From: www.rubicon.hu - hirlevel
Date: 2011. szeptember 2.
Subject: www.rubicon.hu - hirlevel
To: jozsef@kutasi.eu
Rubicon Hírlevél 2011-09-02
Rubicon-vásár 50% kedvezménnyel
Szeptember 1-15. között minden még meglévő kiadványunk - több mint 100 régi Rubicon-szám és egy tucat Rubicon-könyv - a bolti ár feléért vásárolható meg a szerkesztőségben és honlapunkon.
A következő lehetőségek közül választhat:
1. Jöjjön el a szerkesztőségbe,
és spórolja meg a postaköltséget is!
Budapest, XVI. ker. Sándor u. 60.
Nyitva tartás: H-P: 8-17 óráig
Ha személyesen szeretné megvásárolni kiadványainkat,
megrendelést nem kell küldenie. (Térkép a kapcsolat menüpontban)
2. Vagy adja le rendelését honlapunkon
(Folyóirat és Könyvek menüpont)!
Figyelem! Postázást csak akkor vállalunk, ha az akciós (50%-os) ár meghaladja a 2000 Ft-ot. A rendszer a bolti árral számol, majd a rendelés összesítésekor megadja az 50% kedvezményt. A megrendelt kiadványokat postai utánvéttel, postaköltség felszámolásával küldjük el. A postaköltség csomagonként 1500 Ft (függetlenül a csomagban lévő könyvek számától).
3. Szeptember 2-4 között keresse a Rubicon pavilonját
a Budavári Könyvünnepen a Mátyás-templom mellett.
Nyitva tartás:
péntek: 14-18 óráig
szombat és vasárnap: 10-18 óráig
Egészítse ki Rubicon-gyűjteményét a kimaradt, elveszett, elszakadt számokkal!
Vegye meg könyveinket baráti áron!
Megjelent a Rubicon 2011/8. száma
Tartalom:
1. Gerő András: Az Ottó-jelenség
Habsburg Ottó egész életét a Habsburg-örökség értelmezése szabta meg. A kitűzött célokhoz képest pályája első szakasza sikertelennek és eredménytelennek mondható. A trónörökösi helyzetből nem tudott kitörni, s képtelen volt realizálni a trónigényt. Örökös királyfi maradt, királyi korona nélkül. Shakespeare azt írja Hamletről: lehet, hogy nagy király lett volna. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy ha - mint apjával történt - 35 éves korában meghal, akkor az utókor talán meg sem említené, s ha beszélnének róla, akkor legfeljebb azt emelnék ki, hogy Habsburg trónörökösként szembeszállt Hitlerrel. Politikai pályájának második szakasza egyértelműen sikeresnek ítélhető. Felismerte, hogy az európai realitások nem teszik lehetővé trónigényének érvényesítését, de helyette megtalálta az örökségnek azt a részét, amely illeszkedett az európai trendhez.
2. Gulyás László: A korona árnyékában.
Habsburg Ottó, 1930-1945
A Habsburg-ház hagyományai és házi törvényei szerint a mindenkori trónörököst 18. életévének betöltésekor kell nagykorúnak tekinteni. Ottó 1930. november 18-án töltötte be 18. életévét. A család ekkor Belgiumban lakott, a Brüsszel és Leuven között álló Schloss Ham nevű családi kastélyban, Steenockerzeelben. November 18-án a kastély házi kápolnájában megtartott zártkörű ünnepségen IV. Károly özvegye, Zita királyné felolvasott egy nyilatkozatot, amelyben kijelentette, hogy fia felett gyakorolt gyámságát megszünteti. Ezt követően Ottót császárként és királyként, valamint az egész Habsburg-Lotharingiai-ház fejeként üdvözölte. Az osztrák és magyar legitimisták ettől az aktustól kezdve tekintették hivatalosan trónörökösnek Ottót.
3. Miklós Péter: Habsburg Ottó és a katolikus egyház
Habsburg Ottó hosszú élete során számtalan alkalommal bizonyította: elkötelezett híve a katolikus egyháznak, és a közéletben képviselője a katolicizmus társadalmi tanításának. A két világháború között a magyar katolikus püspöki kar legtöbb tagja reménykedett benne, hogy egyszer II. Ottó néven trónra lép. Habsburg Ottó büszkén vállalta a katolikus egyház iránti elkötelezettségét, s a huszadik század második felének pápáival rendszeres kapcsolatban volt: XXIII. János díszvendégként hívta meg a második vatikáni zsinat megnyitására, VI. Pál pedig legkisebb gyermekének keresztapja lett. 1979-től húsz éven át a kereszténység értékeit a politika világában megjeleníteni szándékozó bajor Keresztényszociális Unió képviselője volt az Európai Parlamentben.
4. Baji Etelka: Izabella. A fényképező főhercegasszony
A Habsburg-család több tagja hódolt a fényképezés szenvedélyének. Valószínűleg mindőjük közül a legtehetségesebb Izabella főhercegasszony volt, tőle maradt ránk a legnagyobb fényképi hagyaték. A belga-vesztfáliai eredetű Croy-Dülmen-családból származó Izabella főhercegnő (1856-1931), miután 1878-ban feleségül ment Frigyes főherceghez, a Habsburg-család tagjává vált. Nagy kedvvel örökítette meg mindazt, ami körülvette őt, s fényképeivel szinte szociográfiai ábrázolását adta a 19. század végi-20. század eleji főúri életnek.
5. Kerepeszki Róbert: Jelöltek és önjelöltek.
A királykérdés megoldásának alternatívái
1918 novemberében kiadott eckartsau-i nyilatkozatával az utolsó magyar király, IV. Károly visszavonult és lemondott az államügyek intézéséről. Az ezt követő bő egy évben két olyan államforma (a polgári demokratikusnak nevezett népköztársaság és a kommunista tanácsköztársaság) következett, amelyben az ún. királykérdés a berendezkedés jellegéből adódóan nem okozott politikai problémát. A tanácsköztársaság bukása után azonban újabb rendszerváltozás történt, amelynek végeredménye a királyság államformájának visszaállítása lett. Az a sajátos megoldás született, hogy Horthy Miklós személyében kormányzó került a magyar állam élére, a királyi trón pedig betöltetlen maradt. Az a tény, hogy a két világháború között Európa szívében létezett egy király nélküli királyság, több meglepő elképzelésre adott lehetőséget, és szinte állandó beszéd-, illetve pletykatémával szolgált a hazai és a külföldi sajtó számára.
6. Kerepeszki Róbert: A kormányzó unokája, ifj. Horthy István
A Horthy család több tagja is sokszínű, fordulatokban gazdag életpályát futott be, és ezek az életutak a világ szinte valamennyi földrészét érintették. Horthy Miklós kormányzó (1868-1957) fiatalkorában az Osztrák-Magyar Monarchia tengerészeként Európa számos országában megfordult, emellett bejárta az Indiai-óceán mentén az angol gyarmatokat, és körülhajózta Ausztráliát. Öccse, Horthy Jenő (1877-1953) az 1920-as és 1930-as években vadásztúrákat tett Ugandában és Indokínában, itt szerzett élményeit örökítette meg Egy élet sportja című könyvében (1937). A kormányzó idősebbik fia, István (1904-1942) az 1920-as évek végén hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, ahol a Ford gyárban dolgozott. A kisebbik fiú, ifjabb Miklós (1907-1993) gyakran utazott Egyiptomba, és 1939-1942 között Magyarország brazíliai nagykövete volt. Hozzájuk hasonló, több kontinensen átívelő élet adatott meg a kormányzó unokájának, ifjabb Horthy Istvánnak is.
7. Sipos Levente: A Kristóffy-távirat
A német-szovjet háború kitörése a levegőben lógott 1941 tavaszától. A nemzetközi helyzettel foglalkozó jelentésében Kristóffy április 15-én megjegyezte: "könnyen elképzelhető, hogy Németország egyszer kénytelen lesz megtámadni a Szovjetuniót." Május 17-én a francia követtel folytatott társalgása alapján szintén azt írta, hogy "számolni kell előbb-utóbb egy német támadással a Szovjetunió ellen". Június 19-én azt a baljóslatú hírt táviratozta, hogy Schulenburg német nagykövet "fokozott előkészületeket tesz eltávozásra".
8. Nánay Mihály: Habsburg József, a Homo regius
József Ágost főherceg történelmünk azon személyiségei közé tartozik, akik nem maradtak fenn a történeti köztudatban, pedig az I. világháborúban katonaként szerzett jelentős érdemeket, többek között az ő nevéhez fűződik Erdély felszabadítása. 1918-ban IV. Károly megbízásából homo regiusként tevékenykedett, s ő nevezte ki gróf Károlyi Mihályt miniszterelnökké. A tanácsköztársaság veresége után rövid ideig kormányzó, a két világháború között 1927-től 1944-ig felsőházi tag, 1936-tól 1944-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke volt. Horthy Miklós a Vitézi Rend alapításakor elsőként őt avatta vitézzé. Életére azonban árnyékot vet, hogy asszisztált Szálasi hatalomátvételéhez, bár még 1944-ben az Egyesült Államokba távozott. Hamarosan visszatért a Német Szövetségi Köztársaságba, s ott érte a halál 90 éves korában.
9. Bertényi Iván: A magyar királykoronázások
a középkorban (1000-1526)
A magyar Szent Koronának és a Német-római Birodalom Bécsben őrzött koronájának van egy-egy világbíró Krisztust ábrázoló rekeszzománc táblája. A német korona magyarázó szöveget is nyújt: "Per me reges regnant", "általam uralkodnak a királyok". A kereszténység a Bibliát tekintette tanítása alapjának, a királlyá avatás egyszerre volt vallási és politikai jelentőségű: ország-világ tudomására hozták, hogy a király átveszi a hatalmat. E szertartás több ponton olyanná fejlődött, mint az ótestamentumi zsidó királyok, Saul és Dávid Sámuel által végrehajtott felkenése, amely "visszaköszön" a középkori uralkodók olajjal történt felkenésében. Mivel a "felkenést", a trónba ültetést a zsúfolásig megtelt templomban csak a legelső sorokban szorongók láthatták, a szertartás legjellegzetesebb, jól látható, névadó mozzanatává a magasra emelt korona fejre tétele vált.
Szeretettel üdvözli minden Kedves Olvasóját
a Rubicon Történelmi Folyóirat munkatársai nevében
-
