A tőlem elvárható magatartás okából
A Hír TV-nek tegnap esti – október 12 – „Lapzárta” műsorának kezdő képsoraiban Dr. Kovács Kázmér ügyvéd a vörös iszap katasztrófával kapcsolatosan a szándékosság és gondatlanság egyes büntetőjogilag értékelhető alakzatai közötti összefüggéseket ismertette, majd kijelentette azt, hogy
„A magánvagyonnal való felelősség a szándékosság megállapíthatóságától függ.”
Azaz nem mást közölt ezzel a kijelentésével Dr. Kovács Kázmér mint azt, hogy a MAL Zrt.-vel kapcsolatba hozható személyek csak akkor felelnek magánvagyonukkal a bekövetkezett kárért, ha a károsodással kapcsolatos magatartásuk szándékos.
Dr. Kovács Kázmér ügyvédről nem tételezem fel, hogy nem tudja azt, hogy a kártérítési felelősség megállapíthatóságához a szándékosságnak semmi köze, hiszen a magyar jogrendszer vétkességen alapuló kártérítési felelősségi rendszert ismeri és alkalmazza.
A szándékosság ebben az esetben egy büntetőjogilag értékelhető fogalom, míg a kártérítési felelősség pedig általában vétkességhez kapcsolódó polgári jogi fogalom.
Dr. Kovács Kázmér feltehetőleg a várható büntető eljárásban lehetséges vagyonelkobzás lehetőségre gondolt idézett mondatában.
-----------------------------------
Ellenben a Lapzárta műsora tovább folytatódott, és ott Torkos Matild később kifejtette, hogy ő nem tételezi fel a MAL Zrt vezetőinek szándékosságát a tragédia bekövetkezésével kapcsolatosan, és a jelenlévő másik vendég ezt a kijelentést helyeselte. Azt egyikőjük sem fejtette ki, hogy a szándékosság fogalom alatt ez esetben mit értenek, hiszen a Btk. 13. §-a ezt a többféleképpen fogalmazza meg:
„Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik.”
Azaz kétféleképpen lehet szándékos a magatartás. Akkor is szándékos konkrét esetben, ha a MAL Zrt. vezetői tudtak arról, hogy felelőletlenül nem lehet a tározóban a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű iszapot tárolni de kifejezetten kivánták a gát szakadását és a tragédia bekövetkeztét, és akkor is szándékos, hogy ha tudták azt, hogy ebből baj lehet, de különösebben ez nem érdekelte őket. Lesz ami lesz alapon belenyugodtak a következményekbe.
Én az utóbbi lehetőséget Torkos Matild és beszélgetőtársa véleményétől eltérően az előzmények pontos ismerete nélkül nem zárnám ki.
Ellenben ha figyelembe veszem azt, hogy íly módon néhány percen belül a HÍR TV Lapzárta műsora előbb azt közölte az ügyvéd figyelmetlen mondatának közlése folytán, hogy a felelősök csak szándékos magatartásuk esetén felelnek magánvagyonukkal a bekövetkezett kár megtérítésére irányuló peres eljárásban, majd a beszélgető újságszerkesztők által azt, hogy szándékosságot nem lehet feltételezni a felelősök magatartásánál, a tv nézők számára egyfajta olyan üzenetet sugallt a műsor, hogy bele kell nyugodni abba, hogy a felelősök magánvagyonukkal márpedig nem felelnek a kárért.
Két fatális hiba mellett volt lehetséges ez a sugallat. Részben az utóbbi szándékossággal kapcsolatos probléma, részben a kártérítési felelősség alapját szolgáló vétkességnek és az ide nem tartozó szándékosságnak összekeveredése folytán.
Annak a vétkességnek, mellyel kapcsolatos magatartást a Ptk. 339. § 1. bek. 2. mondata a következőképpen határoz meg:
„Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.”
Ebből a törvényszövegből úgy következik a kártérítésről való felelősség megvalósulásához szükséges magatartás megállapíthatósága a konkrét esetben, hogy amennyiben a MAL Zrt. vezetőinek, vagy más dolgozóinak magatartása okozati összefüggésbe hozható a tragédia bekövetkeztével, akkor módjuk van ezeknek a személyeknek bizonyítani azt, hogy ezeknél a magatartásoknál ők a lehetőségeikhez képest olyan gondosak voltak, mint ahogy általában egy tisztességes embertől az elvárható.
Amennyiben sikerül ezt bizonyítaniuk, úgy nem vétkesek és nem felelnek magánvagyonukkal, míg az esetben, amennyiben nem sikerül ezt nekik bizonyítaniuk, úgy vétkesek, és teljes magánvagyonukkal felelnek a bekövetkezett kárért.
Természetesen mindezt csak polgári peres eljárásban lehet tisztázni.
--------------------------
Nekem pedig fel lehet tenni azt a kérdést, hogy miért foglalkozom már második alkalommal is ezzel a problémával. Miért javítom ki már második alkalommal is ügyvéd kollégáimnak a televízióban tévesen elhangzott szavait.
Most, a második téves nyilatkozat elhangzása után immár elsősorban azért, mert tendenciát látok a hírközlő szerveknél arra, hogy az ország lakossága ebben a kártérítési igényérvényesítési lehetőségben ne igazodjon el. Felmerül bennem annak gondolata is, hogy talán észlelik azt, hogy a vörös iszap katasztrófánál lehetséges kártérítési peres eljárásoktól már csak egy lépés választ el bennünket attól, hogy a tisztességtelenül gazdagodott más személyek ellen is lehetséges ilyen eljárás.
Nem tudom mi az oka ennek a tendenciának, csak egyet tudok.
Azt, hogy tőlem pedig az várható el az adott helyzetben, hogy ezt a tendenciát akadályozzam. És minden fentihez hasonló esetben megszólaljak. Mert különben a vétkes én leszek.
Siófokon 2010. október 13. napján.
Dr. Léhmann György
