** www.nemzetihirhalo.hu *************
Rendszerváltás és hatalomátmentés egy kémelhárító emlékirataiban
2013. március 4. 00:24 Történelemportál
Az állambiztonság területén nem volt rendszerváltozás 1990-ben - állapította meg az MR1 Kossuth Rádiónak adott interjújában Vincze Gábor történész, aki Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál című új könyvét elemezte. Sokkal szélesebb a kommunista diktatúrával együttműködők köre, mint ahogy azt a közvélemény gondolná - nyilatkozta március 3-án, vasárnap a Kossuth Rádió Gondolat-Jel című műsorában Vincze Gábor. Az államvédelmi és állambiztonsági szolgálatok történetével foglalkozó történészt a riporter Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál című könyve kapcsán faggatta.
A szakember kifejtette: az operatív tisztnek - akár belső elhárítási, akár hírszerző, akár kémelhárító területen dolgozott - kétféle típusú kapcsolata volt: halózati és hivatalos. Utóbbiak azok köréből kerültek ki, akik valamilyen vezetői pozícióban voltak, például egy iskolaigazgató vagy egy médium főszerkesztője hivatalból kapcsolatban állt az állambiztonsági szervvel. Az úgynevezett káderhatásköri lista alapján bizonyos pozíciókat kizárólag a párt jóváhagyásával lehetett betöltetni - tette hozzá. Mint fogalmazott: ebben az esetben beszervezésre nem volt szükség, a kommunikáció szóban történt, írásos nyoma nem volt. Vincze Gábor kifejtette: Bálint László könyvéből is kiderül, máig sem tudatosodott, hogy a hivatalos kapcsolatok felelőssége sokkal nagyobb, mint az ilyen-olyan módszerrel beszervezett ügynököké, informátoroké, megbízottaké. Egyrészt több adatot lehetett tőlük megtudni, másrészt utasíthatóak voltak adott személy lefokozására, kirúgására stb. Rajtuk keresztül az állambiztonság keze messzire elért.
Amint Vincze Gábor elmondta, nem olvasott még a témában olyan visszaemlékezést, amelyben ennyi név és konkrétum szerepelne. Szerinte a kötet akkor válik igazán érdekessé, amikor a rendszerváltozást ecseteli. Ahogy kiderül, 1990 után az állambiztonsági szolgálatnál nem történt rendszerváltozás, csak átmentés, aminek egyik felelőse Gál Zoltán szocialista politikus, akkori belügyminiszter.
Hallgassa meg a teljes interjút!
A könyvet keresi?
Bálint László Évtizedeim a titkosszolgálatnál című könyve a Kárpátia Stúdiónál jelent meg 2012-ben. Rendelje meg kedvezményes áron a Vármegyháznál
.jpg)
Puskás Ferencné hétfőn az MTI-hez is eljuttatott közleményében azt írta: tiltakozik Puskás Ferenc nevének kampánycélú felhasználása ellen, s egyúttal azt kérte, aki teheti, ítélje el és közösítse ki azokat, akik ilyen gátlástalan politikai eszközökkel élnek. Kifejtette: megdöbbenve értesült arról, hogy az MSZP kampányfilmjében férje nevét és arcképét is felhasználták "mindenfajta hivatalos felhatalmazás, s egyáltalán, erkölcsi alap nélkül". Kitért arra, hogy a propagandaanyagot "azok politikai örökösei" készíttették, akik miatt férje "huszonöt éven át nem térhetett haza, Magyarországra".
Bartók Béla szerzői jogainak magyarországi örököse is tiltakozik az MSZP kampányfilmje miatt, és annak nyilvánosság elöli visszavonását követeli Mesterházy Attila pártelnöktől. Puskás Ferencné, a világhírű magyar labdarúgó özvegye hétfőn szintén tiltakozását fejezte ki a film miatt. Vásárhelyi Gábor az MSZP elnökének címzett nyílt levelében, amelyet hétfő délután azt MTI-hez is eljuttatott, azt írta: "mély megdöbbenéssel és felháborodással vettem tudomást arról, hogy az Ön által vezetett pártnak a napokban megjelentetett politikai kampányfilmjében (Magyarország ma) Bartók Béla nevét és fényképét napi politikai érveik alátámasztására használták fel".
