Von: Géza Búvár
Gesendet: csütörtök, 2009. április 30. 15:01
An: Kutasi József
Betreff: 2.398 - Neufeld Róbert, Író és közgazdász, Svédország: De a jólét legtöbb bizonyítéka csak egyfajta kölcsön árán lett elérhető, és ez az, amit most az ország, a nép olyan keservesen kell megfizessen.
Kedves Kutasi Bácsi!
Másként látom én ezt itthonról Neufeld Róbert Úrral ellentétben. Mi családunk nagyon megsínylett sok mindent. Mikor az iparosokat nem engedték dolgozni, mint nagyapámat se, be kellett menjen a kolhozba dolgozni, majd annyi nyugdíjat kapott, hogy éppen éhen nem halt tőle. Volt háziállatunk így tudtunk mit enni. Még akkor falun éltünk. Mindig betege volt, hogy nem patkolhatta a lovakat otthon.
Akkor itt van az én családom. Csak dolgoztunk mert építkeztünk nagyon kevés pénzt kerestünk. A férjem tűzoltó volt én gyógyszerész teknikus. Ketten 8000 vagy kilencezer ft-ot kerestünk. Az építkezésnél rengeteget kellet dolgozni, a szakembert még megtudtuk fizetni, de a segédmunkások mi voltunk. Három gyermeket neveltünk,és kölcsönt is vettünk fel. A férjem a 24óra szolgálat után amit tudott mindent megcsinált az építkezőnél velem együtt. Kétszer voltunk a gyerekekkel nyaralni egy - egy hétig. Nem tellett rá.
Külföldön még lánykoromban voltam egyszer Krakkóban. Nekünk csak a munka jutott ,pénzt nem kaptunk soha elegendőt munkahelyünkön. Gyakorlatilag ez a réteg soha nem kapott a megdolgozott munkájáért rendes bért. Még ma sem kap! Nem tudom kik járhatnak a mi fajtánk közül Egyiptomba,de biztos vagyok benne, hogy sokuknak egy év munka van mögötte. Az árak nyugatiak, de a fizetések a béka popsia alatt vannak. Az adók többek mint bárhol a világon.
Mi kedves Neufeld Úr, mi a gyerekekkel a Pilisbe mentünk akkor minden második héten kirándulni, kikapcsolódni. A mi rétegünk van a legjobban elnyomva és kihasználva. A kormányok és holdudvaruk csak rabszolgaságban tartanak minket idegen globalista érdekeknek behódolva. Most már idősebbek vagyunk én a feleség 52 éves a férjem 58 éves a gyerekeink kettő már felnőtt a harmadik most megy szakközépiskolába.
Nem panaszkodunk senkinek, nem kérünk senkitől semmit. Tudom egyszer megváltozik minden mert nem lehet hogy ennyi éhező gyerek és ennyi hajléktalan legyen a világon, és mások pedig azon gondolkodnak milyen a legújabb autómárka, vagy kell minden földrészen egy ház ...stb.
Hiszek egy Istenben Hiszek egy hazában Hiszek Magyarország Feltámadásában! Hiszek mert tudom a Teremtő velünk van és a Szűzanya is és az Ő Fiuk is.. Ezért nem csüggedtem soha.
Minden jót kívánok Minden idegenben szakadt testvérünknek. Egyszer biztosan Ók is haza jönnek. Búvárné: Irén
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------