| Tisztelt Képviselő asszony/úr! Kérem, az alábbi írás alapján gondolja át, hogy Magyarországon igaz-e az Alaptörvény B) cikkének (1) bekezdése: „Magyarország független, demokratikus jogállam”? ____________________________ A magyar törvénykezés 22-es csapdája A Kúria Kvk.II.36/184 – 185 – 186/2012/2. számú – tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével elutasította az OVB 30 – 31 – 32/2012. sz. határozata ellen benyújtott kifogásomat. A kifogásolt határozatok megtagadták azoknak az aláírásgyűjtő íveknek a hitelesítését, amelyeket az EU, az IMF és a NATO kilépésről szóló népszavazás kezdeményezésére nyújtottam be. Az Országgyűlés Alkotmányjogi Bizottsága március 26-i ülésén tárgyalta a Jobbik – népszavazásra vonatkozó - Alaptörvény módosító javaslatát, ahol „Balczó Zoltán felszólalásában rávilágított azon egymással ellentétes jogszabály értelmezésre, amely az Országos Választási Bizottság, mint az a népszavazás kiírásának tárgyában „zöld lámpát adó” szerv és e témához legszorosabban kötődő alkotmányügyi bizottság elnöke a KDNP-s Salamon László között van. Salamon elnök úr értelmezése szerint lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződés megszüntetésére vagy megkötésére irányuló kérdésről, míg az OVB szerint ezen lehetőségtől a közhatalom forrása, a nép elesik.”[i] Az OVB után a Kúria sem ért egyet az Alkotmányügyi Bizottság elnökének jogértelmezésével. Így egy sajátos helyzet állt elő: Salamon úr a KDNP képviselőjeként véleményével természetszerűen a kormány álláspontját képviseli. Az Alaptörvényt a kormánypártok léptették hatályba. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés 3. pontja vonja ki a népszavazás tárgyköréből a nemzetközi szerződések kötelezettségét, amely Salamon úr – így a kormány akaratát is tükröző - értelmezése szerint nem jelenti a kilépéssel kapcsolatos népszavazás tiltását, hiszen az jog, nem kötelezettség. Közvetve ezért tartja feleslegesnek a Jobbik módosító indítványát, amely az felhívott Alaptörvény cikk egyértelműsítését javasolta a belépés és a kilépés pontosításával. Ez a 22-es csapdája: a kormány azt mondja, az Alaptörvény szerint népszavazást lehet kiírni a nemzetközi szerződésekből kilépésre, de ha valaki ezzel él, akkor azt az OVB és a Kúria meghiúsítja. Ez egyértelműen a jogalkotó akaratának semmibe vétele a jogalkalmazó részéről. Ez Magyarország jogállamiságának súlyos megsértése. A kúria OVB határozat indoklásában leírt véleményének megerősítésével tovább megy: 1. Anépszavazással kapcsoltban kinyilvánítja, hogy az Alaptörvény a diktatórikus 1949/XX. tv. népszuverenitást semmibe vevő rendelkezését átvette: „A Kúria az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d/ pontjában foglalt rendelkezés és az 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b/ pontjában foglaltak között lényegi különbséget az adott úgy elbírálása szempontjából nem észlelt, tekintve, hogy a jelenlegi és a korábbi szabályozás is egyértelműen tiltja a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről szóló népszavazás tartását.” 2. AKúria Alaptörvény-értelmezéséből az következik, hogy nemzetközi szerződésből kilépést népszavazással senki (köztársasági elnök, vagy a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés) indítványozására nem lehet elindítani. Ez súlyosan aggályos a demokrácia érvényesülésére nézve, hiszen ezzel a Kormány kontrol nélküli hatáskörébe utalja nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos összes jogok gyakorlását. Ez diktatórikus jogértelmezés, semmivel sem demokratikusabb, mint a Kádár-rendszer uralkodása alatti (beleértve az 1982-es IMF-csatlakozást is). 3. AKúria az alábbiakkal egészíti ki indoklását: „Azt a kérelmező is elismeri, hogy egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli megtestesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.” Ez az értelmezés bizonyítja, hogy a Kúria nem tartja tiszteletben az Alaptörvény B) cikkének (2) bekezdését: „Magyarország független, demokratikus jogállam.” Csak a tagállamok kötelezettségeit minősíti a szerződés tartalmának, méghozzá téves értelmezésben: az EU, az IMF és a NATO egyaránt föderatív és nem konföderatív államszövetség, amely nem a tagállamok tevékenységeinek összehangolásán, hanem függetlenségi jogaik összevonásán alapul. Ennél fogva nem a tagállamok felé van kötelezettségvállalásunk, hanem a szervezetek felé. A szervezetek alapító okirataikban célokat határoztak meg, amelyek törvényszerűn a szervezet kötelezettségét jelentik a tagállamokkal szemben. Amennyiben a szervezet kötelezettségeit nem teljesíti, akkor de facto bekövetkezik a tagság megszűnésének feltétele, amelyet de iure érvényesíthet minden tagállam, saját jogrendszere szerinti formában. Ha a hatalomgyakorlással megbízottak (országgyűlési képviselők) nem élnek ezzel a jogukkal, akkor a hatalom kizárólagos birtoklása történik, ami ellen minden közvetlen hatalomgyakorló (választó) törvényes úton jogosult és köteles fellépni, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése értelmében. Ennek a törvényes eszköze a népszavazás, aminek lehetőségét megvonni a választóktól demokrácia- és alaptörvény ellenes. A tények alapján megállapítható, hogy Magyarországgal szemben sem az EU, sem az IMF, sem a NATO nem teljesítette kötelezettségét: 3.1 Az EU nem teljesítette Magyarországgal szemben a Lisszaboni Szerződés I. CIKK (Az Európai Unióról szóló szerződés) 3. cikkében meghatározott céljait: a./ Cél: a (2) bekezdésben hivatkozott (a 26. cikk (3) bekezdésben meghatározott) négy liberális alapelven keresztül szabadság, biztonság és jogérvényesülés valósul meg, Tény: a magyar emberek, vállalkozások, termékek, szolgáltatások esélyegyenlőtlen helyzetbe kerültek az EU-n belül, ami gazdasági kiszolgáltatottságot, jövőkép nélküli bizonytalanságot és jogi diktatúrát jelentett. Ezt elsősorban a tiltó rendelkezések, a (folyamatosan bővülő, függetlenséget csorbító) kizárólagos hatáskörbe vont területek, továbbá a kiegészítő jogszabályok, különösen a kvótarendszer és a Koppenhágai Kompromisszum – okozzák. b./ Cél: az EU fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul. (3. bekezdés) Tény: munkanélküliség növekedése, általános elszegényedés, megszorító intézkedések folyamatos életbe léptetése, szociális érzékenység teljes hiánya. c./ Cél: a jólét előmozdítása (1. bekezdés) Az előző két pont következtében az EU tagság nem a jólétet mozdítja elő, hanem folyamatosan csökkenti a jólétet. 3.2 A Nemzetközi Valutaalap nem teljesítette Magyarországgal szemben, az alapokmány I. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait: a./ Cél: hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének előmozdításához (II. bekezdés) Tény: a foglalkoztatottság csökken, a reáljövedelem alacsony, b./ Cél: valamennyi tag termelőeszközeinek fejlesztéséhez (II. bekezdés) Tény: a termelőeszközök visszafejlődtek, stratégiai nemzetgazdasági ágazatok szűntek meg, c./ Cél: előmozdítani az árfolyamok stabilitását (III. bekezdés) Tény: a forint árfolyama instabil, d./ Cél: anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre (V. bekezdés) Tény: az anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásának biztosítékai a nemzeti jólétet csökkentették, e./ Cél: megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépő egyensúlyhiány időtartamát és enyhíteni annak mértékét (VI. bekezdés) Tény: a fizetési mérleg egyensúlyhiánya állandósult, az államadósság nem csökkent, hanem növekedett. A fentiek következményeként Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az IMF az alapokmány IX. Cikk (Jogállás, mentességek és kiváltságok) 2. szakasz II. bekezdésének érvényesítésével („ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;”) az államadósság biztosítékaként jelzáloggal terheli a Magyarország területet majd - mivel az adósságállományt csökkenteni nem tudjuk – tulajdonjogot szerez afölött. Ennek reális veszélyét erősítik azok az államfölöttiséget jelentő mentességek és kiváltságok, amelyek az alapokmány szerint az IMF-et megilletik. 3.3 Az Észak-atlanti Szerződés nem teljesítette Magyarországgal szemben, a Szerződés 1. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait: a./ Cél: A nemzetközi viszályokat, amibe belekerülnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe. Tény: olyan nemzetközi viszályokba kerül bele a NATO, amelyet önmaga kezdeményezett, hamis, valótlan okokra (ld. Irak, Afganisztán) hivatkozva „megelőző” intézkedésként, a demokrácia védelmére hivatkozva. Miután az ok hamis, a beavatkozás igazságtalanok, antidemokratikusak, és nem a nemzetközi békét, hanem a nemzetközi feszültség növekedését szolgálják, biztonságpolitikai veszélyhelyzetet teremtve a tagországokban. b./ Cél: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától. Tény Az erőszakkal való fenyegetés most Iránnal szemben jelentkezik, ismét bizonyítatlan okra hivatkozva. Különösen veszélyes a NATO alapító tagállama, az USA és Izrael szoros kapcsolata („legfontosabb szövetséges” – Obama) a jelenlegi helyzetben, amikor „Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor.” (Le Figaro – MTI) A nemzetközi közvélemény egyre kritikusabb a „terrorizmus” kifejezés alkalmazásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a NATO tevékenysége valósítja meg a klasszikus értelmezést, mi szerint a terrorizmus „politikai vagy gazdasági hatalom megszerzése és megtartása érdekében alkalmazott erőszak”, és ez alapján a NATO által terroristáknak bélyegzettek önvédelmi harcot folytatnak. Ebben az erkölcsileg is egyre védhetetlenebb helyzetben vagyunk mi potenciális célpontja a NATO terrorista tevékenységét szenvedő országoknak, nemzeteknek, származásukkal összetartozó embercsoportoknak. Tisztelt Képviselő asszony/úr! Gondolom, nem vonja kétségbe a fentiek alapján, hogy nem Magyarországra vonatkozik Alaptörvény az B) cikkének (1) bekezdése, mert olyan nemzetközi szervezeteknek adtuk át függetlenségi jogainkat, amelyek nem teljesítik kötelezettségüket, és ezzel Hazánk gazdasági, területi, biztonságpolitikai érdekeit veszélyeztetik, a jogalkalmazás pedig nem teszi lehetővé, hogy az Önök tétlenségének következményeit a választók - törvényes eszközökkel érvényesítve alkotmányos kötelezettségüket - elhárítsák. Kelt Szegeden, 2012, április 2-án. Tisztelettel: dr. Halász József
Választás, 2012, március 27 - 10:35 | 
| A kormány válaszolt az Európai Bizottságnak 2012. március 30. 21:36 A kormány átadta a két folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás - a bírák nyugdíjazása és az adatvédelmi hatóság függetlensége - tárgyában készített hivatalos válaszát az Európai Bizottságnak - írja az MTI. A kabinet bízik az eljárások lezárásában, és úgy ítéli meg, így már nem lehet akadálya annak, hogy belátható időn belül megkezdődjenek a hiteltárgyalások az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). A közlemény szerint a kabinet részletesen tájékoztatta az Európai Bizottságot azokról a már bejelentett, folyamatban lévő, illetve tervezett jogalkotási lépésekről, amelyek érdemben választ adnak az Európai Bizottság és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság észrevételeire.
| | Kemény vélemények Görögország jövőjéről 2012. 3. 30. 05:00 - Szerző: Világgazdaság Görögországnak további fájdalmas megszorító intézkedéseket kell majd hoznia a költségvetési egyensúly helyreállítása érdekében, és hogy az eurózónában maradhasson – nyilatkozta a Süddeutsche Zeitungnak Matthias Mors, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap szakértőiből álló trojka brüsszeli szakértője a szervezetek nevében. Szerinte Görögország az újabb mentőcsomag ellenére sem érezheti magát biztonságban, és az év második felében derülhet ki, jó irányba mennek-e a dolgok. Hozzátette: azon múlik, hogy Görögország valaha képes lesz-e visszafizetni a mentőcsomagot, hogy megvalósulnak-e a reformok, illetve elfogadják-e a görög emberek, hogy áldozatokat kell hozniuk. A német ellenzéki szociáldemokraták közölték Angela Merkel kancellárral, ne vegye biztosra a támogatásukat az EU-s fiskális paktumhoz és a stabilitási mechanizmushoz, az ESM-hez. Előbbi elfogadásához kétharmados parlamenti többség kell Németországban. Nyilatkozatuk szerint a kormány félrevezette az embereket, amikor a korábbi ellenkezés után mégis 500 milliárd euróval erősítenék az úgynevezett tűzfalat.
| | Monti az eurózónáról: "Ha anya és apa megsértheti a szabályokat" 2012. 3. 28. 14:11 Szerző: MTI Eco "Ha az euróövezet anyja és apja megsértheti a szabályokat, akkor természetesen nem lehet elvárni Görögországtól sem, hogy ezeket betartsa" - utalt Monti arra, amikor Németország és Franciaország ellen nem indítottak eljárást az euróövezeti államháztartási hiányküszöb évekig történő túllépése miatt.
| | B. Fulford információi szerint A TERV: ÚJ PÉNZÜGYI RENDSZERT LÉPTETNEK ÉLETBE és azonnal leállíthatják a FED-et ! Blueskies346@aol.com "A jelenlegi pénzügyi globális háború végső fázisába érkezett. Több megbízható forrásból, három kontinensről is arról számoltak be, hogy küszöbön a nagy áttörés. Meg tudjuk erősíteni saját forrásból (beleértve az MI6 és Japán katonai hírszerzését), hogy az elmúlt héten nagy küldöttség érkezett Washingtonba azzal a céllal, hogy tanulmányozzák a "lázadásról szóló" törvényt és a washingtoni intézményeket. Arról informálták őket, hogy a FED-et azonnali hatállyal le kell állítani és az új pénzügyi rendszert végrehajtani,máskülönben az USA teljesen el lesz vágva a világtól. A hadsereg is közel áll ahhoz, hogy egy lázadást nyisson a katonaság felének támogatásával, mely Washington D.C. totális megtisztítását támogatja - egy CIA forrás szerint. Az IMF-et FELOSZLATJÁK, mert csak a nyomort és a szegénységet terjesztette az egész Földön. Elsősorban úgy működött, hogy forrásokat és tulajdont lopott el a világ lakosságától.
Mindenesetre az emberiség hamarosan megszabadulhat egy szörnyű szekta szorításából, mely több száz millió embert ölt meg az évek során. (Fordította: O. László)
| | Bajban a német ingatlanalapok - Van kiút? 2012. március 29. 10:28 Az európai ingatlanszektor egyik legfontosabb befektetői körének, a német nyílt végű ingatlanalapoknak továbbra is bizonytalan a jövője. Több - átmenetileg - befagyasztott alap ugyanis képtelen megoldást találni a likviditási problémáira és a 2013-ban életbe lépő új törvényi szabályozás is komoly kérdéseket vet fel a közel 85 milliárd eurós vagyont kezelő szektor jövőjét illetően. A nyílt végű alapok évek óta tartó likviditási válságát a törvényhozók reményei szerint az új törvény megoldja, azonban kérdés, hogy hány szereplő tud talpon maradni az új környezetben. Mi vár a közép- és kelet-európai ingatlanpiac meghatározó befektetői körére? A válság kitörésekor működő 46 alapból ma már csak 33 működik és ez a szám vélhetően tovább csökken majd. A régiós és a magyar piac szempontjából az a fontos kérdés, hogy ez a folyamat milyen hatással lesz a szektor vásárlási kedvére, milyen mértékben csökkenhet a német nyílt végű alapok közép-európai aktivitása.
| | Kiszivárgott, mit vár el az IMF 2012. március 31. 12:25 Ha a kormány lezárja az Európai Unióval a vitás kérdéseket, akkor három héten megszülethet a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal az új biztonsági hitelkeretről - írja a Magyar Nemzet szombati számában. Diplomáciai forrásokra hivatkozva azt állítja a lap, hogy két évre szóló 10-15 milliárd eurós hitelkeretet adna az IMF. A hiteltárgyalások megkezdéséhez a lap szerint az IMF azt várja el, hogy a kormány módosítsa a jegybanktörvényt. Az IMF emellett elvárja, hogy a sarkalatos szabályok közül kerüljön ki az egykulcsos adó, de nem sérelmezi az egykulcsos adót önmagát. Az IMF a foglalkoztatás feltételeinek javítását, az adórendszer átláthatóvá tételét és a közösségi közlekedés, valamint a közszféra strukturális átalakítását is elvárja.
| | "Viszontlátásra" IMF-megállapodás? 2012. március 31. 11:06 Napok óta folyamatosan pesszimista esti gyorskommentárokat fogalmazott meg Magyarországról feltörekvő piaci hírlevelében Benoit Anne, a Societe Generale londoni feltörekvő piaci vezető stratégája, a péntek este küldött kommentár pedig minden eddiginél pesszimistábbra sikeredett. Az elemző emlékeztetett arra, hogy már huzamosabb ideje negatívan tekintenek a magyar gazdaságpolitikai, illetve az EU/IMF-megállapodással kapcsolatos folyamatokra, valamint a magyar eszközárak kilátásaira, de jelzi, hogy most még inkább pesszimistává vált, mert rövid távon fokozódó kockázatokat lát. A fentiek miatt szokatlan módon Benoit Anne magyar kifejezést ("Viszontlátásra") használt az anyagban az IMF-megállapodás esélye kapcsán. A londoni stratéga szerint ez a kimenetel egyáltalán nincs beárazva a piacokon. Véleménye szerint ha ez a kimenetel bekövetkezik, akkor a forint euróval szembeni árfolyama nem a péntekre jellemző 295-ös szinten lesz, hanem a 315 körüli szinten.
| | Újabb MSZP-Jobbik helycsere 2012. március 29. Ingadozás az ellenzéki pártoknál, stagnálás a kormányoldalon – a Medián márciusi felmérése szerint csak kisebb elmozdulások történtek a pártpreferenciák térképén. A kormányoldal támogatottsága az elmúlt néhány hónapban stabilnak mondható (a Fideszre jelenleg a lakosság 26 százaléka szavazna), míg az ellenzéki pártoknál kisebb-nagyobb ingadozás mérhető. Márciusra az MSZP a teljes népességre számítva három százalékpontot erősödött, és a párt jelenlegi, 16 százalékos támogatottságánál magasabbat az elmúlt három évben mindössze egyszer (tavaly októberben) mért a Medián. A szocialisták ezzel visszavették a második helyet, miután a Jobbik februárban mért erősödését most kisebb visszaesés követte (szavazótáboruk nagysága 14-ről 12 százalékra csökkent). Az általános elégedetlenséget jelzi az is, hogy Magyarországon az emberek 73 százaléka szerint (és még a Fidesz-szavazók 32 százaléka szerint is) rossz irányba mennek a dolgok.
| | Még a jobbikosok fele is uniópárti 2012. március 21. A kormány EU-ellenes propagandája leginkább arra jó, hogy a Fidesz-szavazók egy részét Jobbik-szavazóvá változtassa - mondta el Beck László, Medián kutatási igazgatója a Magyar Narancs január 26-ai számában. Az interjút Mészáros Bálint készítette. Az Eurobarometer kérdésére legutóbb a magyar megkérdezettek 47 százaléka mondta azt, hogy bízik az Európai Unióban. A támogatottság egyedül a Fidesz-szavazóknál nőtt az elmúlt három évben, az LMP-nél szinten maradt, a Jobbiknál csökkent, az MSZP-nél számottevően csökkent. A támogatottság csökkenése 2009-ben és 2010-ben nagyon egyenletes volt, míg 2011-ben már sok és nagymértékű ide-oda mozgás volt, csökkenést váltott emelkedés, majd fordítva. Erre nehéz empirikus magyarázatot találni, de feltehetően azt jelzi, hogy csökken az európai integráció értékalapú beágyazottsága. A Fidesz EU-ellenességének a kormányzati pozíció mindenképpen gátja, míg a Jobbik ezt erősebben tudja képviselni, szabadabban tudja artikulálni. Ugyanakkor még a jobbikosok fele is uniópárti, tehát Magyarországon azzal szavazatot szerezni, hogy valaki a kilépésre játszik, szerintem mindenkinek kockázatos.
| | Tovább turbózza az EU a pénz-tűzfalat 2012. 3. 30. 12:50 Szerző: MTI Eco Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa pénteken Koppenhágában megállapodott az ESM rendelkezésére álló pénzalap 800 milliárd euróra emelésében - közölte Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter. Az ESM állandó mentőalap az eredeti elképzelés szerint 500 milliárd euróval rendelkezett volna, beleértve az EFSF, az európai pénzügyi stabilitási eszköz 200 milliárdját is.
| | MNB: 80 százalék felett maradt az adósság 2012. 4. 2. 11:20 Szerző: Világgazdaság Online A pénzügyi számlák adatai szerint az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2011 negyedik negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,3 százalékát érte el. A háztartások nettó finanszírozási képessége a GDP -4,3 százaléka volt az elmúlt egy évben. Az államháztartás és a háztartások nettó finanszírozási képességére jelentős hatást gyakorolt a 2011 első negyedévében elszámolt, a magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer, amely az éves GDP 9,5 százaléka volt. A nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége a GDP 2,5 százalékát érte el a 2011 negyedik negyedévével záruló egy évben. A külföld nettó finanszírozási képessége a pénzügyi számlák adatai szerint a GDP -1,9 százalékát tette ki az elmúlt egy évben, közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A külföldiek a pénzügyi eszközeik közül elsősorban a tulajdonosi követeléseiket és egyéb követeléseiket növelték, valamint betétjeiket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikat és nyújtott hiteleiket csökkentették. A tartozások közül tranzakcióból eredően elsősorban a betétek és a hitelek növekedtek, ugyanakkor a készpénz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tulajdonosi tartozások és az egyéb tartozások számottevően csökkentek.
| | Rossz hír érkezett az euróövezetből 2012. 4. 2. 11:59 Szerző: MTI Nőtt a munkanélküliségi ráta a 17 tagú euróövezetben és a 27 tagú EU-ban februárban, a januárihoz képest mindkét mutató 0,1 százalékponttal emelkedett - közölte hétfőn az EU statisztikai hivatala az Eurostat. Az euróövezetben a januári 10,7 százalékról februárban 10,8 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta. Tavaly februárban 10,0 százalékon állt az euróövezeti munkanélküliségi ráta. Az Eurostat adatai szerint 2012 februárjában a magyarországi munkanélküliségi ráta szezonálisan kiigazítva 11,0 százalékos volt, 0,8 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál. Éves összevetésben nyolc uniós tagállamban csökkent a munkanélküliség, 18-ban emelkedett, és egy tagországban, Romániában nem változott.
| | Elemző: Egyelőre nem teljesítettük az IMF-tárgyalás feltételeit 2012. 4. 2. 10:58 Szerző: Commerzbank Az euró/forint árfolyama, a kötvényhozamok, illetve a CDS-felárunk akkor tudnának esést produkálni, ha lenne konkrét hír a hivatalos IMF tárgyalásokról, de persze ehhez teljesíteni kellene az előfeltételeket, ami ez idáig nem történt meg – írja napi elemzésében Karsai Péter, a Commerzbank közgazdásza. Az euró/forint árfolyama, a kötvényhozamok, illetve a CDS-felárunk akkor tudnának esést produkálni, ha lenne konkrét hír a hivatalos IMF tárgyalásokról, de persze ehhez teljesíteni kellene az előfeltételeket, ami ez idáig nem történt meg. A héten Fellegi Tamás Washingtonba látogat, kíváncsian várjuk a tárcanélküli miniszter, illetve tárgyalópartnerének beszámolóját. A nyilatkozatokból talán többet lehet majd sejteni, arról, hogy valójában mennyire is van messze a megállapodás.
| |
