A karácsonyi bejgli
Eljött a karácsony és az egyetlen sütemény, ami nélkül egyszerűen nincs szenteste, nincs ajándékbontás, nincs gyertyagyújtás: a bejgli. A karácsonyi mákos és diós bejgli készítése Magyarországon néphagyomány. A népi hiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz.
A bejgli története
A bejgli eredetileg Szilézia vidékéről származik és ez a sziléziai kalácsfajta a 14. század óta ismert Európában. Az elmaradhatatlan karácsonyi sütemény neve német eredetű és eredeti hajlított, patkó alakú formájából származik. Magyarországon a 19. század második felétől kezdték német divat szerint ünnepelni a karácsonyt. Diós vagy mákos patkó változatban is ismert. Kezdetben családi ünnepek süteménye volt, majd a reformkortól kezdve fokozatosan felváltotta a hagyományos karácsonyi kalácsot.
„Posonyi finom mákos kaláts” néven szerepel Czifray István 1830-ban megjelent Magyar nemzeti szakácskönyvében.
A bejgli hozzávalói
A bejgli tésztája valahol félúton van a kalács és a pozsonyi kifli között. Sok helyen a bejglit a pozsonyi kifli tésztájából sütik. A tradicionális ínyencség hozzávalói: élesztő, jó minőségű liszt, sertészsír, vaj, tojássárgája, citromhéj, cukor, vaníliáscukor és tej. A töltelék manapság szinte akármilyen lehet, de a mákos és diós mindenhol kihagyhatatlan.
.jpg "A bejgli")
