Pásztor István: nem lehet meg nem történtté tenni a délvidéki magyar népirtást + FOTÓK
Immár a szerbiai közbeszéd tárgyát képezi az 1944-45-ös magyar népirtás, a történteket már nem lehet visszanyomni a feledés homályába – jelentette ki Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a Gál Ferenc Főiskolán tartott megemlékezésen.
„A vajdasági magyarság és a magyar nemzet nagy utat tett meg 1944-45-től idáig, és ezen az úton nem fordíthat vissza bennünket senki, de még sok feladatunk van” – szögezte le Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, aki úgy látja, az akkor történteket már nem lehet visszanyomni a feledés homályába, hiszen az elmúlt években olyan lépések történtek, melyek a közbeszéd részévé tették az 1944-45-ös magyar népirtást. Példaként a magyar-szerb történészi vegyes bizottság munkáját említette, illetve a szerb parlament deklarációját, ami a kollektív bűnösség elítéléséről szól. Ezen felül a két ország köztársasági elnökeinek a koszorúzását és csúrogi emlékmű felállítását sorolta a jelentős események közé. Úgy látja, ezek hozzájárulnak ahhoz, hogy ma már nem lehet meg nem történtté tenni az 1944-45-ös eseményeket. A Vajdasági Magyar Szövetség elnöke hozzátette, rengeteg munka van még ezen a téren, hiszen várat magára az a kormányrendelet, ami hatályon kívül helyezi a három délvidéki község magyarjainak kollektív bűnösségét kimondó közigazgatási döntést, és a történészeknek is folytatniuk kell a kutatásokat. „Hamarosan el kell, hogy jussunk odáig, hogy az első tömegsírt feltárjuk és megállapítsuk, kik fekszenek benne, és méltó módon eltemessük őket” – szögezte le.
A szerb közvélemény is változik a vajdasági politikus tapasztalatai szerint, öt-hat évvel ezelőtt ugyanis nem lehetett erről a témáról néhány mondatot sem váltani szerb politikusokkal, tavaly pedig egy emléktáblát állítottak Csúrogon. Reagált azokra a hangokra is, melyek szerint Szerbia azért lépett ebben a kérdésben, mert ennek fejében várta az uniós csatlakozási tárgyalások előmozdulását. Pásztor úgy véli, aki ilyet állít, azért teszi, mert „savanyú neki a szőlő”. „Nagyon sokan vannak, akik nem igazán örülnek annak, ha a dolgok előrehaladnak, mert akkor kevesebbet lehet sírni, a lehetetlenségre mutogatni. Ezeket a folyamatokat nem lehet visszafordítani” – közölte a vajdasági tartományi képviselőház elnöki posztját is betöltő politikus a Gál Ferenc Főiskolán rendezett megemlékezésen.
Bocsánatkérésre várnak a túlélők
Mindössze egy éves volt a délvidéki magyar népirtás idején Teleki Júlia, aki úgy látja, a mai napig nem beszélnek az 1944-45-ös eseményekről eleget. Úgy látja, tanítani kellene az akkori borzalmakról az iskolákban, de ez még várat magára, hiszen Szerbiában a történelemkönyvekben nem írnak a magyar népirtásról. „Most kint az utcán mínusz 10 fok körüli hőmérséklet van, akkor, amikor minket elvittek, mínusz húsz fok volt és térdig érő hó. Az első áldozat egy kisbaba volt, aki megfagyott az édesanyja karján” – fogalmazott. A túlélő portálunknak elmondta, levéltárakban talált olyan feljegyzést, hogy kollaboránsnak, háborús bűnösnek tituláltak csecseműket és édesanyjukat, mint ahogy őt is, pedig csak egy éves volt a magyar népirtás idején. „Kértem a rehabilitációmat, már nem tekintenek háborús bűnösnek, de mire ezt elértem, addigra nem élt az édesanyám, sem a testvéreim, nem volt, aki velem örüljön ennek” – jegyezte meg. Teleki Júlia szerint messze nem elegendő, hogy Csúrogon emléktáblát állítottak, mert amíg nem kér valaki bocsánatot a szerbek részéről, addig nincs is kinek megbocsátani az akkori borzalmakat. „Egyre kevesebb túlélő van, s amíg én élek azért dolgozok, hogy ismerjék el az 1944-45-ben történteket, és mondják ki végre, hogy ez volt a magyar holokauszt” – szögezte le.
Ideje az igazságra emlékezni
Azzal, hogy évtizedeken keresztül hamis történelmes sulykoltak az embereknek, azt érték el, hogy a mai generációkat már nem is érdekli az igazság – erről már Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő, 1956-os szabadságharcos beszélt. „Ettől van kettősség ebben az országban, és ezért mindig nagy küzdelem kell ahhoz, hogy felépítsünk egy egészségesen gondolkodó társadalmat, ahol élni jó. Ideje lenne már az igazságra emlékezni, amiért emberek tízezrei adták életüket” – jelentette ki hozzátéve, érdemes mindenkinek megismernie a valós történelmet és akkor tudni fog szelektálni az igazság és hazugság között.
Szegeden öt éve hajtanak fejet az 1944-45-ös események áldozataira emlékezve, a civil kezdeményezés Dobák Lászlóné nevéhez köthető. E területen végzett munkájáértMagyar Anna, a Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke és Zakar Péter történész emléklapot adott át, így köszönve meg az elmúlt öt évben végzett munkáját. Magyar Anna méltatta a civil kezdeményezést, a fideszes politikus szerint ezek rendkívül fontosak, hiszen a mai napig nincs hivatalos emléknapja a délvidéki magyarellenes vérengzéseknek. „Ez a civil kezdeményezés szépen lassan hivatalos támogatást is kapott, és immár a hivatalos megemlékezéseknek is eljött az ideje” – jelentette ki.
A Megemlékezés a délvidéki magyar népirtás 69. évfordulóján című rendezvényen közreműködtek többek között a Kormorán együttes szólistái, a Csókai II. Rákóczi Ferenc férfikórus, majd a Dél keresztje című irodalmi összeállítást tekinthették meg a megemlékezők.