Szélsőjobb vihar egy pohár vízben
A Sátán ráteszi kezeit a Szent Koronára
A magyar kormány az IMF-hitelért cserébe eladná, vagy elzálogosítani a Szent Koronát – állítja a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A szervezet más szélsőjobboldali csoportokkal egyetemben tüntetést szervez az Alkotmánybíróság elé. Körkérdést is intéztek az alkotmánybírákhoz és a köztársasági elnökhöz a múlt héten, amelyben azt firtatták: mi lesz a Szent Korona sorsa. Vajon ráteszi-e a kezeit a Sátán?
„Kun Bélának sem sikerült, nektek sem fog!” – ezzel a frappáns mondattal kezdődik az MVSZ közleménye, amelyet honlapjukon jelentettek meg. Az MVSZ szerint a politikai osztály mára odáig süllyedt, hogy a nemzet történelmi ereklyéjét, a Szent Koronát áruba akarja bocsátani.
Vajon honnan veszi az MVSZ, hogy bárki is el akarná adni (vagy elzálogosítani) a koronát? A választ Patrubány Miklós nyílt levélben találtuk meg. Eszerint „a legfrissebb hírek, amelyek a magyar kormány egyik miniszterének – Draskovics Tibornak – kijelentésén alapulnak, amely szerint a jelenlegi kormány a magyar állami vagyon bármely részét, akár a Szent Koronát is zálogba adná a Nemzetközi Valutaalaptól felvett legújabb hitel fejében”. Ezek a hírek az MVSZ szerint „éles súrlófénybe állítják a Szent Korona Testület önfeloszlatásáról szóló értesülést”.
Az MVSZ ugyanis azt is állítja: a Testület feloszlatta saját magát. Ez nem akadályozta meg Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét, hogy nyílt levelet küldjön nekik. (Lásd a keretes szöveget.)
Gyermekded dolog
Tudomásunk szerint azonban Draskovics Tibor épp az ellenkezőjét mondta annak, amit a Világszövetség kiolvasott a hírekből.
Nézzük, mit írt az IMF-hitellel kapcsolatban a Népszabadság. A lap idézte Bencze Izabellát, a Kincstári Vagyonügynökség volt vezérigazgató-helyettesét.
"A védett nemzeti, kincstári vagyon is végrehajtható, ha Magyarország nem tudná törleszteni az EU által tavaly ősszel nyújtott, 6,5 milliárd eurós válságkezelő – az IMF és a Világbank kölcsönét kiegészítő – hitelt. Az államoknak nyújtandó hitelek fedezete általában a nemzeti vagyon, az EU-val kötött szerződés melléklete szerint azonban Magyarország olyan nyilatkozatot tett, amely szerint ezen felül a védett nemzeti, kincstári vagyont is fedezetként szolgál.
Bencze Izabella a lapnak azt mondta: szélsőséges példa alapján mindez azt is jelentheti, hogy fizetésképtelenség esetén elvileg akár a Szent Koronát vagy éppen a Parlament épületét is végrehajtás alá vonathatják.
A Népszabadság ugyanakkor hozzátette: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek a polgári jog szabályai szerint forgalomképtelenek, tehát egy hitel fedezeteként nem értékelhetők. Mint fogalmazott: gyermekded dolog azt gondolni, hogy a kormány a Parlament épületét vagy a koronát hitelfedezeteként vonná be egy szerződésbe.
Neked IMF, olcsóér’ megszámítjuk
Eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha a félreértés ellenére "a Sátán" megpróbálná elpasszolni a koronát az IMF-nek.
– Tény, hogy a Szent Korona mint tárgy hatályos Alkotmányunkban nem szerepel és közjogi funkcióval nem bír. Kincstári vagyonként tulajdonosa, a Magyar Állam az államháztartási törvény keretei közt rendelkezhet vele – világosított fel Németh Zoltán András jogász.
– Ugyanakkor a Szent Korona a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezései értelmében védetté nyilvánított kulturális tárgy – pontosította a jogász a korona jogállását. (Meg kell állapítanunk: mindez összhangban van Draskovics Tibor nyilatkozatával.)
A jogász hozzátette: a Szent Korona Testület – mint az állam tulajdonjogának meghatározott részjogosultságait átruházott hatáskörben gyakorló szervezet – hatásköre viszonylag szűk. Újabb következtetés: ha feloszlatta magát a testület, ahogy az MVSZ egyik közleményében sejtteti, akkor végképp nem rendelkezhet a korona sorsáról.
– Bár a Testület döntései a vagyonkezelői feladatot ellátó szervezetre, vagyis az államra kötelezőek, hatásköre a 2000. évi I. tv. értelmében nem vonatkoztathatóak egyértelműen az elidegenítésre vagy megterhelésre – nyugtatott meg bennünket Németh Zoltán András.
Mégis, ragaszkodjunk az eredeti elképzelésünkhöz: mi történne, ha a Szent Korona Testület zálogba akarná adni rábízott koronát?
Ezen a ponton az általunk megkérdezett jogász megengedett magának egy mosolyt. – A kulturális javak főszabály szerint az illetékes miniszter engedélyével elidegeníthetőek, így elvileg zálogjoggal is terhelhetők. De az ezzel kapcsolatos aggodalmak – főleg a Szent Korona vonatkozásában – nonszensz mivolta különösebb alátámasztást nem igényel – válaszolt a jogász.
Szándékosan értették félre
A Magyarok Világszövetsége és néhány szélsőséges szervezet felhívással fordult „minden felelős magyar állampolgárhoz, a magyar nemzet minden tagjához, a magyar nemzet sorsa iránt felelősséget vállaló, minden magyar szervezethez, hogy tiltakozzanak e gyalázatos szándék ellen: Sátán, el a Szent Koronától!”
– A figyelmes olvasó könnyen felismerheti az ilyen szövegek jellemző jegyeit: a túlzásokat, a heves érzelmeket, a bűnbakképzést, a vészhelyzet sulykolását és a mozgósítási szándékot – világított rá Heller Mária szociológus.
– A populista szövegekre jellemző módon ezek a közlemények, felhívások és nyílt levelek a közügyeket – most éppen a gazdasági válság közepette megkötött hitelszerződést – abban a békeperspektívában próbálják láttatni, amelyben az emberek hétköznapi magánéleti tapasztalataikat, élményeiket szerzik – mondta lapunknak az elemző. – E kiáltványok azt sugallják, mintha az állami szerződések is úgy működnének, mint az otthon háztartás. A túlzott költekezést a zaciba beadott családi ezüstből próbálnánk meg kiegészíteni.
Heller Mária szerint ezeknek a diskurzusoknak éppen ez a valódi célja: mozgósítani a különben passzivitásba süllyedő támogatókat, felmelegíteni, sőt felkorbácsolni érzéseiket a botrány, a pusztulás, az összeesküvés állandó tematizálásával.
Mennyit "ér" a Szent Korona "anyagárban"?
Annyit biztosan, hogy az MVSZ és a Jobbik január 30-ára, az Alkotmánybíróság épülete elé „össznemzeti tüntetésre” hívjon. Ezzel majd jól megakadályozzák „a Szent Korona elárusítását, az ország további züllesztését, a magyar nemzet tovább haladó szétdarabolását”.
– A rendszeresen kiadott közlemények arra is alkalmasak, hogy állandóan jelezzék a mögöttük álló szervezetek és főleg az őket mozgató, megjelenítő, a nevükben beszélő „politikai vállalkozók”, „közügyi aktorok” jelenlétét: így építgetve politikai tőkéjüket, növelve közéleti szerepvállalásukat - elemezte Heller Mária az MVSZ kommunikációját.
A tüntetést kezdeményező szélsőségesek minden felelős magyar szervezet és párt csatlakozását kérik, várják és elvárják, hiszen: „a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.” (2000. évi I. tv.)
Ha a Szent Korona Testület feloszlatta magát
„Amennyiben ez a testület valóban elkövette volna e törvénytelenséget, akkor semmi kétség afelől, hogy az országkáromló Gyurcsány Ferenc útjából elhárult az utolsó akadály is, az általa megvetett magyar nemzeti ereklye árúba bocsátása elől. Az egyetlen állami intézmény, amely e gyalázatos szándékot jog szerint megakadályozhatja, az Alkotmánybíróság.” (részlet az MVSZ közleményéből)
Az MVSZ ugyanis azt is állítja: a Testület feloszlatta saját magát. Ez nem akadályozta meg Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét, hogy nyílt levelet küldjön nekik. (Lásd a keretes szöveget.)
Gyermekded dolog
Tudomásunk szerint azonban Draskovics Tibor épp az ellenkezőjét mondta annak, amit a Világszövetség kiolvasott a hírekből.
Nézzük, mit írt az IMF-hitellel kapcsolatban a Népszabadság. A lap idézte Bencze Izabellát, a Kincstári Vagyonügynökség volt vezérigazgató-helyettesét.
"A védett nemzeti, kincstári vagyon is végrehajtható, ha Magyarország nem tudná törleszteni az EU által tavaly ősszel nyújtott, 6,5 milliárd eurós válságkezelő – az IMF és a Világbank kölcsönét kiegészítő – hitelt. Az államoknak nyújtandó hitelek fedezete általában a nemzeti vagyon, az EU-val kötött szerződés melléklete szerint azonban Magyarország olyan nyilatkozatot tett, amely szerint ezen felül a védett nemzeti, kincstári vagyont is fedezetként szolgál.
Bencze Izabella a lapnak azt mondta: szélsőséges példa alapján mindez azt is jelentheti, hogy fizetésképtelenség esetén elvileg akár a Szent Koronát vagy éppen a Parlament épületét is végrehajtás alá vonathatják.
A Népszabadság ugyanakkor hozzátette: Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy az állam kizárólagos tulajdonában tartandó műemlékek a polgári jog szabályai szerint forgalomképtelenek, tehát egy hitel fedezeteként nem értékelhetők. Mint fogalmazott: gyermekded dolog azt gondolni, hogy a kormány a Parlament épületét vagy a koronát hitelfedezeteként vonná be egy szerződésbe.
Neked IMF, olcsóér’ megszámítjuk
Eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha a félreértés ellenére "a Sátán" megpróbálná elpasszolni a koronát az IMF-nek.
– Tény, hogy a Szent Korona mint tárgy hatályos Alkotmányunkban nem szerepel és közjogi funkcióval nem bír. Kincstári vagyonként tulajdonosa, a Magyar Állam az államháztartási törvény keretei közt rendelkezhet vele – világosított fel Németh Zoltán András jogász.
Tehát, elviekben el lehetne adni a Koronát, vontuk le a következtetést.
– Ugyanakkor a Szent Korona a kulturális javak védelméről szóló 1997. évi CXL. törvény rendelkezései értelmében védetté nyilvánított kulturális tárgy – pontosította a jogász a korona jogállását. (Meg kell állapítanunk: mindez összhangban van Draskovics Tibor nyilatkozatával.)
A jogász hozzátette: a Szent Korona Testület – mint az állam tulajdonjogának meghatározott részjogosultságait átruházott hatáskörben gyakorló szervezet – hatásköre viszonylag szűk. Újabb következtetés: ha feloszlatta magát a testület, ahogy az MVSZ egyik közleményében sejtteti, akkor végképp nem rendelkezhet a korona sorsáról.
– Bár a Testület döntései a vagyonkezelői feladatot ellátó szervezetre, vagyis az államra kötelezőek, hatásköre a 2000. évi I. tv. értelmében nem vonatkoztathatóak egyértelműen az elidegenítésre vagy megterhelésre – nyugtatott meg bennünket Németh Zoltán András.
Mégis, ragaszkodjunk az eredeti elképzelésünkhöz: mi történne, ha a Szent Korona Testület zálogba akarná adni rábízott koronát?
Ezen a ponton az általunk megkérdezett jogász megengedett magának egy mosolyt. – A kulturális javak főszabály szerint az illetékes miniszter engedélyével elidegeníthetőek, így elvileg zálogjoggal is terhelhetők. De az ezzel kapcsolatos aggodalmak – főleg a Szent Korona vonatkozásában – nonszensz mivolta különösebb alátámasztást nem igényel – válaszolt a jogász.
Szándékosan értették félre
A Magyarok Világszövetsége és néhány szélsőséges szervezet felhívással fordult „minden felelős magyar állampolgárhoz, a magyar nemzet minden tagjához, a magyar nemzet sorsa iránt felelősséget vállaló, minden magyar szervezethez, hogy tiltakozzanak e gyalázatos szándék ellen: Sátán, el a Szent Koronától!”
Orbán Viktor egymásolattal(a 168 Óra archívumából)
– A populista szövegekre jellemző módon ezek a közlemények, felhívások és nyílt levelek a közügyeket – most éppen a gazdasági válság közepette megkötött hitelszerződést – abban a békeperspektívában próbálják láttatni, amelyben az emberek hétköznapi magánéleti tapasztalataikat, élményeiket szerzik – mondta lapunknak az elemző. – E kiáltványok azt sugallják, mintha az állami szerződések is úgy működnének, mint az otthon háztartás. A túlzott költekezést a zaciba beadott családi ezüstből próbálnánk meg kiegészíteni.
Heller Mária szerint ezeknek a diskurzusoknak éppen ez a valódi célja: mozgósítani a különben passzivitásba süllyedő támogatókat, felmelegíteni, sőt felkorbácsolni érzéseiket a botrány, a pusztulás, az összeesküvés állandó tematizálásával.
Mennyit "ér" a Szent Korona "anyagárban"?
– A rendszeresen kiadott közlemények arra is alkalmasak, hogy állandóan jelezzék a mögöttük álló szervezetek és főleg az őket mozgató, megjelenítő, a nevükben beszélő „politikai vállalkozók”, „közügyi aktorok” jelenlétét: így építgetve politikai tőkéjüket, növelve közéleti szerepvállalásukat - elemezte Heller Mária az MVSZ kommunikációját.
A tüntetést kezdeményező szélsőségesek minden felelős magyar szervezet és párt csatlakozását kérik, várják és elvárják, hiszen: „a Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklyeként él a nemzet tudatában és a magyar közjogi hagyományban.” (2000. évi I. tv.)
