16 kérdés, amit nem mert feltenni a választásról
Dull Szabolcs 2014. 01. 20. 12:59 Origo
Hányat kell ikszelnem? Megint jönnek a kopogtatócédulákért? Tényleg nem lesz második forduló? Mi van, ha az ország másik végében, sőt külföldön szavaznék? Alaposan megváltoztak a választási szabályok az idén, de ne aggódjon, összeszedtük, mikor és mit kell tennie.
Az idén már az új, 2011-ben elfogadott választási törvény alapján szavazunk, amely alaposan felforgatja a korábbi rendszert. Csak egy fordulót tartanak; kevesebb, 106 választókerület van - teljesen új határokkal; bevezetik a határon túliaknak a regisztrációt; az átjelentkezés rendszere is változik. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a parlamenti választásokról:
Szóval milyen választás lesz április 6-án?
Áder János államfő hétvégi közleménye óta immár hivatalos: április 6-án lesznek a 2014-es országgyűlési választások. Ekkor parlamenti képviselőket választunk, az új törvény szerint sokkal kevesebbet, mint eddig: 386 helyett 199-et. Az idén lesz még európai parlamenti és önkormányzati választás is, de az áprilisi azért a legfontosabb, mert a magyar parlamenti képviselők döntenek arról, ki legyen a miniszterelnök, és milyen törvények szerint éljünk az országban.
Április 6-án szavazok, és kész?
Bizony, nem kell többször elmennie szavazni: a parlamenti választás immár egyfordulós, április 6-án minden eldől. Ha egy választókerületben egy egyéni jelölt nem éri el az 50 százalékot, akkor is kiosztják a mandátumot, nincs második forduló sehol.
Hányat kell ikszelnem?
Április 6-án a szavazóhelyiségben két szavazólapot kap (kivéve, ha ön határon túli, de erről majd később). Az egyik szavazólapon pártok neveit olvashatja, alatta pedig öt nevet, akik képviselik az adott szervezetet. Épp a múlt héten dőlt el, hogy a Fidesz-KDNP, a Jobbik és az LMP mellett a baloldali pártok közös listát állítanak, náluk tehát öt pártlogót talál majd, de felette csak egy karikát. Persze még indulhatnak parlamenten kívüli pártok is, de egyelőre nem tudni, mekkora lesz a választék.
A pártos szavazólap mellett kap egy olyan papírt is, amelyen egyéni jelöltek nevei szerepelnek. Az eddigieknél kevesebb, immár 106 választókerület van az országban, és minden körzet küldhet egy képviselőt a parlamentbe. Rájuk tehát külön lehet ikszelni. A két szavazatnak semmi köze egymáshoz: akkor is érvényes tehát, ha például egy fideszes egyéni jelöltre ikszel, de a másik lapon a baloldali, MSZP-Együtt-PM-DK-MLP listára szavaz. A választási rendszer bonyolultsága miatt persze az egyéniben leadott szavazat az esetek többségében a jelölt pártlistájához is hozzáadódik, de ettől még ön mindkét ikszet oda húzza, ahová akarja. Sőt direkt érvénytelen szavazatot is leadhat, ha senki nem szimpatikus önnek.
Gyorstalpaló lustáknak
Ha lusta elolvasni az egészet, rendben, készítettünk egy rövidebb összefoglalót is:
- Április 6-án parlamenti képviselőket választunk
- Két szavazólapot kap: egyéni jelöltre és egy pártra szavazhat
- Február 7-17 között értesítőt kap, hol kell szavaznia
- Egyéni jelöltet ajánlóíven ajánlhat, akárhány jelöltnek aláírhat, kopogtatócédula nincs
- Ha másik településen akar szavazni, április 4-én délután 4 óráig kell jeleznie a jegyzőnél
- Ha külföldön akar szavazni, március 29-éig kell jeleznie
- Átjelentkezésnél és külföldi szavazásnál is a saját lakóhely szerinti egyéni jelöltre szavazhat
- Ha határon túli (nincs magyarországi lakcíme), regisztrálnia kell, március 22. a határidő
- A határon túliak szavazhatnak levélben, de csak egy szavazólapot kapnak, nincs egyéni jelöltjük, csak pártra szavazhatnak. Ők már március 22-től visszaküldhetik a szavazási levélcsomagot.
- Nemzetiségi választópolgárként is lehet regisztrálni, de a nemzetiségi választópolgár pártlista helyett nemzetiségi listára szavaz
Ugyanúgy beleszólhatok abba, ki legyen egyéni képviselő, mint eddig?
Beleszólhat, de nem ugyanúgy. A jelöltek immár nem ajánlószelvényeket (elterjedt nevén kopogtatócédulákat) gyűjtenek, hanem egy úgynevezett ajánlóívvel házalnak. A jelöltnek az íven 500 aláírást kell összegyűjtenie, hogy felkerülhessen a szavazólapra. Ne lepődjön meg tehát, ha csengetnek, és az aláírását kérik.
Tényleg nem lesz kopogtatócédula?
De nem ám! Ha valakit jelölni szeretne, arra a bizonyos ajánlóívre felírja a nevét, személyi azonosítóját, magyarországi lakcímét, valamint az anyja nevét, majd aláírja. Fontos változás, hogy ezt nemcsak egy jelöltnél lehet megtenni: annyi jelöltet ajánlhat, amennyi csak jólesik. Ha tehát ön aláír egy fideszesnek, jobbikosnak, MSZP-snek, LMP-snek, mindegyik ajánlása kivétel nélkül érvényes lesz.
Hallom, teljesen átszabták a választókerületeket, honnan tudjam, hol szavazok?
A választókerületeket valóban átszabták (176-ról 106-ra csökkentették), a szavazókörök azonban a legtöbb esetben ugyanott vannak. Mindenesetre február 7. és 17. között kap majd egy értesítőt, amelyen szerepel, hogy pontosan melyik választókerülethez tartozik, és hová kell majd mennie április 6-án. Ha nem kap ilyet, mindenképp érdeklődjön a polgármesteri hivatalban, miért nem szerepel a névjegyzékben.
Ha a nővérem kocsival elvisz szavazni, akkor törvényt sértünk?
Dehogyis, eddig is lehetett közösen menni szavazni a családdal, csak a szervezett utaztatást tiltották. Most annyi a lazítás, hogy a törvény csak a buszos utaztatást tiltja, vagyis autóval akárhányszor lehet fordulni a szavazókör felé.
Mindenki két szavazólapot kap, kivéve a határon túliak, ők egyet - Fotó: Tuba Zoltán - Origo(képméret: 666x444!)
Mozgóurnát kérhetek, ha nem tudok elmenni szavazni? Vagy itt is van változás?
Itt nincs változás, pusztán kényelmi szempontból továbbra sem lehet kérni. Viszont ha egészségi állapota miatt nem tud mozdulni, netalán el nem ítélt fogvatartott, akkor kimegy önhöz a szavazatszámláló bizottság. Ha mozgóurnát szeretne kérni, még ráér: április 4-én délután 4-ig kérheti a helyi választási irodától, de a szavazás napján délután 3-ig is igényelheti az illetékes szavazatszámláló bizottságnál.
De mi van, ha egyáltalán nem leszek otthon április 6-án? Akkor buktam a választást?
Nem. Lehetőség van arra most is, hogy nem a lakóhelyén, hanem egy másik városban szavazzon. A rendszert most úgy hívják: átjelentkezés (régebben igazolással szavazás volt a neve). Annyi a dolga, hogy jelzi személyesen vagy levélben a lakcíme szerinti helyi választási irodánál (ez a polgármesteri hivatalban működik), hogy máshol akar szavazni, és automatikusan felveszik a kívánt településen a kijelölt szavazókör névjegyzékébe (mindenhol kijelölnek egy szavazókört az átjelentkezőknek). Mindezt április 4-én délután 4 óráig teheti meg.
De honnan tudom meg, kik a jelöltek a másik településen?
Jó a kérdés, mert ez egy fontos változás: immár mindenki a saját lakóhelye szerinti jelöltekre szavaz. Ha például ön Budapest belvárosában lakik, de április 6-án Debrecenben van dolga, akkor ott is ugyanazt a szavazólapot kapja, mintha otthon lenne. Tehát Debrecenben is (ha például a Hajdú-Bihar megyei 1-es választókerületben szavaz) Rogán Antal és Kerék-Bárczy Szabolcs lesz az ön szavazólapján, és nem Kósa Lajos, illetve Szegedi István. A szavazatát majd hazaküldik a belvárosba, és ott hozzáadják a többihez.
És ha külföldön leszek, hogyan szavazhatok?
Ha magyarországi lakcíme van, de külföldön dolgozik, nyaral vagy ott van dolga április 6-án, természetesen élhet ott is a választójogával. Március 29-ig a lakóhelye szerinti jegyzőnél bejelentheti (személyesen, levélben, de ügyfélkapun keresztül is), hogy például Angliában vagy Argentínában kíván szavazni. A jegyző ekkor kihúzza önt a hazai névjegyzékből, és az adott külföldi névjegyzékbe veszik fel.
Külföldről levélben nem szavazhatok?
Elérkeztünk a legbonyolultabb ponthoz. Az új rendszerben kétféle külföldi szavazó van: akinek van magyarországi lakcíme (neki kell kérnie, hogy külföldön szavazhasson), illetve aki ugyan magyar állampolgár, de nincs magyarországi lakcíme (ők főként a határon túli magyarok). Az első esetben csak a külképviseleteken lehet szavazni (a Kormany.hu-n elérheti a külképviseletek listáját), a második esetben regisztrálni kell, és azután lehet akár levélben is szavazni.
Minden választókerületben lesz egy szavazókör az átjelentkezőknek
Lehet még regisztrálni?
Igen. Ha tehát ön olyan magyar állampolgár, akinek nincs magyarországi állandó lakcíme, regisztrálnia kell. Annyi a dolga, hogy kitöltse a kapott regisztrációs nyomtatványt, és postán visszaküldje a Nemzeti Választási Irodának (1854 Budapest, Magyarország), vagy a Valasztás.hu-n, illetve az ügyfélkapun keresztül kitöltse a kérelmet. Ezt még március 22-ig teheti meg. A legfrissebb adatok szerint 114 508-an már regisztráltak, látja, nem annyira bonyolult, ha ennyi embernek sikerült. Ők nemsokára a megjelölt címre kapnak egy szavazási levélcsomagot.
Ez a levélszavazás ugyanúgy működik, csak otthon ikszelek?
Bizony, otthon a karosszékben ikszelhet, de nagy különbség, hogy - a magyarországi lakcímmel rendelkezőkkel szemben - ön csak egy szavazólapot kap. Csak pártra szavazhat, egyéni jelöltje nem lesz. Ezt az egy szavazatát beteszi a megfelelő borítékba, a másik kapott borítékba az azonosításhoz szükséges adatait csomagolja, és az egész csomagot visszaküldheti postán április 5-én éjfélig a Nemzeti Választási Irodához. (Ha nem bízik a postában, bármelyik külképviseletre vagy magyarországi választási irodában leadható a csomag a szavazást megelőző két hétben vagy április 6-án is.)
Kisebbségi vagyok, jeleznem kell?
Nem kötelező, de már január elseje óta kérheti, hogy nemzetiségi választópolgárként szerepeljen a névjegyzékben. (Az elismert nemzetiségek: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.) Ezt levélben vagy a Választás.hu oldalon is megteheti a következő hetekben. De ez csak egy lehetőség.
Roma szervezetek le akarnak beszélni a nemzetiségi regisztrációról, megőrültek ezek?
Több roma szervezet azt kifogásolja, hogy ha valaki a parlamenti választásokra nemzetiségiként regisztrál, nem szavazhat majd a pártlistákra. A nemzetiségi szavazó ugyanis szintén két szavazólapot kap, de a lakóhelye szerinti egyéni jelölt mellett nem pártlistára, hanem nemzetiségi listára szavazhat. Habár a nemzetiségi listával kedvezményes mandátumhoz lehet jutni a parlamentben, több roma szervezet ezt a megkülönböztetést alkotmányellenesnek tartja, ezért arra biztatják a romákat, hogy ne regisztráljanak, és szavazzanak csak nyugodtan a pártlistákra. Ön dönti el tehát, hogy pártlistára vagy nemzetiségi listára akar szavazni.
