Subject: Az utolsó pártrendszerű választás elé
To: Kutasi József
From: Halász József
Sent: Friday, April 09, 2010 2:19 PM
To: J H
Subject: Az utolsó pártrendszerű választás elé
Halász József, a Szent Korona alázatos szolgája
Az utolsó pártrendszerű választás elé Valóban történelmi lesz a 2010-es helytartótanácsi (leánykori nevén: országgyűlési) választás!
Pontosan azért lesz történelmi jelentőségű, amiért a pártok mondják: új korszak kezdődik! Csakhogy nem az ő gondolkodási módjukkal (paradigmájukkal), mert annak a történelmi korszak végéhez értünk, aminek a halálos sebet a neoliberalizmus adta, és aminek a megosztással uralkodó eszköze a pártrendszer volt.
Tudom, hogy most a bűnbakgyártás terméke, a „csak az ne legyen!” a választók nagy részét (de, szerintem, nem több, mint 65 %-át) az urnákhoz viszi.
Ezért azt kérem szeretettel, hogy ezt az írást tegye el mindenki és olvassa el április 12-én, 26-án és fél év múlva, mondjuk október 23-án.
Azt is kérem szeretettel, hogy – jelenlegi párttámogatottságtól függetlenül – legyen végre Hazafi, aki annak mondja magát, de ne csak szavakban, hanem tettekben: önmagával szembenézve tegye, amit tennie kell! És ez a tett nem az, amit a választott pártjuk határozott meg számunkra!
Közvetlenül Magyarországot érintve két következtetést emelek ki az elmúlt napok híreiből, általános indokolásként.
Az egyik a választás eredményeként létrejövő kormány helyzete, Kövér Lászlót és Szanyi Tibort idézve. Ez utóbbi már feladta, hogy pártja kormányalakító tényező legyen, így lehetne azt mondani: a „savanyú a szőlő” szindróma mondatta vele (egyébként logikus érvelés következtetéseként), hogy „Élve fogják megnyúzni a Fideszt őszre”.
De a szőlő savanyúsági mutatóját alapvetően közömbössé teszik Kövér László szavai: „a Fidesz-kormányzás első félévének szinte minden területen meg kell hoznia azt az eredményt, amellyel az emberek látják az elmozdulás irányait, a perspektívát, azt a lehetőséget, hogy "lehet jobb", ha azon az úton megyünk tovább, amelyen az első félévben elindulunk. Ezt az eredményt kell december végére a leendő kormánynak elérnie. Ha ez nem sikerül, abból komoly problémák lehetnek.”
A „komoly problémákat” (amelyek Szanyi szerint az élve megnyúzást fogják eredményezni) borítékolni lehet a másik kiemelt hír (címe: „Válságkezelés, avagy végnapjait éli-e a gazdasági liberalizmus?”) alapján: „A nyugati világban lassan másfél évtizede a gazdasági növekedés kerékkötője, hogy a GDP keresleti oldalán mintegy 60 százalékkal szereplő lakossági fogyasztás növekedése lelassult, szinte megállt. Felzárkózván, a kelet-európai világ fő gondja is ez lesz hovatovább. A világválság csak tovább rontott a helyzeten.
A hazai piacokról nem várható új keresletet a nyugati tőke kénytelen mindinkább exporttal pótolni, éspedig szükségképp a távolabbi felzárkózó világ, Kína, India, Latin-Amerika felé.
Tovább > Érkezett egyéb írások > Folytatás