Kattintani > FELADAT ÉS CÉL - AUFGABE UND ZIEL - MISSION AND GOAL
Kattintani > Az összes bejegyzés tartalomjegyzéke 2007. szeptember 10.-től

2013. március 14., csütörtök

16.615 - Schán Zsuzsanna Katalin: Éljen a magyar szabadság, Éljen a haza!!!

Schán Zsuzsanna Katalin  
Fénykép

"Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, mindnyájunknak el kell menni. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!"


Nemzeti dal Talpra magyar, hí a haza! Itt az idő, most vagy soha! Rabok legyünk, vagy szabadok? Ez a kérdés, válasszatok! - A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Rabok voltunk mostanáig, Kárhozottak ősapáink, Kik szabadon éltek-haltak, Szolgaföldben nem nyughatnak. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, halni nem mer, Kinek drágább rongy élete, Mint a haza becsülete. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Fényesebb a láncnál a kard, Jobban ékesíti a kart, És mi mégis láncot hordunk! Ide veled, régi kardunk! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! A magyar név megint szép lesz, Méltó régi nagy hiréhez; Mit rákentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! Hol sírjaink domborulnak, Unokáink leborulnak, És áldó imádság mellett Mondják el szent neveinket. A magyarok istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy rabok tovább Nem leszünk! __Petőfi Sándor__Pest, 1848. március 13.




Nemzeti dal

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! -
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

__Petőfi Sándor__Pest, 1848. március 13.
Kochałem Węgry jak młodzieńczą miłość moją. Biło mi serce dla tego kraju jak dla mojej własnej ojczyzny - Gen.Henryk Dembiński, uczestnik węgierskiego powstania 1848.
A TÖRTÉNELEM FIGYELMEZTETÉS ÉS TANULSÁG A JELENNEK -Petőfi Sándorra és 1848. március idusára emlékezek a tavaszi télben- Hej, Magyarok! Itt még Petőfinek sem könnyű lenni! Egyetlen perces emlékezésem a márciusi ifjakról, Bem József születésnapjáról, és Petőfi Sándorról, a „lánglelkű” költőről: 1848. március 15-én akkor járt az országgyűlés küldöttsége a királynál, amikor Bécsben az osztrák nép forradalommal már elűzte Metternich herceget, a pesti ifjúság pedig Petőfi, Jókai és mások vezetésével még aznap követelte a teljes szabadság kimondását. Petőfi nagy lelkesedéssel szavalta el a Nemzeti dalt, 12 pontban összeírták a nemzet követelését, azután pedig lefoglaltak egy nyomdát és a helytartó engedélye nélkül kinyomtatták a „Talpra magyart!” A nép kitűzte a nemzeti zászlót és kivilágította az ablakait. Így ünnepeltek a magyarok 1848. március 15-én a teljes népszabadság első napján… Petőfi Sándor, a hazafi („ha a nemzetért teszel, akkor számíts a nemzettől is támadásra!”): „Áldott legyen az emléked, meg nem értett forradalmár!"/Arany János/ „Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel.” – emlékezett Jókai. Öt nappal a pesti forradalom után már a következőket jegyezte naplójába Petőfi: „Az egyetértés, mely eddig kivétel nélkül uralkodott a fővárosban, bomlani kezd.” Megint beszélünk s csak beszélünk, A nyelv mozog s a kéz pihen; Azt akarják, hogy Magyarország Inkább kofa, mint hős legyen./Petőfi Sándor/ "Petőfi, júniusban indul a Kiskunsági képviselőválasztáson- hiszen tenni akar- ahol elbukik. Így ír erről: „Hanem azt korán se várjátok, hogy én titeket magasztaljalak, mert akkor szemtelenül hazudnám. Becsületemre mondom, hogy ti nem vagytok remek emberek, vagy eddig legalább nem voltatok. Március 15-éig az egész Magyarország nagyon szolgalelkű, kutyaalázatosságú ország volt és ti ebben a virtusban közelebb álltatok az elsőkhöz, mint az utolsókhoz.” "Petőfi ellenségei harctéri távolmaradását gyávaságnak tekintették, és egyre hevesebben gúnyolták, erre ő, áthelyeztette magát Bem József erdélyi hadseregéhez... " „A tudomány mai álláspontja szerint Petőfi elesett a segesvári csatában, 1849. július 31-én. Mások ezt vitatják, szerintük hadifogolyként Szibériába hurcolták, ahol később vagy kivégezték, vagy természetes halállal meghalt. Ezen elmélet képviselői azt is valószínűnek tartják, hogy ott megházasodott és családot alapított.” Amennyiben mégis a csatamezőn halt meg, legalább beteljesedhetett nagy vágya, melyet az Egy gondolat bánt engemet… című versében írt le: „ Egy gondolat bánt engemet: / Ágyban, párnák közt halni meg!(…) Ott essem el én, /A harc mezején, /Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,(…) S holttestemen át / Fújó paripák / Száguldjanak a kivivott diadalra, / S ott hagyjanak engem összetiporva. ” "Szendrey Júlia (Petőfi felesége) hosszan kerestette Petőfit, majd 1850 júliusában hozzáment Horvát Árpád történészhez – ezzel heves ellenérzést váltva ki a közvéleményből. Még a máskor oly lojális Arany János is elítélte ezért…" Aki a mai Magyarországon tesz és használni kíván a magyarnak, ne számítson Petőfinél jobb megítélésre! Nem lesznek dicséretek és nem lesz tapsvihar: csak feladat és munka lesz. Bármi történjen is,nem szabad feladni, megkeseredni: „Itt tenni, tenni kell!” Magyarok istene Magyarok istene tekints e szép népre Kik hozzád sóhajtunk e siralomvölgybe' //:Szüntesd meg a nagy vérontást a testvéri viszálykodást Derítsd e szép népre békesség hajnalát:// Új Petőfik,Széchenyik és forradalmárok,hát szülessetek!

Bejegyezte: jozsef@kutasi.eu - Időpont: 16:52