsgálatot. A londoni fogadóirodákban nagy összeget nyerhetne az, aki arra fogadna, hogy két hónap elteltével rács mögé kerülne a szép nyugdíjas kort megért (és kiemelt nyugdíjat élvező) tömeggyilkosunk...
17.
Nem akarunk ünneprontók, lenni, de az „USA-t" naponta szidalmazók szíves figyelmét felhívjuk arra, hogy az USA-nál rafináltabb Orosz Föderáció évtizedek óta tapossa és írtja a csecseneket és az ingusokat. Néha-néha ezt sem ártana szóvá tenni azoknak, akik figyelemmel kísérik az USA tevékenységét, mert a kettős mérce alkalmazása nem korrekt viselkedési forma. Hajdanában mi is közel voltunk ahhoz, hogy a csecsenek és ingusok sorsára jussunk. Nem lehet kizárni sem USA nagyhatalmi státuszának a csökkenését, sem a hagyományos orosz (szovjet) terjeszkedés bekövetkeztét.
18.
A rendszerváltozás kuriózumába tartozik a NÉPSZABADSÁG túlélése, a Thürmer párt léte, az MSZMP utódpártjának számító MSZP virágzása és hervadozása, hazánk kiemelkedő akasztgatójának, hazugjának és a Szovjetunió hőse kitüntetést elnyerőjének, Kádár Jánosnak a dicsőítése, Berecz János és Moldova György Kádárról írt könyveinek megjelentetése, a Kádár bandájába tartozó Horn Gyula emlékszobáinak kijelölése.
19.
További kuriózumokként könyvelhető el Gyurcsány és bandájának, Demszkynek és Gergényinek zárkán kívüli mozgási lehetősége, valamint Farkasházy, Gálvölgyi és társaik permanens (röhögéssel tálalt) gúnyolódása, a Vidám Színpad primitív műsora, valamint Hajós és Alföldi „művészi" produkciói, nemzetünk nagy költője (Petőfi Sándor) egyes verseinek büntetlen kigúnyolásával.
20.
Stb., stb., stb. A valós (tényleges) rendszer-változástól idegen tények, események, nyilatkozatok, viselkedések és eljárások gyakori „felbukkanása".
Lejegyezte:(Prof. Dr. Bokor Imre)
MJB elnök
