Von: Péteri Attila Árpád
Gesendet: szombat, 2010. március 13. 23:30
An: Kutasi József
Betreff: Emlékezzünk!!
Gesendet: szombat, 2010. március 13. 23:30
An: Kutasi József
Betreff: Emlékezzünk!!
Kossuth Lajos
Forrás: Wikipédia
Tyroler József: A Batthyány-kormány
(színezett metszet Weber Henrik rajza alapján)
(színezett metszet Weber Henrik rajza alapján)
A Batthyány-kormány (1848. március 23. – október 2.) – Magyarország első felelős Minisztériuma (kormánya) volt. 1848. március 23-án az országgyűlés alsótábláján Batthyány Lajos, a március 17-én kinevezett miniszterelnök, kihirdette Minisztériumának[1] névsorát. A kormány szeptember 11-én mondott le, de különböző okokból végül október 2-án adta át szerepkörét az Országos Honvédelmi Bizottmánynak
Az első felelős magyar kormány és tagjai
Miniszterelnök: Gróf Battyhány Lajos, belügyminiszter: Szemere Bertalan, igazságügy-miniszter: Deák Ferenc, hadügyminiszter: Mészáros Lázár cs. kir. vezérőrnagy, vallás és közoktatásügyi miniszter: báró Eötvös József, pénzügyminiszter: Kossuth Lajos, földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter: Klauzál Gábor, közlekedés és közmunkaügyi miniszter: gróf Széchenyi István. Esterházy Pál herceg, bécsi hivatali központtal a király körüli, külügyekkel megbízott miniszter lett.
A kormány valamennyi tagja az elmúlt 10-20 év során tevékenyen részt vett a politikai életben. Kilencük közül 1 herceg, 2 gróf, 1 báró, 1 tábornok, 4 köznemes. Végeredményben az uralkodó osztályokat képviselik, ha nézeteik a nemzet haladásának ügyét szolgálják is. (Nemesek adózása, jobbágyfelszabadítás). Az országgyűlés elfogadta a közteherviselést (nemesek is fizetnek adót) és lényegében a jobbágyság felszabadítását jelentő intézkedéseket hozott. Elkészült a magyar vasúthálózat terve és képviselőválasztások történtek.
A magyar állam területén állomásozó cs. kir. hadsereg csapatait az uralkodó a magyar hadügyminiszter alá rendelte és megparancsolta, hogy a hazánkban állomásozó katonák esküdjenek fel a magyar alkotmányra.
Petőfi Sándor - Barabás Miklós egykorú rajza
A NEMZETI DAL KÉZIRATA
Petőfi SándorNEMZETI DALTalpra magyar, hí a haza ! Itt az idõ, most vagy soha ! Rabok legyünk, vagy szabadok ? Ez a kérdés, válasszatok ! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk ! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak õsapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk ! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk ! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordtunk ! Ide veled, régi kardunk ! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk ! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy híréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot ! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk ! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! (Pest, 1848. március 13.) |
1848-as honvéd zászló
A HIDEG FEJ, FORRÓ SZÍV, MINDENT MEGOLD!
♣♣♣♣♣♣♣♣♣ Péteri Attila Árpád ♣♣♣♣♣♣♣♣♣♣