Kutas története
A falu különbözõ oklevelekben, adatokban többféle néven szerepel. Ezek a következõk: Kutas, Cutus, Kutus, Kuthus, Chutus, Kwthus, Kwthos. Történetére vonatkozóan a legkorábbi adatunk 1146-ból származik. Ekkor a falu úrnõje a települést vagy annak egy részét - a pannonhalmi Szent-Benedek rendnek adományozza.
)
A falu a Dráva és a Balaton között húzódó halomvidéken található. Ez a vidék szubmediterrán és szubatlanti éghajlati hatás alatt áll. A magas talajvízszint e környéken megkönnyítette a kútásást, ráadásul a környéken mindig jó vizû kutak voltak. Innen ered a falu neve: Kutas. A kedvezõ körülmények elõsegítik a megtelepedést. A környéken már a bronzkorban is éltek emberek. A rómaiak is megfelelõnek találták a területet és a közeli Rinya-patak partján katonai tábort hoztak létre. Ezt bizonyítja az itt található tárgyi emlékek sokasága (pénzek, törmelékek).
)
A pannonhalmi apátság mellett a Kutasi család birtokai szintén itt terültek el. A Kutasi család nevét elõször 1276-ban említik a krónikák. Fontos szerepet játszottak a falu történetében 1599-ig. Az 1409-es oklevelek még további birtokosokat neveznek meg. Az 1850. évi februári császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járásba tartozott a falu. Lakóinak száma 1133 fõ." 1851 -ben Fényes Elek így ír a községrõl: „Kutas magyar falu Somogy megyében. Van útja, postája. Kaposvártól három órányi a távolsága. Határa homokos, rétje igen kevés. Többen bírják."
A gazdasági élet alapja falun a föld, ezért fontos a birtokviszonyok áttekintése. 1920-ban a község lakosságának 48,6 %-a földnélküli. A föld 1945-ig a közbirtokosok tulajdonában volt. A két világháború közt, 1935-ben írt feljegyzésekben ezt olvashatjuk Hertelendy Andor birtokáról: "Gazdaságát Szabó Ferenc számtartó kezeli. Területe 1011 kh. Ebbõl szántó 570 kh., rét 71 kh., legelõ 192 kh., erdõ 58 kh., szõlõ 4 kh., gyümölcsös 6 kh., kert 2 kh., egyéb 108 kh. A terület hullámos. Talaja agyag, homok, vályog. Van tehenészetük. Tenyésztenek göbölyt, hízott sertést, foglalkoznak vajgyártással. Termelnek 120l-es Bánkuti búzát, rozsot, zabot, van boruk."
A községben találunk ez idõben kádárt, cipészt, kõmûvest, borbélyt, csizmadiát, asztalost, kovácsot. A falunak volt temetkezési vállalkozója. A kereskedelemmel a Hangya Szövetkezet foglalkozik, ezen kívül Kiss Pálnak van még itt vegyeskereskedése, amelyet 1923-ban alapított. A helységben három kocsma mûködik ekkoriban.
)
