Subject: a 2010. esztendő adventjének 18. estéje
To: Kutasi József <jozsef@kutasi.eu>
A mai este, - a 2010. esztendő adventjének 18. estéje
Harmatozzatok egek onnan felülről, és a felhők ontsák az Igazat!
http://www.youtube.com/watch?v=vrv6WXJhVl4&feature=related
RORATE
A kéklő félhomályban
Az örökmécs ragyog,
Mosolygón álmodoznak
A barokk angyalok.
A gyertyák rendre gyúlnak,
A ministráns gyerek,
Mint bárány a mezőben
Csenget. Az árny dereng.
Hideg kövön anyókák
Térdelnek. Ifjú pap
Magasba fölmutatja
Szelíden az Urat.
Derűs hit tűnt malasztját
Könnyezve keresem.
Ó gyönyörű gyerekség,
Ó boldog Betlehem!
(Juhász Gyula)
AZ ÍRÁS SZAVA:
„Harmatozzatok, egek, onnan felülről,
és ti felhők, hullassátok közénk az Igazat!
Nyíljék meg a föld, teremje az Üdvözítőt,
és sarjadjon vele szabadulás is!” (Iz 45, 8)
Ünnepre készülünk, - a legbensőségesebbre.
A szeretet ünnepére.
De nem a szó „hétköznapi” értelmében.
A titok nyitja az, hogy a karácsony a szeretet CSODÁJA!
Istenünk isteni szeretetével beleszeretett az Emberbe.
Azért, - hogy az Ember, egész szívével, lelkével szeretni tudja Őt.
Mert amikor eljött, abba a „rongyos istállócskába,”
amikor Isten, a Fiában vállalja a mi emberi létünket,
akkor nekünk rá kell döbbennünk saját szépségünkre.
Erre gondolva meg kell szelídüljünk!
S ez a „megszelídülés” csodás változást kell eredményezzen.
Már maga az ünneplés is bizonyos fokú változás.
Az ordas farkas, báránnyá kell változzon.
A kíméletlen szembenállóknak le kell tenni a fegyvert.
A széthúzó család hangulata, békéssé kell váljék.
Mert Isten Fia eljött közénk, - felkínálva szeretetét az ember számára.
Ennek már csak sejtése is, - meg kell bennünket változtasson.
E változásnak bizonyos fokát már az Ünnepig el kell érjük,
- éppen ezért szükséges az adventben VALÓBAN KÉSZÜLNÜNK!
Hogy amikor a Karácsonyban, Isten szeretete hozzánk simul,
Gyermek képében a betlehemi éjszakán,
akkor képesek legyünk Szeretetének minden,
legkisebb morzsáját is befogadni
Az Ünnep közelségének tudatától
megszépült adventi estét,
szeretettel: Árpád
