Német sajtó: az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket
A Die Zeit német lap szerint az Európai Unió szervezte a kormányellenes tüntetéseket Budapesten, és erre sikerként kell tekinten
A jelenleg számos délkelet-európai országban zajló kormányellenes tüntetések pozitív megítélés alá kell essenek, mert ezek demonstrálják, hogy az EU képes a „puha erő" alkalmazására – írja a Die Zeit német napilap.
„Legyen szó Romániáról, Szerbiáról vagy Magyarországról, délkelet-Európában egyre több ember tüntet a kormányok ellen. Ez az Európai Unió számára hatalmas siker." – mondta Ulrich Ladurner, az „Ahol kék zászlók lengenek" című publicisztikában.
„Hol az EU-zászló, hol az EU-zászló? Tűzzük ki, tűzzük ki!"
Minden bizonnyal ismerősek ezek a rigmusok az olvasó számára, mert minden egyes kormányellenes demonstráción rendszeres időközönként megismétlődik ez a jelenet, ami után színpadiasan valaki előhozza az Európai Unió zászlaját. A Die Zeit publicistája ma elismerte, hogy ezek megszervezett koreográfiák, abban az értelemben, hogy az ilyen kormányellenes tüntetéseken nem spontán civil megmozdulásokat, hanem az EU által alkalmazott „puha erő" alkalmazását, azaz enyhe külföldi nyomásgyakorlást láthatunk.
Az elmúlt hónapok folyamán a délkelet-európai országokban számos kormányellenes tüntetés történt. Romániában februárban kezdődtek tömegdemonstrációk a kormánypárt egy kezdeményezése ellen, civil szervezetek és ismeretlen hátterű Facebook-csoportok vitték utcára a tömeget. Szerbiában áprilisban kezdődtek tömegdemonstrációk, szintén NGO-k és Facebook-csoportok szervezésében. Magyarországon szintén ugyanilyen hátterű tömegdemonstrációk zajlottak, melyek a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kapcsán váltak egyre kiterjedtebbé.
A Die Zeit publicistája elismeri, hogy ezek a tüntetések demokratikusan választott vezetők ellen zajlanak, és konkrétan kijelenti, hogy a tömeges tüntetések az Európai Unió nyomásgyakorlásának részei, az úgynevezett „soft power" (puha erő) megnyilvánulásai. A szerző ráadásul meg is indokolja, hogy az Európai Uniónak jogában áll nyomásgyakorlásként kormányellenes demonstrációkat szervezni a nemzeti kormányok ellen, ha az „európai értékek védelmében" ez szükségessé válik.
Drei Hauptstädte in Osteuropa, drei ähnliche Szenen. In Budapest versuchen Demonstranten kurz vor Ostern, eine Polizeikette zu durchbrechen, um eine Europaflagge auf dem Parlament zu hissen. Dort, wo die Partei von Viktor Orbán mit großer Mehrheit regiert. Auf dem Platz der Helden erklingt BeethovensOde an die Freude, die Hymne der Europäischen Union. Zehntausende lauschen ihr in Stille. Andrea Kóbor sitzt inmitten der Menge auf dem Sockel eines riesenhaften Denkmals. "Unglaublich", staunt sie. Die 28-Jährige gehört zu den Organisatoren der Proteste, die sich an einem neuen Hochschulgesetz entzündet hatten. Das Gesetz richtet sich vor allem gegen die renommierte, vom US-Milliardär George Soros 1991 gegründete Central European University (CEU). Andrea Kóbor hat selbst an der CEU studiert. Sie weiß, wie wertvoll diese Institution für die jungen Ungarn ist. "Es ist eine der wenigen Möglichkeiten für uns, den Aufstieg zu schaffen." Aus Wut und Verzweiflung gegen die drohende Schließung der Universität richteten Kóbor und eine Handvoll ihrer Kommilitonen eine Facebook-Seite ein und riefen zu Protesten auf. Am ersten Tag kamen ein paar Tausend Demonstranten, am dritten waren es siebzigtausend.
In Bukarest versammelten sich Anfang des Jahres sogar mehr als eine halbe Million Menschen auf der Piata Victoriei. Ein rumänisches Unternehmen hatte kostenlos Europafahnen verteilt, Dutzende wehten über dem Meer aus Menschen. Schließlich in Belgrad, vor ein paar Tagen. Mitten hinein in den Lärm, der aus Tausenden Kehlen kommt, sagt Dimitri, ein junger Student, dass er an Europa glaube, an die Demokratie, die Menschenrechte und die Freundschaft zwischen den Nationen.
