Dátum: 2017. június 14. 20:53
Tárgy: Válaszolt a kormány
Címzett:
- Válaszolt a kormány
Legutóbbi szónoklataikból szolidan stilizálva - hangzavarokat, bekiabálásokat udvariasan mellőzve – tallóztunk.
HORVÁTH IMRE, (MSZP): - Államtitkár Úr! A 2018-as költségvetési javaslat egyik gyenge pontja a közalkalmazottak fizetését meghatározó illetménytábla. Jelenleg az illetménytábla szerinti kezdő illetmény 69 ezer forint, ez 2010 óta változatlan, és ezek szerint, a 2018-as javaslat szerint jövőre sem fog változni. Ez az összeg jóval kevesebb, mint a minimálbér, de a létminimumról ne is beszéljünk!
- Államtitkár Úr! A közalkalmazottak jelentős része végzettségétől és ledolgozott évei számától függetlenül csupáncsak bérminimumot vagy minimálbért keres. Ezen a borzasztó képen csupán néhány ágazatban enyhítenek valamelyest az utóbbi években bevezetett, úgynevezett életpályamodellek. A 2018-as költségvetésről beterjesztett javaslat bizonyítja, hogy mindezen az Orbán-kormánynak eszében sincsen változtatni. Kérdezem én:
- Milyen megbecsülése ez az állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában közreműködő dolgozóknak?
- Államtitkár Úr! A Magyar Honvédségnél nagyon nagy létszámú közalkalmazotti foglalkoztatás van. Jelentős részük ezeknek katonai feladatokat is ellát, amelyeket valójában a katonáknak kellene végrehajtani. Ezt mindössze egy 16 900 forintos pótlékkal becsüli meg a magyar kormány. Ez az összeg jön rá a lassan egy évtizede befagyasztott közalkalmazotti illetményre. Ráadásul a költségvetési javaslatból úgy tűnik, hogy még e szerény pótlék emelését sem tervezik jövőre! Ezért kérdezem államtitkár urat:
- Ön szerint elfogadható-e, hogy változatlan marad a közalkalmazotti illetménytábla? - A Honvédelmi Minisztérium tett-e javaslatot a közalkalmazottak illetményének rendezésére?
- Vagy talán ön az évtizedes bérbefagyasztás elégséges kompenzációjának tartja a honvédségi dolgozóknak biztosított 16 900-os forintos ágazati pótlékot? (Taps az MSZP soraiban.)
***
VARGHA TAMÁS, (Honvédelmi Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Mi abban hiszünk és azt valljuk, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és ennek a nemzeti hitvallásnak a szellemében megköszönjük és megbecsüljük katonáink szolgálatát, és ugyanígy megköszönjük és megbecsüljük a nem katonaként a honvédelem ügyéért dolgozó közalkalmazottainkat.
- Képviselő Úr! A honvédségi közalkalmazottak közel egyharmada részesült, illetve részesül folyamatosan illetményemelésben az elmúlt évekbeli egészségügyi és köznevelési ágazatot érintő döntések eredményeképpen, ami a Honvédelmi Minisztériumnál, a tárcánál kiegészítésre került a csapat-egészségügyi szakállománnyal. A kulturális, művészeti, közgyűjteményi és közművelődési honvédségi közalkalmazottak is részesülnek az ágazati illetményemelésből, és az ágazati bérfejlesztésekből nem részesülő honvédelmi közalkalmazottak két lépcsőben 5-5 százalékos, 10 százalékos illetményemelésben részesültek. A minimálbér és a garantált bérminimum összegének megemelésével együtt az érintett honvédségi közalkalmazottak mintegy 10 százalékos béremelésben részesültek.
- Az eddig felsoroltakon túl kiterjedt szociális, béren kívüli juttatási rendszerrel is rendelkezünk, amelyből a közalkalmazottak is részesülnek: étkezési hozzájárulás, bérlettérítés, önkéntes pénztári hozzájárulás, bankszámla-hozzájárulás, tanévindítási hozzájárulás, hogy csak néhányat említsünk. És akik az ágazati bérfejlesztésekből nem részesültek, ők is átlagosan 4 százalékos keresetkiegészítést kaptak 2017. január 1-jétől.
- Biztosíthatom a képviselő urat, mindent megteszünk annak érdekében, hogy elismerjük és megbecsüljük nemcsak katonáink szolgálatát, hanem a közalkalmazottaink munkáját is. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Mikor juthatunk el az M49-es úton a csengeri börtönhöz?
APÁTI ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Két miniszterelnöki ígéret időarányos alakulásáról szeretnék érdeklődni, ugyanis miniszterelnök úr tavaly ősz végén a román választási kampány véghajrájában ígérte meg először Szatmárnémetiben az M49-es út megépítésének mielőbbi megkezdését. Ezt az ígéretét 2017. május 4-én a Csengeri járási tanuszoda átadó ünnepségén megismételte, és ezzel egyidejűleg ígéretet tett a csengeri börtön mielőbbi megépítésére is. Most ehhez képest a kialakult helyzet az, hogy az M49-es út a környék négyesmetró-ügye, 20 éve ezzel kampányolnak, 20 éve ígérgetik, soha nem történik semmi. Pedig tudjuk azt, hogy a szatmári térségben élő emberek életét számottevően megnehezíti a 49-es út jelenlegi forgalma, a Csenger-Győrtelek szakaszon, Kocsord területének száz százalékán és Mátészalka jelentős részén óriási gondokat okoz. A 2006-os forgalomszámlálás alapján tudjuk azt, hogy Kocsordon akkor 10 324, majd 2010-ben már több mint 16 ezer gépjármű haladt át 24 óra leforgása alatt. Megígérték, hogy 2013-ig Ököritófülpösig megépítik, aztán hogy 2014-ben elkezdik. A következő ígéret az volt, hogy 2017-ben. Soha nem lett semmi, tehát nem lehet komolyan venni az ígéreteket!
- Ami a csengeri börtönt illeti: addig rendben van a történet, hogy irreálisan magas árajánlatok miatt a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánították, és új eljárást kell kiírni. Ugyanakkor ez a feltétlenül szükséges mértékű csúszáshoz képest nagyobb csúszást, reméljük nem jelent, ha még 2019 helyett'20-ra befejeződik az építkezés, az elfogadható. Hiszen 2015-ben ezt a jogot Csenger város önkormányzata elnyerte, azóta körülbelül 80 fő iratkozott be oktatásra, képzésre, a legtöbben a korábbi munkahelyüket hagyták ott, és az előkészítő munkálatokba rengeteg pénzt fektetett az önkormányzat. A munkahelyteremtés szempontjából is fontos, a magyar börtönök túlzsúfoltságának csökkentése szempontjából is rendkívül lényeges. Éppen ezért kérdezem:
- Mikor kezdik el végre érdemben, fizikailag is az út építését?
- Mikor juthatunk el azon a csodálatos M49-es úton a megépített csengeri börtönhöz? (Taps a jobbik padsorokban.)
***
FÓNAGY JÁNOS, (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Az M49-es gyorsforgalmi út előkészítő munkái valóban már 2015 előtt megindultak a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztőnél, továbbá a beruházásra megvalósíthatósági és környezeti hatástanulmány készült, amelyre a környezetvédelmi engedély is megszületett. A környezetvédelmi engedély az Ököritófülpösig tartó szakaszra vonatkozik, a kétszer kétsávos út kiépítését is erre a 17 kilométeres szakaszra javasolta a tervező.
- A Magyarország rövid- és középtávú közútfejlesztéséhez kapcsolódó infrastrukturális beruházások összehangolásáról és azok 2022-ig történő megvalósításáról szóló kormányhatározat egységes, áttekintő koncepcióban rögzíti a következő évek fejlesztési terveit a projekteket nevesítve. A kormány egyébként negyedévente felülvizsgálja az egyes fejlesztések előrehozását, szükség esetén intézkedik az indokolt módosításokról, a mellékletben meghatározott beruházások köre folyamatosan bővül.
- Ami a csengeri büntetés-végrehajtási intézet ügyét illeti, tájékoztatom: a börtönépítéssel kapcsolatos közbeszerzési eljárás, mint ahogy ön is mondta, folyamatban van, a projekt megvalósulása ütemezetten történik. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Mekkora béremelést kapnak jövőre a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott munkatársak az oktatásban?
SCHMUCK ERZSÉBET, (LMP): - Államtitkár Úr! A Magyarországnál szerencsésebb országokban az előrelátó kormányok már évtizedekkel ezelőtt rájöttek arra, hogy a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkatársak nélkül nincs minőségi oktatás.
- A dajkák, pedagógiai asszisztensek, laboránsok, könyvtárosok, informatikusok, és még sorolhatnám, nagyon fontos feladatot végeznek, valódi béremelést eddig mégsem kaptak. 2008 óta idén kaptak először fizetésemelést, de az is csupán 7+3 százalékos volt. A korábbi veszteségeket ez semennyire sem fedezte! Ráadásul a közalkalmazotti bértábla összecsúszása miatt rendkívül igazságtalan helyzetbe kerültek, a hosszú évtizedek óta pályán lévők ugyanannyit keresnek, mint a pályakezdők vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők.
- Ugyanilyen fontos beszélni a különböző háttérintézményekben dolgozó munkatársakról is. Ők oktatással-neveléssel foglalkoznak, de nem pedagógus munkakörökben. Többnyire pedagógus végzettségű emberekről beszélünk, akik kimaradtak az életpályamodellből. Ők dolgoznak a Fidesz által létrehozott agórákban is, amelyek a tudományos ismeretterjesztés fontos vidéki intézményei. A közalkalmazotti bértábla összetorlódása őket is sújtja, aggódó leveleket kapunk, hogy jövőre a teljes személyzet szakmunkás-bérminimumot fog keresni, végzettségtől és pályán eltöltött időtől függetlenül bruttó 180 ezer forintot.
- Államtitkár Úr! Ezek elképesztő aránytalanságok, igazságtalanságok! Több tízezer munkavállalóról van szó, akik nem tudják eltartani a családjukat. Értük is kérdezem:
- Lesznek-e őket segítő intézkedések, kapnak-e jövőre béremelést?
- Hogy lehetséges az, hogy aki gyerekekkel, diákokkal foglalkozik, az bérminimumot kap?
- Hogy lehetséges az, hogy nem támogatják kiemelten ezeket a munkaköröket?
- Hogyan várható minőségi oktatás, ha a fiatalokat oktatók, nevelők nincsenek megbecsülve?
- Mekkora béremelést kapnak ők 2018-ban?
***
RÉTVÁRI BENCE, (Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára): - Képviselő Asszony! Arra törekedtünk, hogy az oktatásban dolgozó minden munkavállaló érezze azt, hogy bővülnek a források az oktatáson belül. A béremelések sorát a pedagógusokkal kezdtük, hiszen az ő megbecsülésük, az ő pályán tartásuk volt a legfontosabb, hogy a jó képességű tanárok ne hagyják el a pedagóguspályát. Ezért növeltük több lépésben összességében 50 százalékkal a pedagógusok fizetését.
- Fontos volt mindemellett az, hogy akik nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgoznak, ők is érezzék a fokozott megbecsülést, éppen ezért több lépcsőben igyekeztünk nekik is anyagi előrelépést kínálni. Az egyik az volt, hogy akik pedagógus végzettséggel rendelkeznek, azokra két évvel ezelőtt szeptember 1-jétől kiterjesztettük a pedagógus-életpályát, így ők nagyon nagyot léptek előre, hiszen a pedagógus-életpálya szerinti fizetést kaptak.
- Igyekeztünk időközben is egy-egy javaslattal élni, amelynek során kétszer 35 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt kaptak - nettó értéken számolva persze a 35 ezret - béren kívüli juttatásként, és ahogy ön is célzott rá, ettől az évtől kezdve pedig 10 százalékos béremelést kaptak és kapnak. Ennek 7 százaléka fix, ezt mindenki megkapja, a 3 százalék pedig az intézményvezető döntése szerint akár több is lehet, hiszen akik jobb teljesítményt nyújtanak, azoknak 3 százalék fölötti az a plusz, ami a 7 százalékra tevődik, akik viszont az intézményvezető szerint nem annyira jók, azoknak ez nyilván kevesebb is lehet. De mindenkinek legalább 7 százalékot kapnia kellett, és átlagosan 10 százalék volt ez a növekedés.
- Képviselő Asszony! Ha hozzátesszük ezt az eredményt ahhoz, ami 2010 előtt volt jellemző - az egyhavi bér elvétele, vagy több mint 180 helyen a működés megszüntetése, 15 ezer pedagógus elbocsátása -, akkor azt hiszem, hogy végre sikerült előrelépnünk. De itt nem szeretnénk megállni, hiszen fontos az iskolatitkárok különleges feladatát elismerni, és sok mindenki más - könyvtárosok, és akiket ön is felsorolt, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők - fokozott megbecsülésére is a kormányzat a későbbiekben is fog további javaslatokkal élni! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mit jelentenek a TOP-os források a megyék életében?
BODÓ SÁNDOR, (Fidesz): - Képviselőtársaim! A kormány intézkedéseinek köszönhetően ma Magyarország a stabil gazdasági növekedés útjára lépett, olyannyira, hogy már az OECD is felfelé módosította a magyarországi gazdasági növekedés előrejelzését az idei évre vonatkozóan. Az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg hazánkban az Európai Unió társfinanszírozásának köszönhetően. Ezek a beruházások nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság a szocialista kormányok által elvesztegetett évtized után újra a növekedés és a fejlődés útjára lépjen. Ezért is tartom rendkívül pozitív fejleménynek, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusra 18 megye és 22 megyei jogú város a saját maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat a mindenki számára előre meghatározott allokált támogatási összeghez.
- Államtitkár Úr! Tudomásom szerint az úgynevezett TOP-programból - terület- és településfejlesztési operatív program - a hét évre rendelkezésre álló teljes keretösszeg, 1231 milliárd forint a kormányzati szándéknak megfelelően 2017. március végéig teljes mértékben meghirdetésre került. Nagy örömömre szolgál, hogy a kormány a kiegyensúlyozott fejlesztés érdekében határozott úgy, hogy nem kell megharcolni a megyéknek és a megyei jogú városoknak a forrásokért, hanem a rendelkezésükre álló keretek között maguk dönthetnek a helyi fejlesztések támogatásáról. Ezért is kérdezem:
- Mit jelent mindez Magyarország, valamint Hajdú-Bihar megye számára? Hol tartanak a pályázati kiírások?
- Az uniós források hatékony felhasználása létfontosságú, az így elnyerhető összegek nagyban hozzájárulhatnak a magyar vidék felzárkóztatásához.
- Mit jelentenek a TOP-források a megyék életében? (Taps a Fidesz padsoraiban.)
***
TÁLLAI ANDRÁS, (Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára): - Képviselő Úr! Valóban megkezdődött a területfejlesztési operatív program végrehajtása. Ez egy igen különleges program, mert Magyarországon még nem volt olyan forrásfelhasználás, fejlesztési keret, amely kizárólag csak az önkormányzatokat érintette, és jó esetben Magyarország minden önkormányzatát érintheti. Nagyon fontos azt is elmondani, hogy abban is változott az eddigi projektekhez képest, hogy teljes egészében, a 18 megye és a 22 megyei jogú város és a járásokon keresztül az érintett önkormányzatok mondhatták el, hogy mik a helyi igényeik, és az alapján került a program összeállításra, illetve történt a kiírások megtervezése.
- A legfontosabb újdonság és változás az, hogy míg eddig a helyi önkormányzatokat önerő befizetésére vagy előteremtésére késztették, és ez sokszor hitelből történt, és így eladósodott az önkormányzat, itt erről szó sincs, hiszen 100 százalékos forrást biztosít a TOP az önkormányzatok számára, és így tudják megvalósítani az 1262 milliárd forintból a fejlesztéseiket.
- A fejlesztés kétirányú: egyrészt gazdaságfejlesztést, másrészt infrastruktúra-fejlesztést jelent. 69 felhívás készült, ebből 35 még nyitott, 34 pedig már lezárásra került. Összesen 2900 darab megyei és megyei jogú városi projekt kapott támogatást eddig közel 640 milliárd forint értékben, amely, hangsúlyozom még egyszer, egyrészt a helyi gazdaságfejlesztést, a munkahelyteremtést, másrészt pedig az infrastruktúra fejlesztését fogja elősegítenit! (Taps a kormánypártok soraiban.)
Mit kíván tenni a kormány a Gyöngyös térségében keletkezett jégkár elszenvedőinek kárpótlása érdekében?
FODOR GÁBOR, (független): - Államtitkár Úr! A klímaváltozás hatásait mi, magyarok is a bőrünkön érezhetjük, ugyanis az elmúlt időszakban több alkalommal is hatalmas, özönvízzel kombinált viharok csaptak le az országban. Májusban például egy-egy nap alatt annyi eső esett le hazánk több pontján, mint máskor egy hónap alatt.
- Korábbi miniszterként súlyos hibának tartom, hogy az Orbán-kormány megszüntette a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, mert a környezetvédelem - szemben miniszterelnök úr álláspontjával – nem csak a gazdag országok luxusa. A kormánynak nincs olyan stratégiája, amellyel a klímaváltozás negatív hatásait próbálná enyhíteni. Nincs terv arra sem, hogy hogyan használják ki a részben agyonadóztatott, részben még be is tiltott megújuló energiákban rejlő lehetőségeket. Azt látjuk, hogy az államtitkárság nem elegendő a klímaváltozás okozta nehézségek orvoslására.
- Május 13-án pusztító vihar csapott le Gyöngyös városára és környezetére. Számtalan megrongálódott pince és tetőtér maradt az ár után, kerteket és házakat tett tönkre a szörnyű vihar. Emberek százai, akik nem engedhették meg maguknak, hogy drága biztosítást kössenek otthonukra, a mai napig tanácstalanul várják, hogy segítséget kapjanak valahonnan. A Mátrai Hegyközségi Tanács elnökétől megtudtuk, hogy a csaknem 5 ezer hektáros termőterület negyedét érte jégkár Heves megyében. A gazdák csak a Kárenyhítési Alapból juthatnak majd kártérítéshez, ami a tényleges veszteség mindössze 40 százaléka körül lehet majd.
- Államtitkár Úr! Arra kérem: mérjék fel, mekkora kárt okozott a május közepi vihar, és hozzanak létre a térségben egy külön alapot, amelyből kártalanítani lehet a lakókat és a gazdálkodókat. Egyúttal kérdezem:
- Megvizsgálták-e a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium visszaállításának szakmai és politikai érvekkel egyaránt alátámasztható lehetőségét, és ha igen, akkor az mikorra várható?
***
NAGY ISTVÁN, (Földművelésügyi Minisztérium államtitkára): - Képviselőtársam! Abban teljesen egyetértünk, hogy a környezetvédelem a jövőnek az egyik legkomolyabb problémája. Mindaz a klímaváltozás, amiben élünk, és ami elé nézünk, nagyon súlyos problémákat, nagyon súlyos helyzeteket fog előidézni. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon. Nyugodtan mondhatjuk, hogy globális probléma. Ha ehhez a mezőgazdaságot vesszük, akkor azt kell mondjam önnek, köztudott, hogy 2050-re 9 milliárdan leszünk, és 20 év múlva 40 százalékkal több fehérjét kell biztosítanunk az emberek asztalára úgy, hogy közben az a tér, ahol ezt elő lehet állítani, szűkül, pontosan a klímaváltozások miatt. Azt kell mondjam, hogy az a kérés vagy az a kérdés, hogy sérült vagy hátrányba szorult a környezetvédelem a kormány munkájában, elsőként értettük meg és fogadta el a parlament, ratifikálta a párizsi egyezményt, Magyarország nagyon konstruktívan állt ehhez.
- Úgy ítélem meg, hogy mindaz, hogy a Földművelésügyi Minisztérium hatáskörébe került a környezetvédelem is, erősíti ennek a lehetőségét. Egyrészt több forrás áll rendelkezésre, nagyobb merítés áll rendelkezésre, másrészt pedig az a lehetőség, hogy egy szélesebb helyzetből, szélesebb rálátásból tudunk intézkedni, ez segíti a környezetvédelmet. Ráadásul nem lehet elválasztani a mezőgazdaságot és a környezetvédelmet egymástól, mert nagyon szorosan összekapcsolódik.
- Gyöngyös. Végtelenül alaposan fölmérte a kormány ezeket a helyzeteket. Meg is hosszabbította a biztosításkötés lehetőségét, az öngondoskodás lehetőségét. Támogatjuk 65 százalékos mértékig a biztosításkötését az embereknek, hogy ne legyen drága, hogy meg tudják csinálni. Ráadásul, akinek sürgős problémája van, az kamatmentesen hitelt tud fölvenni, 0 százalékon, amit vissza lehet fizetni. Tehát mindent elkövetünk, hogy a kárt tudjuk pótolni. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Meddig várat magára a külföldi magyar iskolák helyzetének rendezése?
SZÁVAY ISTVÁN, (Jobbik): - Államtitkár Úr! Az országból külföldre vándorló magyaroknak a száma az önök kormányzása alatt évről évre negatív rekordokat döntött. Mi természetesen azért fogunk majd dolgozni kormányra kerülve, hogy minél többeket hazahívjunk, ugyanakkor tudomásul kell venni és önöknek is tudomásul kellene venniük azt, hogy bizony nagyon sokan vannak, akik tartósan külföldön kívánnak letelepedni. Ennek az új emigráció magyarságtudatának megőrzése legalább olyan fontos, mint a külhoni területeken élőké, róluk sem mondhat le a magyar állam. Nemcsak azért egyébként, mert hazautalásaikkal ők maguk is hozzájárulnak az állami kiadásokhoz, hanem azért, mert nemzetstratégiai fontosságú, hogy ők és leszármazottaik hogyan fognak viszonyulni az anyaországhoz, ismerik-e nyelvünket, kultúránkat, esetleg később hazatérnek-e majd.
- Eközben azonban azt látjuk, sajnos a magyar államnak nincs átgondolt stratégiája azzal kapcsolatban, hogy hogyan tartsuk meg ezeket az embereket, hogyan építsünk számukra templomot, iskolát és közösségi tereket. Az ügyben benyújtott jó szándékú módosító javaslatainkat sorra leszavazzák, így történt ez ma is azzal a javaslattal, amit magam nyújtottam be a külföldi magyar iskolák támogatása kapcsán, ezt államtitkár úr is leszavazta egyébként.
- Sokadszorra való sürgetésünket követően a hétvégi magyar iskolák ügyében végre elindulni látszik egyfajta munka. Erről tudunk, és ezt természetesen üdvözöljük is, bár a konkrét eredményeit még kevéssé látjuk. Egy konkrét ügyet én viszont szeretnék idehozni: az pedig a dublini magyar iskola és óvoda ügye, amelynek önök, államtitkár úr, egy 3 millió forintos támogatást ígértek több mint egy évvel ezelőtt írországi látogatása során. Ezt az összeget az érintettek azóta is várják, azóta sem láttak egy fillért sem belőle, annak ellenére, hogy az MTI meg a teljes kormánygépezet annak idején, egy évvel ezelőtt erről elég részletes hírt adott. Három dolgot szeretnék kérdezni tehát államtitkár úrtól:
- Hogy áll alapvetően a külföldi magyar intézményhálózat, iskolahálózat megszervezése?
- Mikor fog ezzel kapcsolatban érdemi munka kezdődni?
- Mikorra várható egy komplex oktatási stratégia kidolgozása vagy legalább az érintett intézmények vezetőinek összehívása?
- Mikor fogják folyósítani a dublini magyar iskola és óvoda részére megígért támogatást? (Taps a jobbik padsorokban.)
***
POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS, (Miniszterelnökség államtitkára): - Képviselő Úr! Ön is tudja, hogy nyitott kapukat dönget, hiszen már ketten is, illetve a bizottság előtt is többször beszéltünk erről a kérdésről.
- Kezdeném a harmadikkal, a dublini iskolával. Többször felvettük velük már a kapcsolatot. A dublini magyar iskolát jelenleg azért nem tudjuk támogatni, mert az intézmény nincsen bejegyezve. Várjuk tőlük azt a magyar szervezetet, akit tudnánk támogatni, aki be van jegyezve, és rajtuk keresztül az iskolát is tudnánk támogatni.
- Az oktatási stratégiáról, illetve egyáltalán a diaszpórában működő iskolákról: 212 iskola működik Magyarországon, illetve a Kárpát-medencén kívül: a világban 4720 diák tanul ezekben az általában hétvégi iskolákban. Ezek közül csak 80 diák Magyarországon magántanuló, de az iskolások 37 százaléka mutat arra igényt, hogy a magyarországi rendszer szerinti érettségire szeretne felkészülni, illetve ilyen érettségit tudna tenni.
- A hétvégén Balog Zoltán miniszter úr Torontóban járt, a legnagyobb magyar iskolát, a Szent Erzsébet Iskolát kereste fel. Szilágyi Péter pedig 27 iskolának a képviselőivel folytatott tárgyalást New Yorkban. Pénteken utazott, ma már itthon van, úgyhogy ez egy villámlátogatás volt, de az iskolákkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Arra számítok, hogy ebben az évben, reméljük, hogy az ősszel már lesz egy olyan oktatási stratégiánk, amelyet az iskolák is és a kormányzat is tud használni. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
