Beszámoló az Erkölcs és Értékrend Tagozat sajtótájékoztatóján elhangzottakról
SzLenke, 2009, október 8 - 15:28
„Minden mindennel összefügg, így a természettel összhangban, a tájat építve, az erőforrásokat használva, de nem kihasználva, az emberi kapcsolatokban az egyenlőség és a szeretet erkölcsi parancsainak érvényesítésével kell újjáépítenünk gazdasági, természeti és társadalmi életterünket.” (MSz Kiskáté)
Sajtótájékoztató helye: Művész Kávéház, Budapest,
Időpont: 2009. szeptember 29.
Előadók: Vetési Zoltán, Lele Zsolt, Kondor Katalin, Pünkösti Gabriella, Szalai Márta
Megjelentek az újságírók, Msz-tagok, vezetőségből Herpai Sándor alelnök.
Az előadást konferálta ismételten: Székessy Márta
2009. szeptember 29-én a Magyarok Szövetsége Erkölcs és Értékrend, valamint a Művelődés Tagozata közös sajtótájékoztatót tartott a Művész Kávéházban.
Az erkölcs és értékrend olyan sarkalatos területe a mindenkori társadalmi életnek, amellyel mindenképpen foglalkozni szükséges. Ezekkel a szavakkal kezdte előadását a Magyarok Szövetsége Erkölcs és Értékrend Tagozatának sajtótájékoztatóján Vetési Kálmán, a tagozat szóvivője.
Korunkban a társadalom számos területéről (gazdaság, környezetvédelem, kultúra, oktatás, szakterületinek szakembereitől…) érkeznek jelzések arról, hogy az adott területek válságának okozója az erkölcs jelenkorban tapasztalható egyetemes válsága.
Gyakran hallottunk arról is, hogy az elmúlt évezredekben letűnt civilizációk bukását okozta az erkölcs romlása, hiszen a természetben és a társadalomban minden, ami embertől érintett, az emberi minőség (erkölcs) függvénye. Ezáltal az emberi erkölcsiség és értékrend az élet minden területét átfogja.
A Magyarok Szövetsége Erkölcs és Értékrend Tagozata feladatának tekinti azon szellemi és lelki értékek felkutatását, felmutatását és ismertté tételét, amelyek mentén egy egészséges társadalom felépülhet. Segítséget, irányt szeretne adni mindazok számára, akik az erkölcsi megújulás szükségességét érzik.
A Magyarok Szövetsége összes tagozatának működése során felvetődött az emberi minőség kérdésének megvitatása.
Az élet minden területén az értékrendnek meghatározó befolyása van, ezért a minőség, az erkölcs milyensége minden esetben kivetül magára az egész társadalomra. A társadalom értékrendjének olyannak kell lennie, amely a társadalmat testileg és lelkileg egészségessé teszi, mégpedig úgy, hogy a következő nemzedékek számára is mindenkor példamutató értékű.
Az erkölcsi kategóriák nem velünk született minőségek, ezért szükséges az értékek átadása, az erkölcsi nevelés. Szerencsére az erkölcsi fejlődés egy egész életen át tartó folyamat, elkezdeni így sohasem késő. Minden korban a legfontosabb feladat az elkövetkező nemzedék számára történő példamutatás és útmutatás.
Az ember az egyetlen szellemi lény a Földön, ezért az életének teret adó környezet (és társadalom) minden történése és változása olyan módon alakul, ahogyan az ember hozzá viszonyul, ahogyan bánik vele, és a változás jellege mindig az ember minőségét mutatja.
Az emberi erkölcsiség és értékrend alapvetően kétféle magatartás formában nyilvánul meg. Ez határozza meg egyben a természethez való viszonyulásunkat is.
Papp Gábor tanár úr tanítása szerint létezik egy isteni rend szerinti küldetés tudatból származó, felelősen szolgáló magatartás, valamint, egy, a nyereségvágyat és birtoklást kiszolgáló, felelőtlen, zsarnokló magatartás.
Az első szolgálat, az így élő gondosan bánik a rábízott természeti és társadalmi környezettel, a másik gátlástalanul kihasználja mindkettőt.
Ma olyan világban élünk, amelyben érték és erkölcsi válság van.
A fogyasztói társadalmakban a gazdaságirányító cégek, és a média folyamatosan igényeket és álszükségletet gerjeszt. Minden azt sugallja, hogy csak akkor lehet valaki értékes és boldog ember, ha az általuk reklámozott termékek tulajdonosa lesz. Így, hamisan csak egyetlen érték mutatkozik meg, a pénz, és ezzel mérhető sokak szerint az emberi minőség, sőt az emberi élet is.
A természet isteni rendjétől elrugaszkodott emberi társadalom profit hajszolóvá vált és esztelen fogyasztásra ösztönöz. A cél szentesíti az eszközt elvet alkalmazva az állatvilágra jellemző kifosztó-megsemmisítő életvitel lett uralkodóvá a társadalmi kapcsolatokban is.
Ebből az értékvesztésből származik a bizonytalanság a gazdaságban, az egészségügyben, az oktatásban és a kultúrában. Az emberek kedvetlenek és passzívak, a társadalom demoralizálódott!
A hiányban szenvedők szeretet pótlóként az élvezetekbe menekülnek (alkohol, drog), ami bűnözéshez, öngyilkossághoz, családok széteséséhez vezet, és egyre inkább általánossá vált a norma-szegés, és a korrupció. Az erkölcs és értékrend válság következménye a demográfiai és az egészség-válság is, ami végső soron elvezethet akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is.
A társadalmat élhetővé tevő fogalmak és magatartásformák, mint a szeretet, a barátság, a becsület, a tisztesség, vagy az adott szó megtartása, ma nem értékek.
Egy-egy nép erkölcsisége minden esetben a nép testvérhagyományában gyökerezik. Anélkül, hogy különösebb történelmi távlati elemzésekbe fognánk, meg kell állapítanunk, hogy a hagyományos magyar erkölcs és értékrend közösségi szinten a JÓ értelmében volt rögzített (gondoljunk csak népmeséink jó tetteire).
A magyarság esetében a Hunor-Magyar legenda hagyománya, az egymást segítő és egymásért felelős testvérpár példája, felbecsülhetetlen értékű erkölcsi eszmeiséget örökített az utókorra. Ez az erkölcsi értékrend a jó, a jó értékrendjében hívő, a jó cselekedetekkel életüket élő embereknek az összefogása, aminek végső megfogalmazása, a krisztusi értékrend szeretet parancsa. Ez a testvérhagyomány a magyarság számára minden korban a megújulás forrása volt.
Az európai szellemi hagyomány a Káin-Ábel, a Romulusz-Rémusz hagyományon alapszik.
Tudjuk, hogy a rossznak 3 forrása van. Az emberi szellem legnagyobb vétke a gőg, a léleké az önzés, a testiségé az anyagiasság, birtoklás, és az érzékiség. Elsősorban ezek az emberi tulajdonságok indítják el az erkölcsi romlást, ami nyilvánvalóvá majd a cselekedetek által válik.
Sok-sok történelmi helyzetben, különösen az utóbbi 500 évben, a magyarság romlását a magyar testvérhagyománytól, az egyetemes magyar erkölcsösségtől történő eltávolodás okozta.
A romlásból történő kiemelkedést, a magyar újjászületést pedig éppen ehhez az erkölcsiséghez, a testvérhagyományhoz való visszatérés indította el újra, és újra.
Korunkban, a XXI. Század elején is szemtanúi lehetünk ennek a megújhodásnak.
A Magyarok Szövetsége létrejötte és tevékenysége is ezt a megújhodást igazolja.
A magyarság fennmaradásához, és megmaradásához a Kárpát medencében - de a világban is - erkölcsös magatartásforma és az erkölcsiség megtartása kell. Amint feladja erkölcsiségét, úgy olvad be más erkölcsű népekbe.
A erkölcsiségnek, vagyis a szeretetnek és a tartásnak együtt kell működnie, mert a kettő egymás nélkül nem működik A szeretet gyógyít (a gyűlölet beteggé tesz), a tartás viszont önvédelem, az ami a külső megrontásunktól véd. A Teremtő rend szintjén ez a kegyelem és törvény formájában ismerhető fel.
Minden egyes ember része annak a rendszernek amelyet bioszférának, illetve azon belül emberi társadalomnak nevezünk. Az ember életének minden egyes mozzanata hatással van erre a rendszerre.
Az ember szolgája kell legyen a rábízott világának, nem pedig zsarnoka, hiszen az ember szolgálatra született. Ebben a szolgálatban az erőforrásokat, az isteni rendet, szolgálni, és nem kihasználni kell. Ez a szolgálat pedig elképzelhetetlen a közösségi szinten működő erkölcsös magatartásforma nélkül.
Ahhoz, hogy az emberiség képes legyen a tudásából következő megnövekedett felelősségének megfelelni, a társadalmán belül fejlett közösségi szellemre és erkölcsre van szüksége.
A közösségi szellem, a közös akaratot, a közös távlati célt, valamint a hatékony együttműködést jelenti.
A közös erkölcs olyan értékrend, amely viszonyítási alapot szolgáltat a helyes és helytelen, a káros és a hasznos cselekedetek megítéléséhez. Világossá kell tenni mindenki számára, hogy mi a jó, és mi a rossz. Az erkölcsiséget, a jó és a rossz kérdését tisztán és világosan elválaszthatóvá és értelmezhetővé kell tenni, azért, hogy senkit se lehessen félrevezetni, se szóval, se tettel.
Fontos, hogy képesek legyünk felmérni, előre jelezni mindenkori élettevékenységünk hatásait, majd ennek megfelelően próbáljuk cselekedeteinkkel kedvező irányba befolyásolni a folyamatokat.
Ehhez azonban rendelkeznünk kell jövőképpel, vagyis valamilyen modellel a világ működéséről. Tudnunk kell hogy mit tekintünk ebben a működésben kedvező, vagy kedvezőtlen irányú folyamatnak.
A magyar köztudatba és életvitelbe újból be kell vinni a Hunor-Magyar erkölcsiség hagyományát. Az erkölcsös gondolkodást és cselekedetet a mindennapok tudatos gyakorlatává kell tenni, mert a hunor-magyar elv és a krisztusi szent korona elve egy és ugyanaz.
Tudatosítani kell, hogy a magyar erkölcsiséget a vezetés legfelsőbb szintjén a Magyar Szent Korona testesíti meg. Ha a korona legfelső szintjén a szeretet nagy parancsolatja diktál, akkor mindenhol ez fog működni. Ezáltal válik a minta kötelezővé a hierarchia minden alsóbb szintjén. Ami fent van, az lent is van. Az első számú vezetőnek pedig példát kell mutatnia egy országban.
Tudatosítani kell a társadalomban a jóban fejlődés lehetőségét. Világossá kell tenni a jóvá válás útját, ami a beismerés, a jóvátétel, az önjavulás, majd a feloldozás fokozata, a jóban fejlődés lehetősége, a vétkek folyamatos felszámolásával és az erények tudatos gyakorlásával. Ezt az utat mindenkor és mindenkinek be kell járnia még az egymás közötti kapcsolataiban is.
Már gyerekkortól tanítani kell az elemi osztályokban a Teremtőtől származó felelősség kérdését és az emberi magatartásformák ábrázoló elemzését. Ezzel a fiatalság életcél nélkülisége megszüntethető, és életcélja megteremthető. Nem tántorgó alakjai, hanem tudatos alakítóivá válhatnak világuknak.
A sajtótájékoztató további részében Szalay Márta ismertette a tagozat erkölcsi alapvetéseit.
Erkölcsi szabályrendszer azoknak a viselkedéseknek az összessége, amik a társadalom egészséges életéhez és túléléséhez szükségesek.
A régi szakrális rendszer az egyetemes szellemi és emberi elv alapján, mindenkor a szentséget tekintette alapnak.
Erkölcsi alapvetés
Ahol túlsúlyba kerül a tilalom, csorbát szenved a szabad akarat. Mindent szabad, ami nem árt másnak. A más nem csak embertársad, hanem az egész természet.
„Korunkban sokak szemében érvényét veszítette a tízparancsolat. De akkor fel kell készülni a 10 000 parancsra, hogy a 100 000 különböző élethelyzetben állást tudjunk foglalni. Jézus Krisztus még a 10 parancsolatot is a kettős egyre redukálta. Ágoston pedig kifejezetten egyre, ami ugyanaz: életünk értelmének legátfogóbb és mégis legbensőségesebb cselekvési elvére. Ez a szeretet nagy parancsa.” (Boda László) Minden más erkölcsi tanítás ebből és ezután következik.
A következő alapvetés megélését, kiteljesítését mindenki saját vallásával összhangban tegye meg. Ezek olyan általános elvek amelyek két cél érdekében lettek megfogalmazva:
1. Az ember kiteljesedésének érdekében.
2. A természeti, társadalmi harmónia megőrzésének érdekében.
Ebből fakadóan az alapvetés 3 területtel foglalkozik:
a. saját magunkkal kapcsolatos feladatokkal
b. én-te kapcsolattal, az ún. kis kisközösségek területével
c. társadalmi ( szociális ) kapcsolatok vonatkozásával
A.
1. Légy békében magaddal, szeresd magad, különben mással sem leszel békében, mást sem fogsz tudni szeretni.
2. Törekedj önismeretre, önnevelésre, önuralomra.
3. Törekedj a gondolat, az érzelem, a szó és a tett egységére.
4. Törekedj a felelősségteljes, tudatos életre.
5. Tarts rendszeresen önvizsgálatot.
6. A múlt és a jövő egységében éld a jelent.
7. Legyen tartásod, állj ki elveidért.
8. Légy ura vágyaidnak, élj mértékletes életet.
B.
1. Szeresd felebarátodat mint tenmagadat.
2. Azt tedd másokkal, amit szeretnél, hogy veled is tegyenek.
3. Ne ölj.
4. Vigyázz szavaid tisztaságára. Ne hazudj, ne rágalmazz, viszályt ne szíts bajkeverő igazmondással.
5. Ne lopj.
6. A társadalom alapja a család, óvd az egységét, az egészet ne törd kétséggé.
7. Gondod legyen házad népére, atyafiságodra, minden közösségre melynek tagja vagy.
8. Törekedj az egymást segítő gondolkodásmódra, életvitelre.
C.
1. Tiszteld őseidet, ismerd meg gyökereidet. Ápold a magyar nemzeti hagyományokat, műveltséget.
2. Tartsd tiszteletben mások meggyőződését, ha az tisztességes, és nem ember és élet ellenes.
3. Megélhetésed tisztességes legyen, lopás, csalás, árulás, szélhámosság, uzsora mentes.
4. Legjobb tudásod szerint védd, óvd a természetet, a környezeted.
5. Szolgáld és védd kisebb és nagyobb közösségedet, hazádat.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
