6.887 - Orbán-vezér kijelentette: '1956 munkáját 2010 áprilisában fejezték be a magyarok a kétharmados választási győzelemmel'.

From: Nemzeti Hirhalo* www.nemzetihirhalo.hu *************
A Likud magyar hangja a Kossuth-téren: 'legyen már elég 56-ból!'
2010. október 27. 00:09:17 Neményi.net

Orbán-vezér kijelentette: '1956 munkáját 2010 áprilisában fejezték be a magyarok a kétharmados választási győzelemmel'.

Az idén végre rendőri brutalitás nélkül ünnepelhette a magyar nép forradalma évfordulóját. Orbán beszélt ott és a következőket mondta:

    "1956 a magyarok befejezetlen története volt az idei esztendőig, a kétharmados forradalom azonban megszabadított bennünket - 56 örököseit - attól, hogy a forradalom napján úgy érezzük, mégiscsak újra kell vívni ezt a harcot. A magyar életlehetőségek szabad alakításáért vívott harcot lezártuk - szögezte le Orbán Viktor, hozzátéve: ez a harc a mi győzelmünkkel, az 56-osok győzelmével, a rendszerváltók, a szabad magyarok győzelmével ért véget 2010 áprilisában."

Megdöbbentő szavak! Milyen üzenetet hordoznak ezek a Likud testvérpárt elnöke, a Vezér szájából? Mit üzen nekünk Orbán, vagy a száján keresztül a háttérhatalom? Merthogy a baljós előjelek alapján kétség sem merül fel, hogy itt súlyos üzenettel találkozunk. Különösen, ha nem feledjük az elmúlt félév történéseit.

'Milyen veszélyeket rejt a majdan fölálló, abszolút hatalommal rendelkező Orbán kormány?' címmel elemeztem a választásokat közvetlenül megelőzően a FIDESZ várható kétharmados győzelmét kísérő gondokat, majd 'További intő jelek - a 2. Orbán-kormány' címmel foglaltam össze aggódó gondolataimat a kormányalakítás időszakában. Akkor a leginkább aggasztónak Pintér és Martonyi miniszter-jelölését tartottam.

Az idő igazolt! Pintér rendőrsége a magyar lakosságot félelemben tartó, kirabló, agyonverő, megkéselő 'megélhetésiek' helyett a nemzeti érdekeket képviselő gárdát vegzálja. Az árvíz idején nem a károsultakat fosztogatókra, hanem azoknak segélyt szállító gárdistákra vadásztak. Nekik ma is fontosabb egy-egy gárda összejövetel meggátlása, vagy szétverése, mint száz becsületes magyar család kifosztásának a megakadályozása.

A 'nemzeti együttműködés' jegyében az októberi állami ünnepségről kitiltották a JOBBIKot, a JOBBIK gyűlésén résztvevőket rendőrök piszkálják, Budaházyt továbbra is terroristaként börtönben tartják. A 'független' bíróság folytatja a politikai bebörtönzöttek gyepálását, a Gyurcsányi-rend ellen lázadókat ma pontosan olyan bűnözőknek tekintik, mint akkor.

A magyar érdekeket Martonyi semmivel sem kezeli inkább a magyarok érdeke szerint, mint tette korábban Gönczova. Elvileg a külhoni magyarság érdekében hozott parlamenti döntés, a kettős állampolgárság megadása pl. az Izraelben élő 'magyarság' számára sokkal kedvezőbb, mint a szomszédban élőknek.

Májusban elmerengtem a FIDESZ látszólagos nemzeti elkötelezettségén, és ezt írtam:

    "Nem értettem az okokat. Aztán felhívták a figyelmem arra, hogy a Fidesznek még hasonló arányban maga alá kell gyűrnie az önkormányzatokat is, azaz meg kell nyernie az önkormányzati választásokat és a fordulatot csak azt követő időre várhatjuk."

Majd gondolataimat a következőkkel zártam:

    "Eljött annak ideje, hogy a magyar népért, a magyar társadalomért felelősséget érző honfitársaink kilépjenek passzivitásukból és a még létező társadalmi csoportokban, polgári körökben, falu-társaságokban, bármiféle együttesben, csoportban hangosan és felelősségteljesen síkra szálljanak a népérdek mellett annak megakadályozására, hogy a szeptemberi önkormányzati választásokon is a Fidesz teljes hatalomhoz jusson. Az ellenőrizetlen hatalom egypárti diktatúrát jelent - és erre az utóbbi hetek intő jelei kellően és minden alapot megerősítve figyelmeztetnek.

    Ne a szájukat nézzük, hanem a kezüket - ahogy Rodolfo, a bűvészmester mindig is biztatta a közönségét."

Azóta eltelt közel egy fél év. Sok minden történt, lezajlottak a helyhatósági választások, de sok kérdés azóta sem oldódott meg. Mit akar a FIDESZ? Valóban a nemzet érdekeiért fog-e politizálni? Számos jel szerint nem, mások szerint viszont igen, de sajnos, ezen jeleknek van más értelmezése is. Lássuk csak ezeket, melyek a helyhatósági választásokat megelőzték, azaz még nem voltak alkalmasak arra, hogy a valódi politikai szándékot mérlegeljük..

1. Kettős állampolgárság

Fölemelő érzés volt, hogy a parlament még a kormányalakítást megelőzően törvényt alkotott a kettős állampolgárság megadásáról. Ám nem sokkal később érkezett a hír: az Izraelbe emigrált százezrek örülnek ennek a legjobban, hiszen így rendkívül kényelmesen lehetnek ismét magyar állampolgárok és minthogy pénzük meg van rá, mint állampolgárok kivásárolhatják a vagyonából a hazai rezidenseket.

2. Elszámoltatás

A nagy hangon beharangozott elszámoltatás ugyan megindult, de nagyon úgy látszik, hogy az éle pusztán bizonyos gazdasági csoportok ellen és nem pedig a teljes gazdasági polip ellen irányul. Mindeddig egyetlen konkrét elszámoltatás sem történt és amikor az iszapkatasztrófa idején (lásd alább) halovány jel született, hogy a közvagyon kirablói valóban elszámoltatásra kerülnek, a letartóztatott vezér egy-kettőre szabadlábra került. Így vagyonát szépen átmentheti.

3. IMF-el szembeszegülés

Látványosan záródtak az IMF-el való tárgyalások. Az ország gazdasági vezetése - Matolcsy György - elzárkózott az IMF kölcsönök további igénybevételétől. A kormány a válság terheit elsősorban nem a lakosságra hárítja, hanem átmenetileg megadóztatja a bankokat és a multinacionális cégeket. Igaz, a kiszivattyúzott nyereségük néhány százaléka erejéig, mégis ez nemzeti érdekek látszatát kelti.

Ezekkel kapcsolatban nemzeti szabadságharcról cikkezett a sajtó. Ám nem feledhető, hogy az ország olyan rossz, lerabolt állapotban van, hogy minden további életminőség rontás esetleg a teljes gazdaság lázadás miatti összeomlásával fenyeget. Ez nem lehet sem az IMF, sem a brüsszeli, londoni, New York-i gazdasági potentátok célja, ezért kisebb mértékű lazítás a jövőbeli nagyobb haszon érdekében érthető.

4. Oktatáspolitika

A liberális oktatáspolitika felszámolásához valóban hozzákezdtek. Az alapoktatás szintjének meredek zuhanása a későbbi teljes szellemi lehanyatlást hordozta magában. Szellemileg eltompult emberek azonban a modern ipari technológiákban, kereskedelemben használhatatlanok és az ország gazdasági helyzetének javulását immár a képzettség hiánya is gátolja. Már pedig Magyarországon nem csak WC takarítókra, hanem ipari rabszolgákra is szükség van. Ehhez bizonyos fokú képzettséget biztosítani kell. Mindamellett ez látszik még a leginkább nemzeti érdekűnek.

5. Nyári árvizek

Az országot sújtó nyári árvizek gazdasági következménye rendkívül súlyos. A kormány nem kerülte ki azok kezelését, mégis, a társadalmi összefogás erejének nyomása érezhető a kormány erőfeszítései mögött. Erre egyértelműen utalnak Pintér gorillái által elkövetett zaklatások, hogy úgy kellet a rendőröket kijátszaniuk a nemzeti adományt szállítóknak és elosztóknak. Jellemző volt, hogy a hivatalos propaganda sokkal inkább a települések cigány lakosságát támogatta volna és diszkriminációt kiáltott, amikor nem-cigány lakosokhoz áramlott a segítség. A cigány lakosok viselkedése erősen kétséges volt. Sokkal nagyobb arányban találkozhattunk velük a segélyt, a károsult lakosságot fosztogatók, mint az árvédelem táborában.

6. Helyhatósági választások

Fordulóponthoz érkeztünk. A fél éves FIDESZ uralom propaganda-hadjárata és intézkedései elsősorban a nemzeti erők kíméletlen, ha kell törvénytelen visszaszorítását jelentették. A parlamenti munkában ugyanúgy söpörték le a JOBBIKos javaslatokat, ahogy tették a szocok az ellenzékükével. Kizárták a JOBBIK képviselőjét az állambiztonsági bizottságból: ne legyen betekintése az ügyekbe! Kizárták a kampányműsorait a médiából. Pusztán csak bírósági döntésnek volt köszönhető, hogy a kampány utolsó napján megszólalhattak.

Ugyanakkor semmi hasonlót nem tapasztalhattunk az MSZP és az SZDSZ2 párt (LMP) kampányában, sőt, sokkal inkább az együttműködés volt a jellemző. Ki a FIDESZ ellenfele? Kétségtelenül az látszik, hogy a JOBBIK. Ugyanakkor a parlamentben egyre-másra nyújtják be a JOBBIK programjait törvényként, aminek eredménye, hogy a JOBBIK társadalmi támogatottsága csökken, merthogy aminek alapján a támogatottság megszületett, az FIDESZ intézkedéssé válik.

Megtörténtek a választások, a FIDESZ tarolt, az ország narancsba borult. Ugyan néhány helyen a FIDESZes városvezetés feje nem FIDESZes, de meg is nézheti magát a független polgármester - pl. Esztergomban. A nemzeti együttműködés nyilatkozat pusztán karikatúra ott a falon!

7. Ajkai iszapár

Közvetlen a helyhatósági választásokat követően szakadt át az ajkai vörösiszaptározó gátja. A kormány azonnal lépett és a közhangulatnak megfelelően látszólag a károsultak mellé állt, a céget állami felügyelet alá helyezte. Nem feledhető azonban, hogy a tulajdonosok annak a gyurcsányi klánnak a tagjai, akikkel szemben Orbánnak is állandó hadállásai épültek ki. Az ellenfélnek ily kedvezően adódó visszaszorításának a lehetőség azért beárnyékolja a politika nemzeti érdekeinek vélt érvényesülését. Különösen, hogy a nyomozó szervek egy nap múltán szabadlábra is helyezték a felelősséggel leginkább vádolhatót, miközben az előző rendszer és az ugyanehhez a klánhoz tartozók ellen szervezkedők ma is bírósági ítélet nélkül, hamis vádakkal börtönben vannak.

Nemzeti-e a FIDESZ politikája?

A Ezek után jogosan merül fel a kérdés: valóban nemzeti-e a FIDESZ politkája? A látszólagos jelek mögötti tartalom, ahogy láthattuk, mindig ad más magyarázatot is. Az októberi ünnepségen elhangzott orbáni mondat azonban nem ad más megoldást: a FIDESZ 1956-ot kisajátítva a nemzeti ellenállás felszámolására készül. A FIDESZ ugyanis nem folytat nemzeti politikát, vagy ha látszólag mégis, akkor meg nem a magyar nemzet érdekében. Nem a magyar nép érdekében. Akkor hát kiében?

Logikus választ kapunk a FIDESZes mutyik felismerésében. A köztulajdon számukra semmivel sem szentebb, mint a bukott rend emberei számára. Az álláshalmozás, a gazdasági érdekeltségek összefonódása - és mindezen felül a felvállalt és lelkesen propagált Likud testvérpártiság már behatárolja a kérdésre adható válaszokat. Afganisztáni misszió továbberőltetése, Hendének Izraelbe röppenése, cigány-integrációnak az EU elnökség alatti kiemelt kezelési módja mind, mind, egy irányba mutatnak. Még pedig abba, hogy a FIDESZ nemzeti képe pusztán álarc és nem a magyar nemzet, hanem végső soron a 'gazdik' érdekében politizál. Orbán a Likud Kossuth-téri magyar hangja volt csupán és azt üzente: elegük van az ötvenhatozásból!

Mindebből nekünk az következik, hogy 1956 egyáltalán nem ért véget 2010 áprilisában, sőt, továbbvitele időszerűbb, mint valaha. Az októberi emlékek zárógondolatát ezért nyomatékosan meg kell ismételnem:

"Így 2010-ben az ország kifosztottan erkölcsileg lezüllesztetten, hatalmas nemzetközi adósságokkal terhelten tekint vissza 1956-ra, annak máig szunnyadó, elismerést nem kapott szellemére és reménykedik, hogy még innen is lehetséges feltámadás.

Igen, feltámadás csakis 56 szellemében lehetséges. Csakis akkor, ha összefogunk - no nem a kormányzó párt hamis nemzeti egységnyilatkozata alapján - hanem ahogy tettük a felkeléskor, a szabadságharcban és a forradalomban. Együtt, nem egymás torkát harapva, hanem egymás kezét megszorítva ép erkölccsel és ép szellemben."

Cser Ferenc