Kedves Lajos!
Neufeld Róbert úr írását idáig a fiókban tartottam, de tudjátok én semleges és független vagyok. Néha ilyen leveleket is bejegyzek, úgy mind a Ti anyagotokat.
Lajos! Bocsánat a tegezésért. Vedd figyelembe, hogy az olvasóim száma nagyon nagy, aminek végtelenül örülök. Nem teszek köztük különbséget, mert idáig nem bántottak, és mind ember az embert, ismertem meg Őket. Nem minden testvéremet személyesesen, de a mi fajtánk csoportjai, - ahová tartoznak – az már egy garancia. Különben az elektronikus levelezésünk által, ki érzem, hogy jót akaró magyarok lehetnek, vagy sem. Hogy más a felfogásuk és elképzelésük, az teljesen normális. Hiszen naponta, százával jönnek az írások, amiket egymásnak írnak, és én is kapok, mert a címem ott van, de tudom hogy mit kell cselekednem, mert az élet tapasztalatom megvan. Azért is írhatom, a levelem végén „Igaz szeretettel”!
„Ez az írás itt egy ismétlés, mert még mindig vannak, akik nem értik meg, – hanem akadályozzák - a tiszteletbeli munkánkat!
Mi háttérben, családon belül dolgozunk és a világon élő, magyarul tudó testvéreinknek, meg más nemzetiségűeknek, továbbítjuk az igazságos tájékoztatót arról, ami az Anyaországban történik!
A külföld nem segít – csak a vagyont viszik el - , így nekünk magyaroknak kell, saját erőnkből, a rendszer váltást elkezdeni.
Nagyon sok anyagi kérés érkezik. Mi nem tudunk segíteni! A kérő leveleket sem hozzuk nyilvánosságra, mert akkor még több érkezne. Nem ez a célunk! A fő feladat, mennél előbb egy új, szebb, jobb és szabad Magyarországot alkotni. Nem vagyok költő, könyv és újság író. Nem tartozok a Mediához. Önök sokkal jobban papira tudják írni gondolataikat, mind én. Írjanak, de igazságosan! Írják meg a napi életüket. Írják meg a nyolc millió lakos sorsát, … és így tovább.
A Jó Isten nekem ezt a feladatot adta, és én elfogadtam. Senki nem kért meg, hogy csináljam, de csinálom a Magyarországon élő testvéreim javára, hogy legalább legyen egy remény, hogy érezzék a változás jövetelét. Annak a két milliónak nem kell, - azt tudom - de hol marad a többi nyolc millió?
Minket senki nem támogat és nem ad egy darab vasat sem. Abból a kevés nyugdíjból, vesszem azt a kis pénzt el, ami erre a feladatra szükséges. Ez így jó, mert senki felé sem, kötöm le magamat. Független, semleges és önálló vagyok.
Kormányi, állami, önkormányzati, politikai, egyházi, alapítványi, társulati és civil szervezeteknek tagjai nem vagyunk, és nem is szimpatizálunk velük. Nem tartozunk az internet figyelőkhöz, titkos szolgálatokhoz, kémekhez, besúgókhoz, és lefizetett spiclikhez. Ez vonatkozik az egész világra!
A Kutasi József – Politikai Hírfutárt és a Hírlevelet, azonnal beszüntetem, ha a Magyar Hazámban, változást látok.
Végezetül, akiknek a villámposta címe nálam van – legyenek nyugodtak - , biztonságban van!”
Igaz szeretettel,
Jóska
Von: Koncz Lajos
Gesendet: Mittwoch, 29. April 2009 19:32
An: Kutasi József
Betreff: 2.398 - Neufeld Róbert, Író és közgazdász, Svédország: De a jólét legtöbb bizonyítéka csak egyfajta kölcsön árán lett elérhető, és ez az, amit most az ország, a nép olyan keservesen kell megfizessen.
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
