| NJSZ hír, 2009. október 15. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.nja.hu 2009. október 14-én Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) sajtótájékoztatót tartott a budapesti Nemzeti Kávéházban: Számvetés a 2006 őszi tömeges rendőri erőszak 3. évfordulóján címmel. Mi lett a sorsa a koncepciós perek meghurcoltjainak, a megvert, megkínzott és jogellenesen fogva tartott áldozatoknak és a mindezért felelős tetteseknek ? Mit lehet és kell tenni az igazságtétel (felelősségre vonás és jóvátétel) érdekében ? Elsőként az NJSZ elnöke, Zétényi Zsolt ügyvéd köszöntötte az elektronikus és írott sajtó megjelent képviselőit és a megjelent áldozatokat. Rámutatott: 2006 szeptemberben és októberben több száz ember szenvedett súlyos lelki és testi sérüléseket a tömeges és megengedhetetlen rendőri erőszak miatt, illetve vált önkényes fogva tartás áldozatává. AZ NJSZ első pillanattól kezdve hatalmas energiákkal vetette be magát, a meghurcoltakért vívott kemény és eredményes jogi küzdelmet vív már évek óta, de egyúttal a 2006 ősze óta folyamatosan tapasztalható rendőri önkény miatt jogvédelemre szorulókért is. A történeti jogvédelem egyik jelentős ügyét is ismertette: kitért a 95 éves dr. Képíró Sándor elleni, képtelen, háborús bűntettel történő ügyészségi gyanúsításra és arról a külföldi nyomásról ami a magyar hatóságokra nehezedik a már régen lezárt üggyel kapcsolatban. Megemlítette, hogy ugyanakkor sem a magyar kormányok, sem a magyar hatóságok a mai napig nem tettek egyetlen jogi lépést sem az 1944-45-ös délvidéki 40-50 ezer ártatlan magyar ember tömeges legyilkolása tárgyában. Szerbia uniós csatlakozásával kapcsolatban éppen ezen ügyben való igazságtételt és a délvidéki magyarok számára önrendelkezési jogot követelő határozott hangvételű közleményt adott ki az NJSZ a napokban, amely itt érhető el. Gaudi Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője kiemelte: három évvel a 2006 őszi tömeges rendőri brutalitást és bírósági jogsértéseket követően már jogerős bírósági ítéletek tucatjai igazolják a civil és nemzeti jogvédők következetesen hangoztatott határozott és dokumentált véleményét arról, hogy kirívó és nyilvánvaló jogsértések százait követték a rendvédelmi szervek a 2006 őszén utcára vonult tiltakozókkal és megemlékezőkkel szemben. Szorgalmazta, hogy a választásokat követően az új kormány állítson fel munkacsoportot a 2006 őszi jogsértések ügyében, a jóvátétel és felelősségre vonás érdekében. Tételesen áttekintette a 2006 őszén meghurcolt civilek jogi védelme és jóvátétele, illetve a felelősök felelősségre vonása terén kifejtetett nemzeti jogvédő munka eredményeit, a részletes tájékoztató itt érhető el. Kiemelte: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által védett 2006 őszén szabálysértési és büntetőeljárás alá vont 70 ember közel fele esetében az eljárásokat megszüntették, illetve felmentésre került sor, ez is igazolja azt, hogy számos esetben az ötvenes években alkalmazott, koncepciósnak nevezhető eljárásokat indítottak a civilekkel szemben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselet 2006 őszén meghurcolt jogsértettek egy jelentős része perben, illetve peren kívül már kártérítést, kártalanítást kapott, azonban többségük esetében (több mint 20 személy) még folyamatban vannak a kártérítési perek. A nemzeti jogvédők által ellátott ügyekben több mint 40 millió forint kártérítéshez jutottak az áldozatok. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt áldozatoknak eddig öt kártérítési és hét kártalanítási ügye zárult le jogerősen. A peres eljárások lassúak és idegőrlőek az áldozatok számára, példakánt utalt arra, hogy éppen a sajtótájékoztató napján várható ítélet a legkorábban megindított kártérítési perükben egy meghurcolt tanár ügyében. (az ítéletről közlemény itt található). Utalt a rendőr elkövetők felelősségre vonásának nehézségeire: azonosító-jelvény hiánya, maszk viselése, rendőrök egymást fedező vallomásai, az ügyészség több esetben nem kellő alaposságú nyomozása. Az NJSZ vezetője szerint sajnálatos, hogy a rendőrségi jogsértésekért egyetlen rendőrparancsnokot (köztük Bene László akkor országos és Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt) sem vontak felelősségre, bár az NJSZ és mások azt korábban feljelentéseikkel többször kezdeményezték. Kiemelte azt is, hogy az ügyészségek, rendőrség és bíróságok sok esetben karöltve folytattak le olyan eljárásokat, amelyek nélkülözték a jogállamiság jellemzőit. Az elsőfokú bíróságok - főleg a bíróság elé állításos eljárásokban - statáriális jelleggel jártak el, hogy a jövőre nézve példát statuáljanak. A futószalagon tömegesen jogszabályok ellenére elrendelt előzetes letartóztatások és jogszabálysértő statáriális eljárásokban született ítéletek ügyében egy bírót sem vontak felelősségre. A jogsértő rendőrök felelősségre vonást nehezítette, hogy nem lehetett felismerni utólag a rendőr-elkövetőket, mivel nem viseltek azonosító-jelvényt, illetve mert sokuk arcát maszk takarta. Mindeddig alig több mint negyven rendőrrel szemben emeltek vádat a közel kétszáz feljelentés nyomán és eddig egy rendőrt ítéltek el jogerősen letöltendő szabadságvesztésre. Zárásul kiemelte: a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat továbbra is mindent megtesz a civilek védelme, az áldozatok jóvátételhez juttatása és a felelősök felelősségre vonása érdekében, ennek jegyében is folytatja tovább jogvédő munkáját, és erről folyamatosan tájékoztatja a nyilvánosságot. Gyurta Tibor ügyvéd, az NJSZ elnökségi tagja beszámolt a politikai szabadságjogok gyakorlóival szembeni, 2006 őszétől napjainkig is tartó hatalmi jogsértések elleni jogvédő küzdelmek eredményeiről, illetve a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri tüntetőkkel szembeni büntetőeljárás fejleményeiről. Részletesen ismertette a székházostrom perként elhíresült ügy jogilag releváns elemeit, a már megszületett ítéleteket, külön kiemelve, hogy az MTV épülete helyes jogi értelmezésben nem közérdekű üzem. Kiemelte egy általa védett tüntetőt fel is mentettek ezen vádpont alól. Elmondta, hogy mit lehet és kell tenni az igazságtétel érdekében, milyen megfeszített munkát kellett és kell tenni a felelősségre vonás és jóvátétel érdekében. Felhívta a figyelmet arra, hogy az emberi jogaikban megsértettek az önkény általi megpróbáltatásaikat sosem tudják kitörölni az életükből. A sikeres kártalanítási perek az állammal szemben, azt bizonyítják, hogy 2006-ban a hatalom valóban súlyos törvényszegéseket követett el. Morvai Krisztina – mint felkért vendég hozzászóló,- büntetőjogász, jogvédő és európai parlamenti képviselő kiemelte: három évvel a véres hétfő után a Civil Jogász Bizottság jelentése és a dokumentumfilmek mellett bírósági ítéletek sora is igazolta, hogy a hatalom és az azt kiszolgáló sajtó hazudott (és még most is hazudik), s az áldozatok, a jogsértések elszenvedői mondtak igazat a kegyetlenkedésekkel kapcsolatban. Rámutatott: „a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnál fontosabb közszereplő nem létezik a „rendszerváltás” utáni Magyarországon. Sem politikai párt, sem politikus, sem civil vagy szakmai szervezet nem tett annyit a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok visszaállításáért és megőrzéséért, mint az NJSZ. Az emberi jogok és a magyar nemzet sorsa iránt elkötelezett mintegy nyolcvan ügyvéd kollégám bátor és igen magas szakmai színvonalú munkája nélkül ma Hazánk totális diktatúra lenne, ahol a 2006. őszén a hatalom által kipróbált ÁVH-s módszerek azóta is „virágoznának”. Nem egyik vagy másik párt, nem egyik vagy másik karizmatikus politikus, nem is az Európai Unió, hanem egy csoport hazaszerető és hivatásszerető jogász mutatta meg a diktátoroknak, hogy a magyar emberekkel nem tehetnek meg következmények nélkül bármit. A koncepciós eljárásokban a Szolgálat a munkatársai védték a legtöbb - méltóságában - megtaposott, szabadságától megfosztott, jogellenesen bebörtönzött és sokszor durván megkínzott nőt és férfit. A nemzeti jogvédők követeltek és értek el kártérítést a fogva tartottaknak, az összeverteknek, a meglőtteknek. Ők kezdeményezték a szemkilövők és a szemkilövetők felelősségre vonását. Ők adták vissza egy megsebzett, megalázott ország hitét és reményét abban, hogy élhetünk még önkény helyett jogállamban, s lehet még szabadságunk és méltóságunk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat mutatott példát minden magyar jogász számára abból, hogyan cselekedhetünk jogászi eskünk szerint a legnehezebb időkben, megfélemlítettségben és elnyomásban. Morvai Krisztina egyúttal bejelentette, hogy az Európai Parlament soron következő jövő hétfői plenáris ülésén napirend előtti felszólalásban fogja felhívni a figyelmet a 2006 őszi jogsértésekre, azóta tartó magyarországi emberi jogi krízishelyzetre és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogvédő munkásságának fontosságára. Beszédének írásbeli változata itt olvasható. Apáthy Istvánné a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke elmondta, hogy békésen ünneplő illetve majd később tüntető tagjaiknak milyen brutális támadásokat kellett átélni az előállítások során. Ezeket a honfitársaikat ártatlanul tartották fogva, számtalan esetben a bántalmazások során sérülést, és maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A jogsértettek feljelentései után gyakran előfordult, hogy a nyomozást nem a bűncselekmény hiánya, hanem a tettesek azonosíthatatlansága miatt zárták le. Elmondta, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvéd partnerei kiemelkedő szakmai tevékenységükkel az egyesület tagjai közül sokakat védtek és mentettek fel az eljáró bíróságok előtt. Az áldozatok egyesületbe tömörültek és kitartóan harcolnak a jogvédőkkel vállvetve azért, hogy az igazságtétel mielőbb megtörténjen. Szathmáry Géza ügyvéd, az NJSZ restitúciós tagozatának munkatársa arról adott tájékoztatást, hogy idén januárban az NJSZ sajtótájékoztatón a kormány privatizációs gyakorlatát ismertető jelentésének hatására bejelentette, hogy – Bencze Izabella és Morvai Krisztina kezdeményezésére - nemzeti vagyonvédelmi munkacsoportot alakít. A munkacsoport feladata a nemzeti vagyon elherdálásához vezető jogsértések és a jogi eszközökkel való visszaszerzés lehetőségének feltárása és elindítása, továbbá a nemzeti vagyon visszaszerzését és megvédését szolgáló törvénytervezet előkészítése. A munka eredményeként a balatonőszödi ingatlannak az Aldo Kft. részére való eladása miatt az NJSZ nemrégiben egy ritkán alkalmazott jogszabályi rendelkezésre támaszkodva indítványozta a legfőbb ügyésznél, hogy a szerződés semmisségének megállapítása iránt indítson keresetet az állam tulajdonának visszaszerzése érdekében. Ismertette a sukorói telek ügyet, rámutatva: a sukorói teleknek a Joav Blum – féle albertirsai és pilisi telekre történő elcseréléséről szóló szerződés felbontását kezdeményezték, de a pénzügyminiszter aláírta azonban azt a koncessziós szerződést, amely kaszinóváros Közép-Dunántúlon történő megépítésére jogosítaná fel a nehezen áttekinthető összetételű cégcsoportot. Kitért arra, hogy Bencze Izabella az Alkotmánybíróság előtt támadta meg az azt lehetővé tevő kormányrendeletet. Az MTV székház esete kapcsán jelezte: a hatalmas épületkomplexum tulajdonjogát az MTV-től a Bank Austria Pénzügyi Lízing szerezte meg 1999-ben aggályos jogi körülmények között, jelenleg a jogi fellépés lehetőségeit vizsgálja az NJSZ. Vajk Kálmán az NJSZ restitúciós tagozatának vezetője elmondta, hogy a kormány privatizációs gyakorlatát utólag megismerő jogkövető állampolgárok igazságérzetét rendkívül sértik azok a jogsértő eljárások amelyek az utóbbi hét évben folyamatosan károsítják a nemzeti vagyont. Kiemelte, hogy a társadalom nagyobbik része nem tud szemet hunyni a nemzeti vagyon elherdálása láttán és az NJSZ a megfelelő jogi eszközökkel fellép a jogilag támadható ügyletekkel elvont nemzeti vagyon visszaszerzése érdekében. További részletek olvashatók 2006. szeptemberi és októberi tüntetések és megtorlásokkal kapcsolatos jogvédő tevékenységünkről: ide kattintva --------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- |
