Dátum: 2017. június 4. 22:29
Tárgy: Milliárdokról szólt a tét!
Címzett:
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása.
A javaslat célja a fogyasztók érdekeinek hatékonyabb védelme. A „hűségszerződéssel" operáló szolgáltatók piacán a mai körülmények teljesen kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat. Számos szolgáltató úgy alakítja ki a díjtételeit , hogy a fogyasztóknak ne érje meg igénybe venni az adott szolgáltatást csak „hűségszerződés" megkötésével, ami a hatályos rendelkezések alapján akár 2 éves elköteleződést is jelenthet. Gyakori jelenség, hogy a hűségidő lejártával a fogyasztó „hűsége jutalmául" csak jóval drágább díjtételek mellett tudja igénybe venni ugyanazt a szolgáltatást egészen addig, amíg újabb hűségszerződést nem köt. Ugyanakkor a szolgáltatók számos esetben akár egyoldalúan is módosíthatják a szerződési feltételeket – még határozott idejű előfizetői szerződés esetén is –, ami nem mindig szolgálja a fogyasztók érdekeit.
Mindezek miatt szükséges az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a fogyasztókat kedvezőtlenül érintő egyoldalú szerződésmódosítás esetén (pl. a díjtételek megemelése), a fogyasztóknak lehetőségük legyen a határozott idejű szerződés felmondására anélkül, hogy nekik abból hátrányuk származna. A módosítás ezen felül a határozott idejű előfizetői szerződés maximális hosszát egy évre korlátozza. A javaslat arról is rendelkezik, hogy a határozott időtartamú előfizetői szerződés lejáratát követően a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe annál, mintha új előfizetőként érkezne. A jogszabály módosítás megteremti továbbá annak a lehetőségét is, hogy az előfizető számára hátrányos jogkövetkezmények nélkül kiléphessen a hűségidős szerződésből, ha a szolgáltató utólag egyoldalúan módosítja a televízió-szolgáltatás nyújtása során a díjcsomagba tartozó csatornákat. (Előterjesztő: Balla György, Kucsák László, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Magyarország és a Kambodzsai Királyság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséről.
A Magyarország és a Kambodzsai Királyság között a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás létrehozásának célja a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése, elősegítése, különösen az egymás területén megvalósuló beruházási tevékenység feltételeinek kedvezőbbé, biztonságosabbá tételével és így a beruházások ösztönzésével. A két ország között létrejött beruházásvédelmi megállapodás jogi kereteket teremt az egymás területén megvalósuló beruházások tekintetében. Meghatározza a beruházás fogalmát, megfogalmazza a kedvező beruházási feltételek megteremtésének szükségességét.
A megállapodás a beruházók beruházási vitáival kapcsolatban az igazságos és méltányos elbánást írja elő. Lényeges rendelkezés a nemzeti elbánás és a legnagyobb kedvezmény elve alkalmazásának előírása, megadva az indokolt kivételeket, (pl. integráció keretében nyújtott kedvezmények). Rendelkezik a keletkezett jövedelmek átutalásáról, az esetleges államosítás esetén követendő gyakorlatról.
A megállapodás rendelkezik a Szerződő Felek, valamint a beruházó és az állam között keletkezett viták rendezésének módjairól. Egyik legfőbb rendeltetése, hogy a két ország beruházói számára biztosítottak legyenek a beruházásaik védelmét jelentő jogi garanciális elemek. A Kambodzsai Királyság területén több hazai gazdálkodó tervez nagyobb volumenű beruházást. Beruházások vannak tervezési, előkészítési szakaszban egyes élelmiszeripari, mezőgazdasági, agrár-környezetvédelmi, turisztikai, víztisztítási és vízkezelési valamint hulladékfeldolgozási projekteket illetően. A beruházók számára különösen fontos az esetlegesen – akár az állammal szemben is - felmerülő jogviták korrekt, pártatlan választottbíráskodás mellett történő rendezése. Magyarország és a Kambodzsai Királyság között a megállapodás aláírása 2016. elején történt. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosítása.
A törvényjavaslat a veszélyes áruk nemzetközi vasúti, belvízi és közúti szállításáról szóló nemzetközi egyezményeket kihirdető törvényeket módosítja annak érdekében, hogy az egyezmények (a szállítás kivitelezésére vonatkozó konkrét követelményeket tartalmazó) mellékleteit a kormány hirdethesse ki. A mellékletek 2015. évi szövegét kihirdető törvényi rendelkezéseket pedig hatályon kívül helyezi. E nemzetközi egyezmények mellékletei a nemzetközi szervezetekben – elsősorban az ENSZ EGB veszélyes áruk szállításával foglalkozó munkacsoportjában és az OTIF RID Bizottságában – folyó munkák eredményeként, az alágazati szabályozások nagyobb összhangjának megteremtése és a követelményeknek a tudományos és műszaki fejlődéshez való igazítása érdekében rendszeresen, kétévente módosulnak. A nemzetközi egyezmények (vasúti szállításra a COTIF/RID, belvízi szállításra az ADN, közúti szállításra az ADR) értelmében a módosítások hazánkra nézve is kötelezőek, kihirdetésükről gondoskodni kell.
A veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az Európai Unió egységes belső piacán a veszélyes áruk szállítására ugyanezeket a szabályokat kell alkalmazni. Az irányelv a nemzetközi egyezmények mellékleteihez hasonlóan kétévente módosul, ezért az irányelv átültetéséről szintén gondoskodni kell. A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény szerint az említett mellékleteket a törvény hatálybalépése óta az Országgyűlés törvénnyel hirdette ki. Módosítása folytán lehetőség nyílt a mellékletek kormányrendelettel történő kihirdetésére. A törvény az ehhez szükséges módosításokat tartalmazza, valamint hatályon kívül helyezi a 2015. évi törvények azon részeit, amelyek a felhatalmazások alapján készülő jogszabályokba kerülnek. (Előadó: Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter. Szövege: PDF.)
Magyarország és az Észt Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről.
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és az Észt Köztársaság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kötelező hatályának elismerésére.
Az egyezmény alapján minősített adathoz kizárólag olyan természetes személyek kaphatnak hozzáférést, akik a szükséges ismeret elvének megfelelnek, és akik az érintett fél nemzeti jogszabályaival és egyéb szabályaival összhangban felhatalmazást kaptak az adott minősítési szintű minősített adathoz történő hozzáférésre.
Az átadó fél: a) biztosítja, hogy a minősített adaton a nemzeti jogszabályai és egyéb szabályai szerinti megfelelő minősítés feltüntetésre kerül; b) tájékoztatja az átvevő felet a minősített adat felhasználásával kapcsolatos esetleges feltételekről; c) haladéktalanul tájékoztatja az átvevő felet az adat minősítési szintjében bekövetkezett változásokról.
Az átvevő fél: a) biztosítja, hogy a minősített adaton feltüntetésre kerül a jelen Egyezmény 4. Cikke alapján meghatározott egyenértékű minősítés; b) ugyanolyan szintű védelemben részesíti a minősített adatot, mint amelyet a saját, azonos minősítési szintű minősített adata számára biztosít; c) az átadó fél előzetes írásbeli engedélye nélkül a minősített adat minősítését nem szünteti meg, valamint minősítési szintjét nem változtatja meg; d) az átadó fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül az átvett minősített adatot harmadik fél részére nem adja át; e) a minősített adatot kizárólag az átadás során megjelölt célra használja fel, betartva az átadó fél által meghatározott kezelési előírásokat.
Az összeegyeztethető szintű biztonsági követelmények fenntartása érdekében a nemzeti biztonsági hatóságok a másik fél megkeresésére tájékoztatják egymást a minősített adat védelmével kapcsolatos nemzeti jogszabályaikról és egyéb szabályaikról, valamint mindezek gyakorlati alkalmazásáról, jelen egyezmény végrehajtását érintő valamennyi lényeges változásról. Megkeresés esetén a hatáskörrel rendelkező hatóságok, összhangban nemzeti jogszabályaikkal és egyéb szabályaikkal, kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak a személyi biztonsági tanúsítványokkal és a telephely biztonsági tanúsítványokkal kapcsolatos eljárások során. A hatáskörrel rendelkező hatóságok haladéktalanul értesítik egymást az elismert személyi biztonsági tanúsítványokkal és a telephely biztonsági tanúsítványokkal kapcsolatos változásokról, különösen azok visszavonásáról.
A törvényben foglaltak végrehajtása, Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése, továbbá a minősített adatok cseréjével és kölcsönös védelmével történő szorosabb együttműködés biztosítása miatt indokolt a kétoldalú szerződés megkötése. (Előadó: Pintér Sándor belügyminiszter. Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és a Chilei Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről.
A törvényjavaslat célja a Magyarország Kormánya és a Chilei Köztársaság Kormánya között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése, illetve a megállapodás kihirdetése.
A Megállapodás által előirányzott ,,Working Holiday Scheme" program keretében a két ország 18-35 év közötti állampolgárai fél évet meg nem haladóan tartózkodhatnak a másik fél területén; továbbá amellett, hogy tartózkodásuk célja elsődlegesen nem keresőtevékenység folytatása, hanem turizmus, a megállapodásban meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhatnak. E jogszabály-módosítás horizontális jellege lehetővé teszi a jövőben kötendő megállapodások alapján is az ideiglenes tartózkodási engedély kiadását.
A megállapodás jól illeszkedik a magyar-chilei kapcsolatok rendszerébe, amely a humán- és ifjúsági kapcsolatok további fejlesztését nagyszerűen szolgálná. A Megállapodás létrehozása a magyar-chilei kapcsolatok egészére pozitív hatással lehet; az a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási területen egyértelműen kedvezően hathat. (Előadó: Pintér Sándor belügyminiszter. Szövege: PDF.)
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása.
A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény a magántulajdonú lakóingatlanok esetében írja elő a kéményseprés közfeladati jellegét, vagyis csupán ezen ingatlanok esetében végzi térítésmentesen az első és második időpontban a kéményseprő-ipari szerv a kéményseprő-ipari tevékenységet (sormunkát). Ennélfogva a Nemzeti Eszközkezelő vagyonkezelésében lévő lakásokban lakó hiteladósok piaci szolgáltatást kénytelenek igénybe venni, a közfeladatként ellátott tevékenységhez kapcsolódó általános kedvezmények nélkül, amire egyébként a vagyoni-jövedelmi viszonyaik alapján jogosultak lehetnének. A törvényjavaslat az ilyen lakások bérlőit is a magántulajdonú lakásokra irányadó rendelkezések alá vonja, így a bérlők használatában lévő ingatlanok esetében is térítésmentessé válik a kéményseprői sormunka, ellenőrzés, tisztítás, felülvizsgálat stb. (Benyújtó: Kósa Lajos, Németh Szilárd István, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról.
A törvényjavaslat célja Magyarország kiemelt nemzeti emlékhelye – az Országház és környezete – méltóságának megőrzése és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítása, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartása és biztosítása, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítése.
A kiemelt nemzeti emlékhely és annak környezetének védelme, fenntartása és helyreállítása elősegítésére a törvényjavaslat sajátos szabályokat és követelményeket állapít meg, figyelemmel arra, hogy a kiemelt nemzeti emlékhely nem csak hazánk történelmének és nemzeti emlékezetének egyik legfontosabb helyszíne, hanem egyben a főváros építészeti és városképi szempontból is meghatározó része. A törvényjavaslat ezért a kiemelt nemzeti emlékhelyet és jogszabályban kijelölésre kerülő környezetét településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló területként határozza meg.
A törvényjavaslat az új településképi szabályok és eszközök mellett a kiemelt nemzeti emlékhely védelmét és fenntartását szolgáló hatályos eszközök és eljárások részletszabályait is pontosítja. A kiemelt nemzeti emlékhellyel kapcsolatos állami és önkormányzati feladatok tartalmához igazodva egyes állami és önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek tulajdoni helyzetét is rendezi. (Előterjesztő: Répássy Róbert, Halász János, L. Simon László, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet közötti, az Egészségügyi Világszerveztet Európai Regionális Bizottságának 2017. szeptember 11-14. között Budapesten, Magyarországon tartandó 67. ülésszakának megszervezéséről szóló megállapodás kihirdetéséről.
A Regionális Bizottság 2015. szeptemberi 65. ülésén – elfogadva Magyarország meghívását – döntött a 67. ülésszak 2017. szeptember 11–14. között történő budapesti megrendezéséről, és határozatot fogadott el. A felek a megrendezés szándékának és a szándék elfogadásának konkrétabb formába öntése érdekében megállapodást írtak alá a megrendezés részletkérdéseivel kapcsolatban. A megállapodás törzsszövege a WHO által a regionális ülések megrendezése kapcsán kialakított sablonon alapul, Tekintettel azonban arra, hogy a megállapodás diplomáciai kiváltságokra és mentességekre vonatkozó hivatkozásokat tartalmaz, hivatkozással az Egyesült Nemzetek szakosított intézményei kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1947. november 21-én kelt egyezményre, a megállapodás kötelező hatályának elismerése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, azt törvényben szükséges kihirdetni. (Előadó: Balog Zoltánemberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet közötti, szakmai tanácsadási együttműködési kapcsolatok létrehozására irányuló Alapmegállapodás kihirdetéséről.
Az Alapmegállapodás kötelező hatályának elismerése és kihirdetése Magyarország Kormánya és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közötti – hosszú múltra visszanyúló és sikeres – együttműködés további elmélyítését teszi lehetővé. Általánosságban szolgálja azt a célkitűzést, hogy a szerződő felek tevékenységeiket még hatékonyabban hangolják össze, ezzel is elősegítve, hogy a közös – világszinten, illetve az európai régióban jelentkező – egészségügyi kihívásokra országunk szintjén is megfelelő válaszok szülessenek.
A WHO/EURO-val való szakmai együttműködés jelentős szerepet játszik a hazai népegészségügyi stratégiai gondolkodás megerősítésében. A megvalósított szakmai projektek az egészségpolitikai kapacitások fejlesztését és az egészségügyi rendszer jobb működését célozzák. Az elmúlt években az ágazati rész-stratégiák és akciótervek – a lelki egészség, dohányzás visszaszorítása, gyermekegészségügy, sérülések megelőzése, egészséges táplálkozás elősegítése, túlzott alkoholfogyasztás megelőzése, betegbiztonság, innovatív forrásteremtési eszközök, teljesítményértékelés területén – jelentős részben a WHO együttműködések alapján bontakoztak ki, vagy maradtak az egészségpolitika napirendjén. (Előadó: Balog Zoltánemberi erőforrások minisztere. Szövege: PDF.)
Az áruk ideiglenes behozataláról, Isztambulban, 1990. június 26-án kelt egyezmény „A"-melléklet módosításának kihirdetéséről.
Az Isztambuli Egyezmény Intéző Bizottsága módosítási javaslatot terjesztett elő az egyezmény „A" melléklet II. függelékében levő azon rendelkezés tekintetében, amely eddig azt határozta meg, hogy a CPD-igazolványt angol és francia nyelven kell kinyomtatni. A módosítás szerint, az eddig angol és francia nyelven kitöltött CPD-igazolványt (a szállítóeszközök ideiglenes behozatalához alkalmazott ideiglenes behozatali okmány) a továbbiakban az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvének más kombinációjában is ki lehet nyomtatni, feltéve, hogy az alkalmazott két nyelv közül az egyik angol vagy francia.(Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
Az áruknak TIR-igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozására vonatkozó, Genfben, 1975. november 14- én kelt vámegyezmény módosításának kihirdetéséről.
Az Isztambuli Egyezmény Intéző Bizottsága módosítási javaslatot terjesztett elő az egyezmény „A"-melléklet II. függelékében levő azon rendelkezés tekintetében, amely eddig azt határozta meg, hogy a CPD-igazolványt angol és francia nyelven kell kinyomtatni. A módosítás szerint, az eddig angol és francia nyelven kitöltött CPD-igazolványt (a szállítóeszközök ideiglenes behozatalához alkalmazott ideiglenes behozatali okmány) a továbbiakban az Egyesült Nemzetek hivatalos nyelvének más kombinációjában is ki lehet nyomtatni, feltéve, hogy az alkalmazott két nyelv közül az egyik angol vagy francia. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás fő célja a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítása az éves szintű vállalati jelentések automatikus cseréjén alapuló kölcsönös adóügyi segítségnyújtáson keresztül. A megállapodás alapján a magyar állami adó- és vámhatóság kölcsönösen, automatikus módon kicseréli a területén adóügyi illetőséggel rendelkező, adatszolgáltatás alá eső multinacionális vállalatoktól kapott ún. országonkénti jelentéseket a megállapodásban részt vevő, aláíró azon államok adóhatóságaival, amelyekben a multinacionális vállalatcsoport valamely tagja adóügyi illetőséggel bír vagy adókötelezettség alá esik, feltéve, hogy az információcserében részt vevő államok megfelelő biztosítékokkal és infrastruktúrával rendelkeznek a hatékony jelentés-cserekapcsolatra.
A kicserélt információk az adóügyi megfelelés előmozdítását segítik elő a magas szintű transzferár kockázatok, továbbá az adóalap-csökkentéssel és nyereségátcsoportosítással kapcsolatos egyéb kockázatok értékelése révén. A megállapodás éves szintű aggregált jelentéstételi előírást tartalmaz a multinacionális vállalatcsoportok anyavállalatai számára azon joghatóságok vonatkozásában, amelyekben tevékenykednek. A jelentéstétel kiterjed többek között az árbevétel összegére, az adózás előtti eredményre, a fizetett nyereségadóra, az esedékes nyereségadóra, a jegyzett tőkére, a felhalmozott nyereségre, az alkalmazottak számára és a pénzeszköz-egyenértékeseken kívüli tárgyi eszközökre vonatkozó összesített információkra. A bürokratikus terhek és az adóigazgatás nyereségei közötti megfelelő egyensúly biztosítása érdekében a cél az, hogy az adatszolgáltatás kizárólag az adótervezésre leginkább képes multinacionális vállalkozásokra, nevezetesen a legalább 750 millió euró konszolidált árbevétellel rendelkező társaságokra vonatkozzon, amelyet majd a megállapodás hazai végrehajtási szabályainak megalkotása során szükséges figyelembe venni.
A megállapodás olyan eszközt ad az adóhatóságok kezébe, amely az államoknak lehetőséget nyújt a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre, valamint elősegíti, hogy a részes államok jobban érvényt tudjanak szerezni saját belső adójogszabályaiknak az adófizetők jogainak egyidejű tiszteletben tartása mellett. (Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény tételes felsorolással határozza meg, hogy mely sportágak tartoznak a látványcsapatsportok támogatási rendszerébe.: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong. Jelen módosítás bővíteni kívánja ezen sportágak körét a röplabda felvételével.
A röplabda sportág ugrásszerű népszerűségre igazán az elmúlt két évben tett szert. A Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt 16 sportág egyikeként, a MOB utánpótlás-nevelés programjainak (Héraklész Bajnokprogram, Sport XXI. Program) is köszönhetően, jelenleg 210 klub keretei között van lehetőség a sportág gyakorlására. Emellett működik több mint 1200 iskolai röplabda csapat országszerte, mintegy 14.500 gyermeknek lehetőséget adva a rendszeres sportolásra. Annak köszönhetően, hogy az utánpótlás korosztály nevelésére nagy hangsúlyt fordítottak, a női válogatott és a klubcsapatok eredményei is fejlődést mutatnak mind a kiemelt bajnoki mérkőzéseket, mind a nemzetközi kupameccseket tekintve.
A női röplabda válogatott szerepelt a 2015-ös Európa-bajnokságon, illetve kijutott a 2017-ben megrendezésre kerülő Európa-bajnokságra. Ezt a fejlődési folyamatot kívánja támogatni a törvénymódosítás azzal, hogy a látvány-csapatsportok körét szélesíti a röplabda sportággal, amely bizonyította, hogy immár helye van a látvány-csapatsportágak között. A női röplabda válogatott 2015. évi és 2016. évi szereplései nemzetközi kupameccseken, a sportág utánpótlás-korú fiatalok közötti népszerűsége, valamint a nézőszám emelkedése mind azt támasztják alá, hogy a röplabda sportágban tapasztalható fejlődést a látvány-csapatsportágakat megillető támogatási rendszerben szükséges továbbsegíteni. A módosítás további indoka az uniós jogszabályokkal való összhang megteremtése, valamint a gyakorlati tapasztalatok átültetése. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege:PDF.)
A burkolt pártfinanszírozás megakadályozásáról és az átlátható kampányfinanszírozás biztosításáról.
Számos esetben felmerül annak a gyanúja, hogy milliárdosok és hozzájuk kapcsolódó pénzügyi csoportok befolyásolni akarják a demokratikus választási versenyt és torzítani akarják a választáson indulók esélyeit. Ez a gyakorlat amellett, hogy veszélyeztetheti a választás tisztaságát, felveti a burkolt pártfinanszírozás és a korrupció kockázatát is. A javaslat célja, hogy megakadályozza a milliárdosok leplezett befolyásszerzési kísérleteit és növelje az átláthatóságot továbbá, hogy egyes pártok ne váljanak a választási kampányaikat korrupt módon finanszírozott üzleti vállalkozások lekötelezettjeivé.
A javaslat a hatályos szabályozási környezethez igazodva – különbséget tesz a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakban és kampányidőszakon kívüli plakátok közzététele között. Egyrészt rögzíti, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampányidőszakon kívül tiltott pártfinanszírozásnak minősül a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére alkalmas politikai üzenetet közvetítő falragasz vagy felirat a piaci áron alkalmazott ún. listaárnál alacsonyabb áru vagy ingyenes közzététele. Másrészt kampányidőszakban – a választási eljárásról szóló törvénnyel összhangban – az egyenlőség elvét szem előtt tartva a politikai hirdetésre vonatkozó szabályozási analógiát ülteti át. (Előterjesztő: Halász János, Kósa Lajos, Répássy Róbert, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosításáról.
A javaslat indoka, hogy 2017. január 1. napjától módosultak azok a törvényi rendelkezések, amelyekre az igazságügyi alkalmazottak, illetve a nem ügyész ügyészségi alkalmazottak jogállását szabályozó törvényi rendelkezések e körben utalnak. Emellett szükséges az igazságügyi alkalmazotti és a nem ügyész ügyészségi alkalmazotti jogviszony tekintetében releváns egyes jogintézményeket az elmúlt időszakban felmerült kihívásoknak megfelelően módosítani. E módosítások tekintetében a törvényjavaslat jellemzően az állami tisztviselőkre vonatkozó szabályozást veszi alapul annak érdekében, hogy az állami intézmények által foglalkoztatottak jogállásának előírásai összhangban álljanak egymással. (Előadó: Trócsányi László- igazságügyi miniszter. Szövege: PDF.)
A Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságról szóló 2016. évi XCI. törvény módosításáról.
A törvényjavaslat elsődleges célja az, hogy a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. állami közfeladatának hatékonyabb ellátása érdekében a társaság tulajdonába kerüljenek azok az ingóságok, amelyek – a Mezőhegyesi Állami Ménes költségvetési szerv működésének 1 éves időtartamát leszámítva – a jogelőd Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő- és Értékesítő Kft. tulajdonát képezték, azaz korábban is társasági tulajdonban voltak. A törvényjavaslat egyértelműsíti továbbá, hogy a Ménesbirtok által vagyonkezelt, állami tulajdonú ingatlanokon keletkezett termékek, termények, szaporulatok a Ménesbirtok tulajdonába kerülnek.(Előterjesztő: Farkas Sándor, Dankó Béla, - Fidesz. Szövege: PDF.)
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Szerb Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodáshoz a Horvát Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából készült jegyzőkönyv kihirdetéséről.
A jegyzőkönyvet Horvátország Európai Unióhoz történő csatlakozására tekintettel 2014. június 25-én írták alá Brüsszelben, 2017. február 1-én lépett hatályba. Az Európai Unió és Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások 2014. január 21-én kezdődtek meg. A 2016. decemberi tárgyalási fordulón Horvátország és Bulgária fenntartásai miatt nem kerülhetett napirendre a 26. oktatás és kultúra fejezet. 2016. december 23-án azonban Belgrádban aláírták azt a megállapodást, amely az egyes tankönyvek horvát nyelvre történő fordításának rendjét szabályozza. Horvát értékelés szerint ezzel Szerbia megteremtette a feltételeket a csatlakozási fejezet tárgyalására. Ezzel jelenleg a 35 fejezetből hat a megnyitott és kettő az ideiglenesen lezárt témakör.
Magyarország aktívan támogatja Szerbia csatlakozási tárgyalásait és kiemelten fontos hazánk számára, hogy Szerbia megfelelően teljesítette a 23. igazságszolgáltatás és alapjogok fejezet megnyitásához támasztott feltételeket, köztük a nemzeti kisebbségi akcióterv kidolgozását. (Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
Az egyrészről Európai Unió és tagállamai, másrészről Új-Zéland közötti kapcsolatokról és együttműködésről szóló partnerségi megállapodás kihirdetéséről.
A megállapodás átfogó jogalapot biztosít az EU és Új-Zéland közötti kapcsolatokhoz és jelentősen hozzájárul a partnerség javításához, amely a közös értékekre és elvekre épül. Kötelező erejű politikai záradékokat is tartalmaz, amelyekben kinyilvánítják kötelezettségvállalásaikat olyan területeken, mint az emberi jogok, a nonproliferáció és a terrorizmus elleni küzdelem.
A megállapodás értelmében az együttműködés alapját az emberi jogok és a demokratikus alapelvek, a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányában rögzített elvek tiszteletben tartása képezi. A megállapodás alapvető elemeinek különösen súlyos és jelentős megsértése esetén a megállapodás felfüggeszthető vagy megszüntethető.
A megállapodás a gazdasági és kereskedelmi kérdésekben folytatott együttműködésre is kiterjed, emellett szakpolitikai területek széles körére – így például az egészségügyre, a környezetvédelemre, az éghajlatváltozásra, az energiaügyre, az oktatásra, a kultúrára, a munkaügyre, a katasztrófavédelemre, a tengerügyre és a halászatra, a közlekedésre, a jogi együttműködésre, a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, a szervezett bűnözésre és a korrupcióra – vonatkozó együttműködést is szabályoz. (Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF.)
