Von: Nemzeti Hirhalo [mailto:hirhalo@fw.hu]
Gesendet: hétfő 2010. április 12. 16:09
An: Kutasi József
Betreff: Királyság talán nem lesz, de sok mindent megtehet Orbán
Királyság talán nem lesz, de sok mindent megtehet Orbán
Klubrádió - 09:35
Mi lesz, ha a Fidesznek meglesz a kétharmados parlamenti többsége? - kérdezte az alkotmányjogászt a Klubrádió Reggeli Gyors című műsorában Neuman Gábor. Közigazgatási-, közjogi reform lehet, az ombudsmanokat azonban nem fogják elzavarni, az Állami Számvevőszéket nem szüntetik meg, az Alkotmánybíróságot nem váltják le és királyság sem lesz- válaszolt röviden az alkotmányjogász.
Kolláth György szerint morális diktatúrától/demokratúrától nem kell tartani, mert aki erre törekszik, az politikai falakba fog ütközni. Hangsúlyozta: bár alkotmányozó többséggel szabályozható a választó jog, a vélemény-, a gyülekezési, egyesülési-, és sajtószabadság, de az Európai Unió Lisszaboni Szerződésében és az emberi jogok európai egyezményében védik ezeket a jogokat, ezért ha valakit emiatt sérelem ér, fordulhat Strasbourghoz. Nem lehet az Európai Unió közepén olyan államot létrehozni, mai az unió jogait semmibe veszi - fogalmazott.
Kolláth György arra hívta fel a figyelmet, hogy azért nem tehet azt az országgal Orbán Viktor, amit csak akar. Ehhez az Alkotmánybíróság 1995-ös határozat idézte. E szerint a hatalmi ága elválasztásának elve nem csak azt jelenti, hogy az egyik nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is, hogy a demokratikus jogállamban korlátlan hatalom nincs. A hatalmi ágak elválasztásának következtében nincs az Országgyűlésnek alárendelt hatalmi ág sem. Emlékeztetett az Ab jelenlegi elnökének szavára is: Paczolay Péter azt mondta, hogy alkotmányt módosító törvény is lehet alkotmányellenes.
Kolláth György arról beszélt, hogy elméletileg kétharmados többséggel megváltoztathatják az államformát, de ennek a törvénynek át kell mennie az államfőn. Hozzátette: persze lehet találni olyan köztársasági elnököt, aki nem olyan érzékeny az alkotmányosságra, mint Sólyom László. Az alkotmány tehát újraírható, mert már nincs szükség az új dokumentum koncepciójához a parlament 4/5-ének hozzájárulására 1998 óta. Ezzel együtt úgy vélte, erre nem kerül sor.
