Feladó: <liptakbele1956@gmail.com>
Dátum: 2017. november 3. 19:29
Tárgy: (Hungarian-Lobby,591) Szuez és a forradalom összefüggése
Címzett:
Tisztelt Kollégák!
Véleményemet az 56-os Mo-i szovjet beavatkozás és az ugyanakkor
[55] A szuezi és magyarországi beavatkozások összefüggése vitatható, de annyi biztos, hogy az Egyesült Állkamoknak nem támogatta a szuezi támadást, sőt annak megakadályozása érdekében kemény nyomást is gyakorolt az angolokra a font sterling eladása és más gazdasgi eszközökkel.
Annyit mindenesetre tudunk, hogy a "Sevres-i Paktumot" október 22-én kötötték Izraelben, hogy arról Eisenhower nem tudott és hogy a paktum kivitelezését előrehozták a budapesti, október 23.-i események. Tudjuk azt is, hogy Október 22.-én, -tehát a poznani forrongásk idején-, David Ben Gurion, izraeli miniszterelnök Párisba érkezett egy háromoldalú megállapodást kötni az angolokkal és a franciákkal. Szuezben Izrael október 29-én támadott. Ekkor még Budapesten szovietek, még nem döntöttek, a halogatás taktikáját folytatták. Az angolok és a franciák október 30-án adtak ultimátumot Nasszernek és Oktober 31-én kezdték meg Egyiptom bombázását. Ugyanezen a napon, Október 31.-én a szovjet pártvezetés úgy döntött, hogy megszegi a tűzszünetet és leveri a magyar forradalmat. Az angolok és franciák November 4-re tervezték a patrtaszállást Egyiptomban, mig az oroszok ugyanezen a napon inditották meg a második támadásukat Budapest ellen. Tény végül még az is, hogy az Budapestet megszálló orosz katonák között voltak akik azt hitték, hogy Szuezben vannak.
Dátum: 2017. november 3. 19:29
Tárgy: (Hungarian-Lobby,591) Szuez és a forradalom összefüggése
Címzett:
Tisztelt Kollégák!
Véleményemet az 56-os Mo-i szovjet beavatkozás és az ugyanakkor
i
szuezi izrael-angol-francia beavatkozásról könyvem második kiadásának alábbi lábjegyzeteiben megírtam. Véleményem azóta sem változott, tehát tudtommal nem volt paktum nyugat és a szovjetek között, de a "Sevres Paktum (Israel) kivitelezését előrehozták a budapesti Október 23-i események és tudtommal az angol-francia párosnak sikerült elnapoltatni az ENSZ Biztonsági Tanácsának október 28-ra tervezett összehívását november 4-re, ami befolyásolhatta volna a második támadást elhatározó szovjet döntést. Az is igaz, hogy Allen Dulles hazudott Eisenhowernek, amikor azt állította, hogy a Szabad Európa rádió nem ígért támogatást a magyar felkelőknek.[55] A szuezi és magyarországi beavatkozások összefüggése vitatható, de annyi biztos, hogy az Egyesült Állkamoknak nem támogatta a szuezi támadást, sőt annak megakadályozása érdekében kemény nyomást is gyakorolt az angolokra a font sterling eladása és más gazdasgi eszközökkel.
Annyit mindenesetre tudunk, hogy a "Sevres-i Paktumot" október 22-én kötötték Izraelben, hogy arról Eisenhower nem tudott és hogy a paktum kivitelezését előrehozták a budapesti, október 23.-i események. Tudjuk azt is, hogy Október 22.-én, -tehát a poznani forrongásk idején-, David Ben Gurion, izraeli miniszterelnök Párisba érkezett egy háromoldalú megállapodást kötni az angolokkal és a franciákkal. Szuezben Izrael október 29-én támadott. Ekkor még Budapesten szovietek, még nem döntöttek, a halogatás taktikáját folytatták. Az angolok és a franciák október 30-án adtak ultimátumot Nasszernek és Oktober 31-én kezdték meg Egyiptom bombázását. Ugyanezen a napon, Október 31.-én a szovjet pártvezetés úgy döntött, hogy megszegi a tűzszünetet és leveri a magyar forradalmat. Az angolok és franciák November 4-re tervezték a patrtaszállást Egyiptomban, mig az oroszok ugyanezen a napon inditották meg a második támadásukat Budapest ellen. Tény végül még az is, hogy az Budapestet megszálló orosz katonák között voltak akik azt hitték, hogy Szuezben vannak.
[129] Mig a mi forradalmunk lekötötte a szovietek figyelmét, Izrael, Franciaország és Anglia, az államositott Szuez Csatorna visszaszerzésére, háborút inditottak. Először, Október 22-én megkötöttek egy titkos megállapodást (Sevresben), melynek lényege az volt, hogy az izraeli hadsereg a Szuezi-csatorna vonaláig elfoglalja Egyiptomot, a britek és franciák pedig ezután látszólag békéltetőként lépnek fel és felajánlják Egyiptom megvédését, amihez szükséges lesz, hogy katonailag megszállniuk a csatornát. A megállapodással egyidejűleg Nagy-Britannia ultimátumot intézett Egyiptomhoz, amelyben október 31-ig adott haladékot a Szuezi-csatorna katonai kiürítésére.
Ezután Izrael október 29.-én lerohanta Egyiptomot, és elfoglalta a Sínai-félszigetet, majd miután a szovietek november 4.-én meginditották második támadásukat Magyarországon, akkor (november 5.-én) Nagy-Britannia és Franciaország haderői partra szálltak Egyiptomban. Nasszer a Szuezi-csatorna forgalmának akadályozására 47 hajót süllyesztett el ezen a világ egyik legfontosabb vízi útján, amelyen a nemzetközi olajszállítás jelentős része zajlott. A hármas koalíció képes lett volna a háború sikeres folytatására és befejezésére, de többirányú nemzetközi nyomás alá került, ami végül az akció befejezésére kényszerítette őket.
Az Egyesült Államok a hidegháború évei alatt eleve óvakodott minden olyan nyíltan arabellenes lépéstől, ami a Szovjetunió oldalára állíthatta volna az arabokat. Ezért határozott gazdasági nyomásgyakorlásba kezdett Londonnal szemben: megakadályozta egy azonnali IMF gyorshitel folyósítását, amire Londonnak a Szuezi-csatorna lezárása miatt kieső olajszállítások miatt szüksége lett volna. Továbbá font-kötvény eladásokkal árfolyamtámadást intézett az angol font ellen, és olajat sem adott nekik csapataik visszavonásáig. Ez, a világ első „olajembargója" meglepte a briteket, hiszen polgáraik benzinjegyért sorban állva először érezték a saját bőrükön a Közel-Keleti konfliktusok hatását.
A Szovjetunió számára jól jött, hogy a szuezi válság elterelte a figyelmet az 1956-os magyar forradalomról, és a brutális szovjet katonai beavatkozásról. Végül, november 7.-én Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen voltak azonnali fegyverszünetet kötni. Ezt követően a két szembemálló fél tevékenységének ellenőrzése érdekében az ENSZ katonai erőket hozott létre. Ennek a 5000-6000 fős haderőnek a félállításában 10 ország vett részt, de a költségeket az ENSZ tagállamok többsége nem volt hajlandó megfizetni.
A Szovjetunió számára jól jött, hogy a szuezi válság elterelte a figyelmet az 1956-os magyar forradalomról, és a brutális szovjet katonai beavatkozásról. Végül, november 7.-én Nagy-Britannia és Franciaország kénytelen voltak azonnali fegyverszünetet kötni. Ezt követően a két szembemálló fél tevékenységének ellenőrzése érdekében az ENSZ katonai erőket hozott létre. Ennek a 5000-6000 fős haderőnek a félállításában 10 ország vett részt, de a költségeket az ENSZ tagállamok többsége nem volt hajlandó megfizetni.
A mai nyugati vélemény ay alábbi: "On 31 October, the day the bombing of Egypt began, the Soviet presidium met in secret and agreed to smash the nationalist rising in Hungary. Even as British forces prepared to attack Egypt, Soviet troops massed on the Hungarian border, and with international attention distracted, they took the chance to strike. The best known book about the Suez Crisis is László Salgó's A szuezi háromszög 1956 [The Suez Triangle: 1956] which emphasized that the French government "timing the intervention on October 31 was supposed to have meant guarantees that the Soviet Union—due to the Hungarian Revolution—would be unable to take decisive steps in the interest of Egypt."
