Öt percet beszélt, de nem mondott semmit Áder János
2014.01.01. 20:38
A magyar köztársasági elnök újévi köszöntőbeszéde amolyan lelki és politikai státuszszimbólum lett az évek folyamán. Minden valamit magára adó közéleti személyiségnek illik legalább egyszer végignézni az államfő szónoklatát, hiszen az érzelmi-turbó mellett akár rejtett politikai üzenetek is visszakódolhatóak a szóáradatból.
Szó sem róla, Ádernek aprólékosan megmunkált panelszöveget alkottak, de nekem már az első perc után olyan érzésem volt, hogy a köztársasági elnök átment energiavámpírba. Minden egyes szó újabb és újabb rovátkával csökkentette töltöttségi szintjelzőmet, a monológ végén pedig már valóságos légszomjjal küzdöttem.
Az állandóan fanyalgó fidesz-obsitosok kedvéért megjegyzem, hogy nekem átjött (ám) az államfő által hangoztatott fogalom okozta katarzis. Igen, a hazaszeretet.
Szinte azonnal csettintettem egy jókorát: valóban, milyen jó lett volna egy államférfi, aki hazaszeretettel felvértezve tiltakozik, amikor Orbánék elfogadják az új földforgalmi törvényt! Tényleg, micsoda jutalom lenne nekünk a hazaszerető Áder, aki leállítja a milliárdokat elsíboló "közgépes" projekteket!
Ha hiszitek, ha nem, a köszöntő utolsó akkordjainál már éreztem egy aprócska vibrálást a levegőben: igen, Istenem, adj nekünk egy hazaszerető Ádert, aki végre kiáll a multik elé és felemeli a hangját: ácsi, én egy hazaszerető magyar ember vagyok, ezért a népemet nem használhatjátok tovább rabszolgaként saját hazájukban. Most komolyan, egy hazaszerető köztársasági elnök kell ide nem más!
Hazaszeretet. Hazaszeretet. Micsoda csodás fogalom! Talán egyszer majd Ön is megérti János, hogy ez az összetett szó nem jelenthet egyet kedvenc pártjának nevével.
Utóirat: egészségére kedves Fanni!
-rk-
