| Szent Korona Értékrend Akadémia második fokozat (gyakorlati alkalmazás) munkaanyaga Bevezető „Én úgy látom, hogy Árpád feledése – a magyar halál. Ezeréves szolgaságunk utolsó, sovány bére a „művelt nyugat” kegyelem döfése. Ébredjünk végre rá, hogy a közénk furakodott magyarul beszélő idegenek akarják velünk elfeledtetni Árpád dicsőségét és szent hagyatékát, mert ők nagyon jól tudják, hogy a Magyarság karizmájának ereje legyőzhetetlen egységbe tömöríti a Nemzetet. Ne várjunk hát tovább. Fordítsunk egyet a sorsunk kerekén és térjünk vissza Nagy Árpádhoz. Az ő emléke majd össze fog minket éppen úgy, miként ő egybe tartotta a magyar erőt, a magyar tudást és a magyar igazságot és legyőzte az ellene egyesül európai erőt. Árpáddal mi is diadalmaskodunk, mert a hagyományoknak vallásos kegyelettel való ápolása legyőzhetetlen erőt ad a népnek. A Szent Hagyományok feledése, sárba tiprása viszont annak a népnek önmaga felett kimondott halálos ítélete, amelyik hagyományaival ezt teszi, hiszen akinek nincs gyökere – annak jövője sincs. Hát válasszatok Magyar Testvérek. A Feltámadás Fénye és a halál ítélete áll előtettek. Amit megragadtok és magatokévá tesztek – az lesz a Tiétek. Én könyörgök a Magyarok Istenéhez azért, hogy segítsen minket nagy kegyelmével, hogy ismét beállhassunk a Fénybe. Boldog Asszonyunk és Jézus Urunk segedelme legyen velünk. (Badiny Jós Ferenc: Az Istenes Honfoglalók - http://www.magtudin.org/Istenes.htm#_ftn10) Badiny Jós Ferenc 1986-os gondolatai tökéletesen meghatározzák a Szent Korona Értékrend szerinti összehangolt munka célját: a Feltámadás Fényét választva kivédeni a „művelt nyugat” kegyelem döfését, Árpád apánk tiszta kereszténységének hagyományként követésével. A „művelt nyugat” válságba vezette a világot, helytartói megosztással, félrevezetéssel, a tájékoztatási monopólium segítésével tartják fenn hatalmukat itthon és világszerte. Egyre több kérdés fogalmazódik meg az emberekben, életfeltételeik beszűkülését tapasztalva. Miért kell olyan terheket vállalni, amelyek nem a mi érdekeinket szolgálják? Miért kell nekünk kirekesztettnek lennünk saját országunkban? Miért kell magyar vért és életet áldozni azért, hogy mások gazdasági és politikai hatalmat szerezzenek számukra is idegen országokban? A helytartók figyelemeltereléssel válaszolnak. Úgy tesznek, mintha nem közös megegyezéssel adták volna el Magyarország és a magyar emberek szabadságát. Úgy tesznek, mintha a nemzetközi szerződések aláírásakor nem látták volna előre annak következményeit. És a megosztottság tényleges értelmét is látjuk akkor, amikor azok, akik közös megegyezéssel megosztották a társadalmat, most egymásra mutogatnak – miközben érdekeik azonosak -, hogy önmaguk felelősségéről eltereljék a figyelmet. Óvatosan felvetődik a közszereplők megnyilvánulásaiban és a hivatalos médiában a birodalmi tagságunk hátrányainak általános említése, de amikor jól felfogott önvédelemként megfogalmazzuk a birodalomból kiválás jogszerű lépéseit, akkor minden közszereplő és média hallgat, követve azt az aranyszabályt, hogy amiről nem beszélünk, az nincs. A hatalom célja az, hogy leplezze, a ténylegesnél kisebb hatásúnak állítsa be a birodalom erkölcsi bukása által kiváltott gazdasági válságot és társadalmi feszültséget, ehhez használja fel a mindannyiunk pénzéből fenntartott médiát, és a bérmagyarokat. Ezzel mindannyiunkat saját kivégzésük társtetteseivé akarnak tenni. A magyarországinál sokkal súlyosabb a nemzetközi figyelemelterelés, amely nemcsak Európa, hanem a világ békéje súlyos veszélyeztetésének leplezésére szolgál. Ez pedig nem kisebb, mint a III. világháború kirobbantásának potenciális lehetősége. Iránban nem tudott a birodalom olyan belső ellenállást szítani a számára ellenséges rendszer megbuktatására, mint pl. Líbiában (legfeljebb néhány atomtudós meggyilkolását érte el), ezért az irakihoz hasonló koholt vádakkal akarja igazolni egy támadás jogszerűségét. Ezek a koholt vádak részben az irakihoz hasonlóak: a tömegpusztító fegyver birtoklásának vádja[1]. A másik része viszont az eddigi terrortámadások indoklásához képest új: az Izraelt fenyegető újabb holokauszt rémképe[2] Amikor a válság gazdasági és biztonságpolitikai hatásainak megszűntetését követeljük, akkor jogállamiságra, demokráciára hivatkoznak azok, akik jogállamiságon a diktatúra szabályrendszerét, demokrácián a kiválasztottak kirekesztettek fölött gyakorolt korlátlan elnyomását értik. A gépezet, amely nem természetes úton, hanem egy természetellenesen felépülő mesterséges kultúra – a nyugati civilizáció – eredményeként jött létre, szerkezeti hibákat rejt magában. Ezek jelentik azt a lehetőséget, amit fel tudunk használni arra, hogy a birodalmi függőségünk ellen a „jogállamiság” és a „demokrácia” szabályai szerint lépni tudjunk. A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény 8. cikke[3] lehetővé teszi népszavazás kiírását. A népszavazás köréből a (3) bekezdés d) pontja kizárja a „nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről” szóló tárgykört, de a nemzetközi szerződésből eredő jogok gyakorlását nem. Így marad kritériumként az, hogy a népszavazás tárgya „az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés”, a nemzetközi szerződések pedig ebbe a jogkörbe tartoznak[4]. A birodalom mindhárom szervezetének (amelynek tagjai vagyunk) alapszerződése jogként határozza meg bármely tagország számára a kilépés lehetőségét (EU[5], IMF[6], NATO[7]), tehát ezeknek a jogoknak a gyakorlása a jogállamiság részét alkotják. Mivel a 2012. 02. 09-én az OVB-hez hitelesítésre benyújtott aláírásgyűjtő lapok egyike sem a kilépést kezdeményezi az EU-ból, az IMF-ből, a NATO-ból (tehát nem a kötelezettségek teljesítését érint), hanem ezen szervezetek alapszabályában szereplő jog gyakorlására vonatkozik, és történetesen azt indítványozza, hogy a választók szabad akaratukból döntsenek arról, hogy ezen szervezetek tagjai akarnak-e maradni. Ez nem jogértelmezési kérdés, mert a jogszabályok szövegéből egyértelműen ered. A NATO-val kapcsolatosan lehet egyedül jogértelmezést felvetni, a „szerződés életbelépését” illetően. Egyik lehetséges jogértelmezés sem zárja ki a népszavazás kiírását, tekintettel arra, hogy a belépésünk több mint tíz évvel ezelőtt történt. A Lisszaboni Szerződés[8] és a 2012. 01. 01-én hatályba lépett rendelet)[9] pedig egyértelműen lehetőséget arra, hogy európai polgári kezdeményezéssel a föderatív (tehát összeolvasztó, integráló) Európai Unió konföderatív (összehangoló, koordináló) Európai Államszövetséggé alakuljon át. A feladat- és hatáskör vonatkozásában az Európai Bizottságról a Lisszaboni Szerződés ugyanúgy rendelkezik, mint az Országgyűlésről az Alaptörvény, tehát értelmezési vita érdemben itt sem lehetséges.
(1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (2) Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (3) Nem lehet országos népszavazást tartani … d) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről; (Magyarország Alaptörvénye) [4]1. cikk (1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; b) törvényeket alkot; c) elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére; (Magyarország Alaptörvénye) [5]I. CIKK 50. cikk (1) Saját alkotmányos követelményeivel összhangban a tagállamok bármelyike úgy határozhat, hogy kilép az Unióból. (Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata és az Európai Unió Alapjogi Chartája (Lisszaboni Szerződés) [6]XXVI. cikk 1. szakasz. A tagok kilépési jogaBármelyik tag bármikor kiléphet az Alapból oly módon, hogy írásbeli felmondást nyújt be az Alapnak annak központjához. A kilépés e felmondás kézhezvételének időpontjában lép életbe. (1982. évi 6. törvényerejű rendelet a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről) [7]12. cikk:A szerződés életbelépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek, egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással, figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások fejlődését is. 13. cikk. A Szerződés életbelépését követő húsz év elteltével mindegyik Fél kiválhat a Szerződésből, éspedig egy évvel azután, hogy a felmondásról értesítette az Egyesült Államok kormányát. E kormány minden egyes felmondási okirat letételéről értesíti a többi Fél kormányát. (Az Észak-atlanti Szerződés Washington DC, 1949. április 4.) [8] II. CIKK 11. cikk (4) Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. (Lisszaboni Szerződés) [9] 2. cikk Fogalommeghatározások E rendelet alkalmazásában: 1. "polgári kezdeményezés": az e rendeletnek megfelelően a Bizottsághoz benyújtott kezdeményezés, amelyben felkérik a Bizottságot, hogy hatáskörén belül terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtása céljából uniós jogi aktusra van szükség, és amelyet a tagállamok legalább egynegyedéből származó, egymillió jogosult aláíró támogat; (Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről.) | 
| Navracsics: A kormányban jelen van a csalódottság érzése
2012. 4. 4. 11:01
Szerző: MTI Az Európai Unió Magyarország egyetlen választási lehetősége - szögezte le a European Voice című brüsszeli hetilap honlapján szerdán megjelent írásában Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes.
Navracsics Tibor feltette a kérdést, hogy miért kezeli az EU Magyarországot eltérően a többi tagállamtól. Úgy vélte, ennek talán az az oka, hogy az unión belül feszültségek vannak a szorosabb politikai unió és a nemzeti önállóság fogalma körül. Kifejtette: az unió alapítói közül a nacionalizmust sokan világháborúk okozójának tartották, és a nacionalizmust övező ellenséges érzelmek miatt a jelenlegi politikai elit tagjai közül is többen bizalmatlanok a nemzetállammal szemben. Ezzel a gyanakvással pedig időnként nyíltan Magyarországot célozzák - vélte a miniszter.
Mint írta, Magyarország ezzel szemben lehetségesnek tartja a kiállást a nemzetállam mellett, valamint az ügyek önálló irányításának joga mellett, és ezzel egy időben lelkes résztvevőnek maradni az unió intézményes és politikai életben is, ha érdekei úgy kívánják.
A kormányban jelen van a csalódottság érzése, de továbbra is elkötelezett az egységes Európa értékei és céljai mellett - szögezte le befejezésképpen Navracsics Tibor.
Tőzsde - Gyenge nyitás után tovább estek az európai indexek
2012. április 04. szerda 11:23
MTI Gyenge nyitás után a kereskedés első másfél órájában tovább nőtt a főbb európai tőzsdeindexek vesztesége.
Szerdára jelentős negatív fordulat következett be a nemzetközi értékpapír piacokon, csökkent a befektetői kockázatvállalási hajlandóság, miután a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésén készült jegyzőkönyvből kiderült, hogy nem lehet számítani újabb mennyiségi monetáris enyhítő programra.
A borúlátó befektetői hangulatot tovább fokozta a Markit Economics gazdasági kutató intézet recessziós aggodalmakat megerősítő márciusi euróövezeti beszerzési menedzser indexének közzététele.
Orbán: A mostani kétharmad után is van élet
2012. 4. 3. 11:47
Szerző: MTI A kormány elkötelezett abban, hogy "a Kúria a régi fényében ragyoghasson", ezért készen áll megtalálni annak módját, hogy a Kúria minél hamarabb ismét a régi épületét használhassa - közölte a miniszterelnök kedden Budapesten, a Kúria másfél évszázaddal ezelőtti visszaállítása alkalmából tartott teljes ülésen.
A kormányfő kitért arra is: "a mostani kétharmad után is van élet", és szerinte a kétharmados szabályok fenntartása egy folyamatos konszenzuskényszert épít a rendszerbe, amelynek a jövőben az igazságszolgáltatás az előnyét fogja érezni.
Elemző: Egyelőre nem teljesítettük az IMF-tárgyalás feltételeit
2012. 4. 2. 10:58
Szerző: Commerzbank Az euró/forint árfolyama, a kötvényhozamok, illetve a CDS-felárunk akkor tudnának esést produkálni, ha lenne konkrét hír a hivatalos IMF tárgyalásokról, de persze ehhez teljesíteni kellene az előfeltételeket, ami ez idáig nem történt meg – írja napi elemzésében Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza.
Rossz hír érkezett az euróövezetből 2012. 4. 2. 11:59
Szerző: MTI Nőtt a munkanélküliségi ráta a 17 tagú euróövezetben és a 27 tagú EU-ban februárban, a januárihoz képest mindkét mutató 0,1 százalékponttal emelkedett - közölte hétfőn az EU statisztikai hivatala az Eurostat. Az euróövezetben a januári 10,7 százalékról februárban 10,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Tavaly februárban 10,0 százalékon állt az euróövezeti munkanélküliségi ráta.
Az Eurostat adatai szerint 2012 februárjában a magyarországi munkanélküliségi ráta szezonálisan kiigazítva 11,0 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
Éves összevetésben nyolc uniós tagállamban csökkent a munkanélküliség, 18-ban emelkedett, és egy tagországban, Romániában nem változott.
MNB: 80 százalék felett maradt az adósság 2012. 4. 2. 11:20
Szerző: Világgazdaság Online A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,3 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -4,3 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,5 százaléka volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,5 százalékát érte el a 2011 negyedik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,9 százalékát tette ki az elmúlt egy évben, közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a tulajdonosi követeléseiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat és nyújtott hiteleiket csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, ugyanakkor a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások számottevően csökkentek.
Fordulat Brüsszelben: mégsem döntenek ma Magyarországról Forrás: Kossuth Rádió, Krónika 2012. április 04. szerda 12:50 Várhatóan elhárulnak az akadályok Magyarországnak az unióval és az IMF-fel tervezett hiteltárgyalásai elől - tudta meg az MTI Hírcentrum brüsszeli forrásokból. A korábbi hírekkel ellentétben mégsem dönt szerdán a magyar ügyekben az Európai Bizottság. Brüsszel múlt pénteken, jóval a határidő előtt kapta meg a kormány válaszait a kötelezettségszegési eljárásokban. Érdemi döntés bizottsági és diplomáciai források szerint két hét múlva várható. A kiszivárgott hírek alapján a korábbinál derűlátóbb forgatókönyv körvonalazódik, és várhatóan elhárulnak az akadályok az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott hiteltárgyalások útjából.
Diplomaták szerint óvatos optimizmusra adhat okot a hangnem megváltozása, Brüsszel ugyanis eddig mereven elzárkózott attól, hogy hivatalosan bármit is közöljön a hiteltárgyalások megkezdéséről. Mára azonban egyetlen nyitott kérdésre, a Magyar Nemzeti Bank elnökének fizetésére szűkült le a jegybankdosszié. Előrelépés valószínűsíthető az adatvédelemmel és az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos törvénymódosítások tekintetében is.
Ezek a változtatások vagy megoldják vagy minimálisra szűkítik a vitás ügyeket, Brüsszel nem szab további feltételeket a hiteltárgyalások megkezdéséhez – tudta meg az MTI Hírcentrum európai bizottsági forrásokból.
SocGen: Nem lesz IMF-megállapodás, jöhet a 320 forintos euró 2012. 4. 4. 10:30
Szerző: Alapblog Kisebb a valószínűsége az IMF megállapodásnak, mint annak, hogy egyáltalán nem lesz megállapodás – állítja a Société Générale, a nagy francia bankház fő stratégája, aki a feltörekvő piacok szakértője. Benoît Anne az alapblog.hu–nak adott interjúban annak ellenére fenntartja az elemzői csapata által képviselt negatív véleményt, hogy időközben Fellegi Tamás Washingtonban tárgyal az IMF-nél, és az Európai Unió illetékesei már tanulmányozhatják a magyar kormány hivatalos válaszait az Unió által támasztott feltételek teljesítéséről.
A közép-európai térségre szakosodott vezető francia banki közgazdász azonban úgy látja, hogy a piacok túlárazták a megállapodás lehetőségét az elmúlt időszakban. Hamarosan azonban megértik a piaci szereplők, hogy valójában semmi egyéb nem történt, mint kommunikáció.
Dől a dominó? - Megint nőttek az EU-s csődkockázati felárak 2012. 4. 4. 13:23
Szerző: MTI Eco Meredeken megugrottak az euróövezet gyengébb pénzügyi helyzetű perifériális szuverén adósainak törlesztéskockázat-biztosítási árazásai a piac által gyengének minősített szerdai spanyol kormánykötvény-aukció után.
A Markit a szerdai CDS-ármozgások kimutatáshoz fűzött elemzésében felidézi, hogy Spanyolország a meghirdetett 2,5-3,5 milliárd eurós értékesítési célsáv legalján, 2,59 milliárd euróért tudott csak új kötvényeket eladni, az alacsony értékesítési célhoz mérten is gyenge túljegyzés mellett.
Az IMF-tárgyalások hozhatnak még meglepetéseket 2012. 4. 4. 10:03
Szerző: Erste A monetáris tanács két, de-facto a kormány által delegált tagja (Kocziszky György és Gerhardt Ferenc) arról beszélt, hogy addig nem lehet csökkenteni a kamatokat, amíg az IMF-fel a megállapodás meg nem köttetik. Ez megerősíti azt a korábbi elképzelésünket, hogy az IMF-megállapodásig nem lesz kamatcsökkentés, azonban az év második felében óvatos lazítás veheti kezdetét. Év végére 6,25 százalékra csökkenhet az alapkamat várakozásunk szerint – írják az Erste Bank elemzői.
Fed Nyíltpiaci Bizottsága tegnap este publikálta a márciusi ülés jegyzőkönyvét. A jelentés azonban csalódást okozott a befektetőknek, mert a jegybankárok többsége úgy gondolja, hogy nem szükséges az újabb monetáris lazítás. Ugyanakkor a Fed továbbra sem látja a tengerentúli gazdaság élénkülését, a pozitív jelek csak átmenetiek lehetnek, de a gazdaság kilátásai nem változtak a következő évekre. Azt azonban megerősítették, hogy az alacsony kamatkörnyezet 2014 végéig maradhat.
Komoly gondban az EKB 2012. 4. 4. 13:51
Szerző: Világgazdaság Online Mario Draghi valószínűleg nem örülhet annak, hogy Németországban véget ér a bérek visszafogásának időszaka, miközben Spanyolország és Görögország recesszióval küzd, valamint a munkanélküliségi ráta rekordon áll. A jelenlegi helyzet újra felveti a kérdést, hogy megfelelő-e az összes tagállam számára az Európai Központi Bank (EKB) egységes monetáris politikája.
Miközben Görögország és Spanyolország gazdasága visszaesik, addig Németországban a munkavállalók két évtizede a legnagyobb béremelést kapják. A közszolgák 6,3 százalékos bérnövekedést érhetnek el jövő év végéig. A szakadék egyre növekszik az euróövezeti gazdaságok között, amely rámutat arra, hogy az EKB monetáris politikája egyre kevésbé hatékony.
A központi bank előrejelzése szerint az infláció azonban jövőre visszasüllyedhet a jegybank 2 százalékos célszintje alá.
Az IMF több tűzerőt vár Washingtontól 2012. 4. 4. 14:03
Szerző: AFP - Világgazdaság Online Az IMF ügyvezető igazgatója arra hívta fel az Egyesült Államok figyelmét, hogy nem vonhatják ki magukat az eurózóna válságának hatása alól.
"Az amerikaiak azt kérdezhetik maguktól: miért kéne foglalkoznunk azzal, ami a világ más résében történik? Nincs elég bajunk? A válasz egyszerű: a mai világban nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy bezárkózunk a saját "szellemi kuckónkba" – fogalmazott Christine Lagarde, hozzátéve, hogy ha Európa nem lábal ki a válságból, azzal amerikai munkahelyek és ezzel az amerikai növekedés kerül veszélybe.
A Valutaalap 500 milliárd dolláros plusz tartalékot szeretne gyűjteni kifejezetten az eurózóna adósságválságának kezelésére. Lagarde az amerikai vezetőkhöz szólva elmondta: "az IMF jól gazdálkodik a rábízott pénzekkel, azokat csak akkor használja fel, ha feltétlenül szükséges, a betétek addig is kamatoznak, vagyis az IMF jó befektetés".
Változáskényszer - Beletaposhat a fékbe Oroszország 2012. 4. 4. 13:15
Szerző: RIA Novosztyi - Világgazdaság Online Az orosz gazdaság növekedése évi 2 százalékra is lassulhat, amennyiben a kormánynak nem sikerül fejlesztenie a gazdaság nem nyersanyag-jellegű szektorait.
Erre Elvira Nabjullina orosz gazdaságfejlesztési miniszter figyelmeztetett. Szerinte a gazdasági növekedés nyomban két-három százalékra csökkenhet, amennyiben megmarad a nyersanyag- és üzemanyagszektor jelenlegi dominanciája, továbbá fenntartják a nem versenyképes intézményeket és nem változik a zavaros üzleti légkör.
.. a jelenlegi gazdasági rendszer fenntartása esetén a növekedés jelentősen visszaesethet a következő pár évben. | |
