Subject: Dr. Magyar György feljelentése
To: Kutasi József
Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöke
Dr. Réti László Elnök Úrnak
B u d a p e s t
Tisztelt Elnök Úr!
2010. október 29-én a Magyar Hírlapban megjelent „Magyar György ellen etikai eljárás indulhat” című írásban Magyar György ügyvédi irodája által készített, ügyvédi megbízási szerződésben megfogalmazott
„Jelen szerződés bármely jogcímen (tévedés, megtévesztés, feltűnő értékaránytalanság) történő utólagos megtámadásának jogáról ezennel lemondok.”
megbízói nyilatkozattal kapcsolatosan T. Elnök Úr megerősítette azt, hogy
„Semmisnek tekinthető egy megbízási szerződésnek az a része, amelybe valaki semmis kikötést tesz”,
majd a konkrét esettől elvonatkoztatva azt nyilatkozta, hogy
„a kamara hivatalból etikai vagy előzetes vizsgálat indítására jogosult tisztességtelen ügyféltoborzás, tisztességtelen ügyfélszerzés, a fogyasztó megtévesztése vagy ügyvédhez nem méltó magatartás esetén.”
-----------------------------
Ennek az írásnak ismeretében
http://www.naplo-online.hu/iszapkatasztrofa/20101029_megbizasi_szerzodes/print alatt, naplo-online.hu címmel jelölten a következő tartalmú cikk jelent meg még aznap – 2010. október 29-én:
„Eltérő vélemények a megbízási szerződésről
Veszprém – Megtettem a szükséges jogi lépéseket a személyemet ért méltatlan és megalapozatlan támadások miatt – nyilatkozta a Napló érdeklődésére az iszapkárosultak nagyobb részét képviselő Magyar György ügyvéd az egyik napilapban pénteken megjelent állításokra reagálva.
Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról tájékoztat Magyar György interneten olvasható megbízási szerződése véleménye szerint törvénybe ütköző megbízói nyilatkozatot tartalmazó mondattal zárul.
A hatályos polgári törvénykönyv szerint a megbízási szerződés teljesen törvényes – hangsúlyozta Magyar György. Kollégája véleményét nem kívánta egyebekben kommentálni, „mert azt nem tartja ízlésének megfelelőnek” Az üggyel kapcsolatosan a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke is megszólalt. Magyar György elmondta, a BÜK elnöke általánosságban nyilatkozott, ezért félremagyarázás, durva csúsztatás, ami a napilapban személyére vonatkoztatva megjelent. – Bátran állok minden vizsgálat elő, semmilyen etikai-vagy egyéb sérelemről nincs szó, ügyfeleink elégedettek, munkánkkal semmiféle kifogással nem éltek – hangsúlyozta az ügyvéd.
Szólt arról is, hogy pénteken helyszíni konzultációt tartottak Kolontáron, ugyanis több ügyfelük – akiknek házát le kell bontani – jelezte az állam által kínált szerződést aggályosnak tartják. Erről azonban nem kívánt részleteket elárulni, mert irat, illetve tényállás ismerete nélkül nem foglal állást szakmai kérdésekben.”
Eltérő vélemények a megbízási szerződésről
Veszprém - Megtettem a szükséges jogi lépéseket a személyemet ért méltatlan, és megalapozatlan támadások miatt - nyilatkozta a Napló érdeklődésére az iszapkárosultak nagyobb részét képviselő Magyar György ügyvéd az egyik napilapban pénteken megjelent állításokra reagálva.
2010. október. 29. péntek | Szerző: Halmos György
Dr. Léhmann György siófoki ügyvéd szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról tájékoztat: Magyar György interneten olvasható megbízási szerződése véleménye szerint törvénybe ütköző megbízói nyilatkozatot tartalmazó mondattal zárul.
- A hatályos polgári törvénykönyv szerint a megbízási szerződés teljesen törvényes – hangsúlyozta Magyar György. Kollégája véleményét nem kívánta egyebekben kommentálni, „mert azt nem tartja ízlésének megfelelőnek”. Az üggyel kapcsolatban a Budapesti Ügyvédi Kamara (BÜK) elnöke is megszólalt. Magyar György elmondta, a BÜK elnöke általánosságban nyilatkozott, ezért félremagyarázás, durva csúsztatás, ami napilapban személyére vonatkoztatva megjelent. – Bátran állok minden vizsgálat elé, semmilyen etikai-, vagy egyéb sérelemről nincs szó, ügyfeleink elégedettek munkánkkal, semmiféle kifogással nem éltek – hangsúlyozta az ügyvéd.
Szólt arról is, hogy pénteken helyszíni konzultációt tartottak Kolontáron, ugyanis több ügyfelük - akiknek házát le kell bontani – jelezte: az állam által kínált szerződést aggályosnak tartják. Erről azonban nem kívánt részleteket elárulni, mert irat, illetve tényállás ismerete nélkül, nem foglal állást szakmai kérdésekben.
Címkék: megbízási szerződés
-----------------------------------------------
Dr. Magyar György nyilatkozata szerint az alábbi véleményemnek kommentálását „nem tartja ízlésének
megfelelőnek”:
„MAGYAR GYÖRGY & TÁRSAI ÜGYVÉDI IRODA devecseri keltezésű, interneten közzétett megbízási szerződést tartalmazó „M e g á l l a p o d á s” címzésű irata a következő törvénybe ütköző, megbízói nyilatkozatot tartalmazó mondattal zárul:
„Jelen szerződés bármely jogcímen (pl. tévedés, megtévesztés, feltűnő értékaránytalanság) történő utólagos megtámadásának jogáról ezennel kifejezetten lemondok.”
Azért törvénysértő, mert a Ptk. 236. § 4. bek-e a következőket tartalmazza:
„A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidő megnyílta után a szerződést írásban megerősíti, vagy a megtámadásról egyébként írásban lemond.”
Azért törvénysértő, mert ennek a törvényhelynek magyarázata a következőket tartalmazza:
„A megtámadási jogról lemondani csak a megtámadási határidő megnyílta után lehet. A szerződés módosítása önmagában nem minősül a megtámadási jogról való lemondásnak, mert annak kifejezettnek kell lennie, azaz ki kell derülnie, hogy a jogosult a megtámadási jogról tud és ennek ellenére választja a szerződés fenntartását.”
Azért törvénysértő, mert többek között az alábbi döntvény az alábbi címmel jelent meg:
---------------------------------
BH1996. 47.
A szerződés megtámadásáról való lemondás jogszerűen nem foglalható magába a szerződésbe; ilyen nyilatkozatot a jogosult csak a megtámadási határidő megnyílta után tehet [Ptk. 236. § (4) bek.].
A fenti indokolással kiegészítve a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyta. (Csongrád Megyei Bíróság 5. G. 40.503/1991. sz. - Legf. Bír. Gf. V. 33.628/1993. sz.)
------------------------------
Nem tudom azt, hogy más ügyvédeknek, vagy ügyvédi irodáknak ügyféllel kötött megbízási szerződése azonos törvénybe ütköző rendelkezést tartalmaz-e, de azt tudom, hogy általában a gyakorló jogászok számára ismertek ezek az alapvető rendelkezések.
Ezért a nem jogász foglalkozású embereket kívánom értesíteni ezúton arról, hogy bármely megbízási, vagy egyéb szerződésben hasonló megfogalmazással írták alá az okiratot, vegyék úgy, mintha ezt nyilatkozatot a szerződés nem tartalmazta volna. Ugyanis törvénybe ütköző szerződés – ide értve az egyoldalú nyilatkozat is – semmis. (Ptk. 200. § 2. bek. első mondat)”
----------------------------------------------
Azaz Dr. Magyar György nem tartja ízlésének megfelelőnek kommentálni azt, hogy „kollégája” által felhozott jogszabály, kommentár és döntvény ellenére miért tartja teljesen törvényesnek a megbízási szerződésbe foglalt megbízói nyilatkozatot akkor is, ha ebből a véleményemből T. Elnök Úr újságnyilatkozatában megerősítette azt a részt, hogy „Semmisnek tekinthető egy megbízási szerződésnek az a része, amelybe valaki semmis kikötést tesz.”
Dr. Magyar Györgynek fentiekben idézett nyilatkozata alapján az a meggyőződésem, hogy már a megbízási szerződése megbízói nyilatkozatát tartalmazó utolsó mondata szerkesztése során is jól tudta azt, hogy ez a rész a Ptk. 236. § 4. bekezdésbe ütközik, jól tudta azt is, hogy ezáltal ügyfelének jogait saját előnyére szándékosan csorbítja, illetve az is megállapítható, hogy figyelmeztetésem ellenére ezt az állapotot jövőben is fenn kívánja tartani.
=======================
„Megtettem a szükséges jogi lépéseket a személyemet ért méltatlan és megalapozatlan támadások miatt – nyilatkozta …… Magyar György ügyvéd”
tartalmú mondat a naplo-online.hu lapban megjelent fenti cikkben nevem megjelölése felett három sorral nem kétségesen a Btk. 138. §-ban meghatározott
„fenyegetés: Súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a
megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.” magatartásnak felel meg.
Dr. Magyar György fenyegető mondata alapján alapos a gyanú arra, hogy azért nyilatkozta ezt, hogy engem, illetve a nyilatkozatot olvasó más személyeket is megfélemlítsen arra az esetre, amennyiben jövőben bárki a megbízási szerződésével kapcsolatos törvénysértésekre felhívja a figyelmet.
Ez a magatartása Dr. Magyar Györgynek álláspontom szerint kimeríti Btk. 174. §-ban rögzített
„Aki mást erőszakkal, vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg büntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
kényszerítés bűncselekményének, illetve annak kísérletének alapos gyanúját.
A törvényi tényállás megvalósulásához szükséges jelentős érdeksérelem pedig Dr. Magyar Györgynek a cikkben kolontári konzultációjára vonatkozó közlése alapján állapítható meg.
Hiszen minden törvénysértés ellenére magatartását ezek szerint változatlanul kívánja folytatni és a fenyegetése álláspontom szerint ennek a magatartásának továbbfolytatásnak zavartalanságát hivatott biztosítani. Ez pedig másoknak jelentős érdeksérelmével járhat.
====================
1998. évi XI. törvény 37. § szerint „Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd
a./ aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi…”
1.§: „Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával – törvényes eszközökkel és módon – elősegíti a megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését.”
3.§ 2.bek: „Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatásához méltó magatartást tanúsítani.”
A Magyar Ügyvédi Kamara 5/2008. (X.27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzata az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól
6/4.a. pont: „Az ügyvéd nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése jogszabály megsértésével jár, vagy közerkölcsbe ütközik.”
15/6. pont: „A ügyvéd közszereplése az ügyvédi hivatás presztízséhez méltó színvonalú legyen.”
Fentiekre tekintettel
f e l j e l e n t é s s e l
élek és kérem T. Kamarai Elnök úrat arra, hogy Dr. Magyar György ellen az 1998. évi XI. tv. 48. § 1. bek-e alapján a fegyelmi eljárást rendelje el,
k é r e m
azt, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács az 1998. évi XI. tv. 54. § 1. bek. b. pontja alapján Dr. Magyar György tevékenységének gyakorlását függessze fel.
Siófokon 2010. október 31. napján.
Tisztelettel:
Dr. Léhmann György
