A Dúró Dóra és dr. Gaudi-Nagy Tamás keddi parlamenti sajtótájékoztatóján több téma is szerepelt.
Elsőként a Magyarság Háza Kárpát-medencei hálózattá bővítésének javaslatáról Dúró Dóra adott tájékoztatást.
Egyes fidesz-képviselők szavahihetőségéről
A törvénymódosítás célja eredetileg az volt, hogy a Magyarság Háza a nagyvárosokban a határainkon túl élő magyar közösségeket bemutató oktatási, közművelődési intézmény és módszertani központ legyen. A kérdésfelvetés eredetileg a Jobbik programjában szerepelt, így megközelítésük, javaslataik is szakmailag megalapozottak voltak.
Lendvai Ildikó benyújtott javaslata szerint a Magyarság Háza ne csak a határon túli magyarok hagyományaival, kultúrájával, történelmi eseményeivel foglalkozzon, hanem az anyaországéval is. Ne csak a nemzeti összetartozás emléknapjával kapcsolatban segítsen az érdeklődő intézményeknek, hanem minden más emléknappal kapcsolatban, például a Pokorni minisztersége alatt elsőként nemzeti emléknappá nyilvánított holokauszt-nappal is.
Pokorni Zoltán a törvényjavaslat általános vitájának zárszavaként, még a Jobbik képviselőinek szóhasználatát kölcsönvéve leszögezte, nem szeretné, ha a törvényjavaslatot "felvizezné Lendvai Ildikó szocialista képviselő módosító indítványa". A hétfői szavazás előtt a jobbikos képviselők észre vették, hogy az előterjesztésben ennek ellenkezője szerepelt, és személyesen próbálták érvekkel meggyőzni az előterjesztő Pokorni Zoltánt és Révész Máriuszt, rákérdezve, miért ellentétes, amit mondanak, és amit tesznek. Pokorni személyesen is biztosította a Jobbik frakcióját, hogy nem támogatják Lendvai Ildikó javaslatát.
Zárószavazáskor az országos szintűvé bővítést leszavazta a Fidesz-frakció és személy szerint Pokorni és Révész is, helyette a szocialista Lendvai Ildikó javaslatát fogadták el.
Révész Máriusz a szavazás után közölte, hogy a Fidesz gesztust akart tenni az MSZP-nek, hogy minél nagyobb támogatással fogadják el a javaslatot a zárószavazáskor.
Kérdésre válaszolva ismertette, hogy a Jobbik javaslatának része volt, hogy a Magyarság Háza a Magyarok Világszövetsége üzemeltetésében valósuljon meg, de ezt is leszavazta a kormánytöbbség. Pokorni szerint politikai oka van az eltávolodásnak.
Szávai István kérdést is intézett dr. Semjén Zsolthoz írásban, miszerint kívánják-e az MVSZ korábbi költségvetési támogatását visszaállítani. Egyértelműen nem volt a válasz.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás két témában fejtette ki álláspontját:
Nincs igazi elszámoltató akarat - Lex-Gyurcsány-tvj.
Gaudi-Nagy Tamás Lex gyurcsány törvényjavaslatának vitája tegnap volt az Alkotmányügyi Bizottságban. A tárgysorozatba vételre az ad okot, hogy Gyurcsány és Szilvási nem jelentek meg a 2002-2010 rendőri túlkapásokat vizsgáló albizottság előtt. Bár az Alkotmány kötelezővé teszi a megjelenést, megtagadása esetén nincs joghátrány következménye.
Ennek okán Gaudi-Nagy Tamás 1171.sz. alatt törvényjavaslatot terjesztett elő, a Btk-ban a népképviseleti szerv működésének akadályozása cím alatt annak beemelése végett.
Ennek értelmében, aki nem jelenik meg az illetékes bizottság előtt, annak kérése ellenére 2 év börtön büntetésre, aki ezt parlamenti képviselőként teszi, az 3 év elzárásra ítélhető. Aki felbujtó, az 1 évet kapna. Ennek támogatása és elfogadása kiváló lehetőség lett volna, a most folyó albizottsági munkához is. Bizottság elé kerülhetett volna Gyurcsány és Szilvási is, akik meghatározó szereplői voltak a 2006-os őszi megtorlásoknak, véres eseményeknek, és az azt követő tömeges jogsértéseknek, miközben ők visszaélnek a lehetőséggel.
Korábban úgy tűnt, hogy a Fidesz támogatni fogja a törvényjavaslat házszabálytól eltérő gyors megszavazását. Azonban az október. 4-i hetet megelőző bizottsági ülésén ez a Fidesz részéről nem kapott támogatást, holott 1 nap alatt realizálni lehetett volna, hogy a törvény hatályba lépjen, és Gyurcsány-Szilvási párosnak meg kelljen jelenniük.
Rendkívül sajnálatos, hogy a rendes tárgysorozatba vételt sem támogatta a Fidesz. Az Alkotmánybírósággal ellentétesen, - miszerint csak a joghátrány hiányzik - arra hivatkoztak, hogy ez egy bonyolult komplex kérdés, ez részmegoldás, jogszabályi feltételek és garanciái hiányoznak.
Ezek után felmerül a kérdés, az Országgyűlés komolyságát illetően, mivel az elszámoltatási akarat komolysága is hiányzik. Nincs igazi elszámoltató akarat, mert ha lenne, akkor nem így alakulnának a történések. A Jobbik más eszközökkel - parlamenti és kívüli - is megpróbálja a számonkérést kikényszeríteni, mert a népakarat, a népszuverenitás kérdéséről van szó.
Bocsánatkérésre és magyarázatra szólítja fel Fónagy Jánost "Sieg heil" beszólásáért
Múlt hétfőn zajlott az afganisztáni szerepvállalásról szóló országgyűlési határozat vitája, amelyben többek között Gaudi - Nagy Tamás is kifejtette az álláspontját.
Javaslata: - hozzuk haza katonáinkat külföldről, - foglalkozzunk saját honvédelmünkkel. Hivatkozott arra, hogy sok ország dacol az ENSZ-BT határozatokkal, köztük pl. Izrael. Kérdésként vetette fel, miért nem odamennek a Nato-katonák, ahol a palesztinok jogait kell kikényszeríteni és megvédeni. Amikor ezt elmondta, nem hallotta Fónagy János beszólását. A jegyzőkönyvekből tudta meg, hogy egy nagyon otromba és durva beszólás történt Fónagy részéről. A jegyzőkönyv szövegezése szerint Fónagy János ezt követően többször bekiabálva ismételte: "Sieg heil, sieg heil!"
Ezt csak úgy tudja értelmezni, hogy Fónagy nemes egyszerűséggel "lenácizta" azért a felszólalásáért, amelyben a magyar honvédelem fontosságát húzta alá, és a katonáink külföldről való hazahozatalát, ill. arra utalt, helytelen dolog bármely állam részéről dacolni az ENSZ BT határozatával, és azokat nemzetközi összefogással ki kell kényszeríteni.
Fónagy megnyilvánulása komoly problémákat vet fel - mondta Gaudi, különösen azért, mivel ő külön hangsúlyozza zsidó-identitását. Olyan határt lépet át, melyet megkövetésnek kell követnie. Felszólítja Fónagy Jánost, hogy kövesse meg személyesen őt és a Jobbik frakciót. Hiszen a Jobbik markáns álláspontját Gyöngyösi Márton mondta el felszólalásában. Egyedülálló, a magyar országgyűlésben a Jobbik álláspontja, akik nem nagy békeharcosok, mint az LMP, és nem gondolják, hogy szerepünk lehetne a Nato-missziókban. Véleményük szerint a magyar honvédelmet kell erősíteni, a szétzüllesztett magyar honvédséget kell olyan állapotba hozni, hogy meg tudják védeni a magyar embereket.
A bocsánatkérésen túl magyarázattal is tartozik Fónagy, ha úgy gondolja, hogy Izraelnek nem kell betartania a rá vonatkozó nemzetközi határozatokat, akkor vajon kinek felelős?
Orbán Éva
