From: karpathaza.hu
Date: szombat, 2009. november 21.
Subject: Kecskeméti Magyarok Háza hírlevele
To: antal@jozsef-kutasi.de
Kedves Kutasi József!
Végül is tudtuk ezt, csak László Ágnes megkapta a Köztársasági Elnök hivatalától írásban is. Remélem mindenkiben tudatosul, hogy ebben a szavazási rendszerben csak veszíthetünk.
Szeretettel
Lakatos Miklós
Ui: A Magyarok Szövetsége az egyetlen civil szervezet amely kidolgozta és jogi formába öntötte a képviselők visszahívhatóságát, de egyetlen párt sem kíván \"élni\" vele. /Nem hivatalos értesülés szerint a Jobbik \"gondolkodik, hogy elfogadja./
Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik Rákfenéjét! Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét:
T. Köztársasági Elnöki Hivatal!
Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és Önkormányzati képviselőket ugyanazon a demokratikus módon nem lehet visszahívni! Amennyiben igaz, ez az állítás szeretném tudni a pontos okát!
Köszönettel: László Ágnes
Ez után kissé már váratlanul a következő levelet kaptam:
Ügyfélkapu ugyfelkapu@keh.hu
Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM
Tisztelt Hölgyem!
Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom:
Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította„A képviseletnek – a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából – történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.
A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. […]
Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség.”
A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg.
Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Sonnevend Pál Dr.
főosztályvezető
Nos, csak kapkodom a levegőt! Én úgy tanultam, anno, hogy ez a képviselő meghatározása: A település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit!
De a Magyar törvények szerint ez nem így van!
Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy a honatyák, (így csupa kisbetűvel!), kizárólag az önös érdekeiket képviselik, hiszen ezt törvényes keretek biztosítják!
Nem vagyok biztos abban sem, hogy ennek az állásfoglalásnak a tartalmát valaha, is közszemlére tették volna, esetleg kifüggesztették volna a szavazó irodák falára.
Ezek után nem igazán érthető minek az a drága cirkusz, felhajtás a választásokra költött milliárdok, mind-mind az ablakon kidobott pénz. Hiszen értelme semmi!
Csak a nevűkben képviselők, de semmi közük a választóikhoz! Vagy ez volt az első lépés a Lordok háza megalakítására? Mert ugye oda csak születni kell!
Az is fontos lehet, hogy mikor is készült ez az állásfoglalás: 1993! azaz az első demokratikusnak nevezett kormány idején. Azóta egyik kormányzatnak sincs ellenvetése ez ellen. Ehhez, azért lehet gratulálni!
Tisztelt Barátaim, addig nem kell semmilyen változást sem elvárni az ország vezetőségtől, amíg ilyen szabályokkal vannak körül bástyázva!
Mindenkinek üdvözlet: László Ágnes
2009.11.21. 14:38:35
------------------------------------------------------------------------------Subject: Kecskeméti Magyarok Háza hírlevele
To: antal@jozsef-kutasi.de
Kedves Kutasi József!
Végül is tudtuk ezt, csak László Ágnes megkapta a Köztársasági Elnök hivatalától írásban is. Remélem mindenkiben tudatosul, hogy ebben a szavazási rendszerben csak veszíthetünk.
Szeretettel
Lakatos Miklós
Ui: A Magyarok Szövetsége az egyetlen civil szervezet amely kidolgozta és jogi formába öntötte a képviselők visszahívhatóságát, de egyetlen párt sem kíván \"élni\" vele. /Nem hivatalos értesülés szerint a Jobbik \"gondolkodik, hogy elfogadja./
Azt gondolom megtaláltam a magyarországi állapotok egyik Rákfenéjét! Szeretném közzé tenni levelezésem egy szeletét:
T. Köztársasági Elnöki Hivatal!
Egyetlen igen fontos kérdésem volna. Azt az információt kaptam mely szerint a demokratikus úton megválasztott Országgyűlési és Önkormányzati képviselőket ugyanazon a demokratikus módon nem lehet visszahívni! Amennyiben igaz, ez az állítás szeretném tudni a pontos okát!
Köszönettel: László Ágnes
Ez után kissé már váratlanul a következő levelet kaptam:
Ügyfélkapu ugyfelkapu@keh.hu
Thu, Oct 22, 2009 11:27 AM
Tisztelt Hölgyem!
Sólyom László köztársasági elnökhöz elektronikus úton intézett levelére válaszolva, türelmét megköszönve, a következőkről tájékoztathatom:
Kérdésével kapcsolatosan engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét az Alkotmánybíróság 2/1993. (I. 22.) sz. határozatára (ABH 1993., 33. és köv. old.), amelyben az Alkotmánybíróság megállapította„A képviseletnek – a képviselő és a választó egymáshoz való viszonya, a mandátum jellege szempontjából – történetileg két alapformája alakult ki: a kötött mandátum és a szabad mandátum. A kötött mandátum azt jelenti, hogy a képviselő és a választó között jogi függőség marad a választást követően is. Ez elsősorban az utasítási jogban, a képviselő véleménykérési kötelezettségében ölt testet. Általában ilyen képviselet jellemzi a rendi képviseletet.
A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő és a választók közötti jogi függőség a választás után megszűnik. A képviselő tehát nem utasítható és a képviselő egyetlen kérdésben sem köteles a választók véleményét kikérni. A képviselő a parlamentben szabadon, meggyőződése és lelkiismerete alapján foglal állást, adja le szavazatát. Tevékenységéért és szavazatáért a választók a megbízatás ideje alatt felelősségre nem vonhatják, azaz mandátuma a parlament teljes idejére szól, a választók által meg nem rövidíthető. A képviselő és a választók kapcsolata politikai természetű, azaz a felelősség csak a választások során jelenhet meg abban a formában, hogy a választók bizalmát elvesztő képviselőt nem választják meg újból, illetőleg a mögötte álló pártot nem támogatják szavazataikkal. […]
Az Alkotmányban rögzített szabad mandátum elvéből következik, hogy megbízatásának időtartama alatt sem az egyes képviselővel, sem a képviselők testületével, a parlamenttel szemben nem érvényesíthető a választók előtti felelősség.”
A Magyar Köztársaságban az országgyűlési képviselők politikai felelősségre vonása 4 évente, az országgyűlési választások során valósul meg.
Kérem tájékoztatásom megértő tudomásulvételét.
Üdvözlettel:
Sonnevend Pál Dr.
főosztályvezető
Nos, csak kapkodom a levegőt! Én úgy tanultam, anno, hogy ez a képviselő meghatározása: A település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit!
De a Magyar törvények szerint ez nem így van!
Egyáltalán nem kell csodálkoznunk azon, hogy a honatyák, (így csupa kisbetűvel!), kizárólag az önös érdekeiket képviselik, hiszen ezt törvényes keretek biztosítják!
Nem vagyok biztos abban sem, hogy ennek az állásfoglalásnak a tartalmát valaha, is közszemlére tették volna, esetleg kifüggesztették volna a szavazó irodák falára.
Ezek után nem igazán érthető minek az a drága cirkusz, felhajtás a választásokra költött milliárdok, mind-mind az ablakon kidobott pénz. Hiszen értelme semmi!
Csak a nevűkben képviselők, de semmi közük a választóikhoz! Vagy ez volt az első lépés a Lordok háza megalakítására? Mert ugye oda csak születni kell!
Az is fontos lehet, hogy mikor is készült ez az állásfoglalás: 1993! azaz az első demokratikusnak nevezett kormány idején. Azóta egyik kormányzatnak sincs ellenvetése ez ellen. Ehhez, azért lehet gratulálni!
Tisztelt Barátaim, addig nem kell semmilyen változást sem elvárni az ország vezetőségtől, amíg ilyen szabályokkal vannak körül bástyázva!
Mindenkinek üdvözlet: László Ágnes
2009.11.21. 14:38:35
